Nincs sok esélye vidéki cégeknek: ha ezt nem lépik meg, elbuknak a járványban

A Modern Vállalkozások Programja elsődleges célja, hogy szemléletformáló szolgáltatásaival a digitalizáció irányába terelje, digitális eszközök használatára ösztönözze a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásokat. Erre most, az új koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben minden eddiginél nagyobb szükség van. Ez biztosíthatja ugyanis nemcsak a jóval hatékonyabb és gazdaságosabb működést, vagy a versenyelőnyt (hazai- és nemzetközi piacokon), hanem a krízishelyzetben való túlélést is.

A kutatásunk egyértelműen azt támasztja alá, hogy a vidéki mikro-, kis- és középvállalkozások nagy többsége hardver fronton nincs felkészülve az otthoni munkavégzés lebonyolítására. Az esetek nagy részében egyszerűen nem tudják hazavinni az asztali gépeket és nincsenek laptopjaik vagy olyan, megfelelő infrastrukturális eszközeik, amelyekkel home office-ban végezhető lenne a munka. Nem véletlen, hogy a programban részt vevő egyik kereskedelmi cég megerősítette, hogy a laptopokra vonatkozó forgalom az üzleteiben elérte a karácsonyi, jelentős forgalomnak minősülő nagyságrendet. Látjuk, hogy a kisebb településeken nem állnak rendelkezésre helyben olyan informatikai kapacitások, amelyek prompt tudnák kezelni ezt a szükséghelyzetet. Sokszor probléma az adatok felhőbe költöztetése és az átállás folyamata gyakran külső erőforrás igénybevételét igényli, amire azonban sokszor nincs kapacitás

– mondta el a HelloVidék kérdésére Koleszár Péter, a Modern Vállalkozások Programjának vezető infokommunikációs tanácsadója.

A Modern Vállalkozások Programja keretében az elmúlt héten összesen 250 vidéki mikro-, kis- és középvállalkozással készítettek a szakemberek mélyinterjút és kérdőíves felmérést. Az egyértelműen látszik, hogy váratlan sokként érte őket az új koronavírus nyomában járó gazdasági folyamat, amire sem hardver, sem szoftver oldalról nem voltak felkészülve. A távmunka és a home office bevezetése, mindezek IT biztonsági aspektusai mondhatni kissé távol állnak a bevált mindennapos gyakorlatoktól. Ráadásul a legtöbb helyen a vállalati kultúrának sem a része ez a típusú munkavégzés.

Azt látjuk, hogy ahol egy kisebb méretű településen belül történik vagy történt a munkavégzés, tehát a tömegközlekedést ki tudták iktatni és a vállalkozásoknak lehetőségük volt fenntartani a korábbi gyakorlatokat, ott nehezebben rendelték el a home office-t, hiszen a munkavállalók akár sétálva is bemehettek dolgozni. Közben egy nagyobb településen, már ennél jóval hamarabb elrendelték az otthoni munkavégzést. Ez körülbelül a vidéki vállalkozások felénél megfigyelhető trendet jelent

– tette hozzá a szakember, hangsúlyozva, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szintén végzett a megyei kamarák segítségével egy saját, 2000-es mintavételű kutatást, amiben a válság általános hatásait vizsgálta, és ebben egy kérdéskör szintén vizsgálta a digitalizációt (ebből az derült ki, hogy a vállalkozások 32 százaléka folytatja home office-ban a munkát).

Koleszár Péter hozzáfűzte, hogy a pályázatok megvalósítása tekintetében is világosan tapasztalható egy lassuló folyamat, de vannak előre mutató tendenciák is. A kisebb vidéki településeken az eddig többségében személyes kapcsolattartás segítségével tevékenykedő könyvelők például „rendkívüli módon aktivizálták magukat az online csatornák megnyitásában” és olyan csatornákat kezdtek el használni, amit eddig még sohasem. Ez pedig azt jelenti, hogy ami eddig papíralapon történt, most már elindult a digitális megoldások felé. Például ügyfelek együttműködését elősegítő zárt kommunikációs csatornákat (többek között Facebook csoportokat) hoznak létre.

Az bizonyos, hogy igen komoly veszteségei lehetnek ennek a pandémiás helyzetnek, azonban ez a kényszerhelyzet óriási lendületet adhat a most megkezdett, lassú digitalizációs folyamatnak. A korábban indokként megnevezett gátlótényezők, például az eszközök ismeretének hiánya már kevésbé jellemző és az informatikai fejlesztések irányába tereli az eddig ódzkodókat,. Ha most megszokják és megszeretik a digitalizáció eszköztárát, akkor ezeket az előnyöket bizonyosan később sem fogják elengedni. Jobban használják majd például a webinárokat vagy épp a digitális megoldásokat – például elektronikus dokumentum kezelést – az üzleti életben, ez pedig felgyorsítja a digitális átállást

– magyarázta Koleszár Péter.

A szakemberek egyöntetűen látják, hogy jelen pillanatban kialakult helyzetben, nemcsak a versenypozíció megtartása, vagy bevételcsökkenés elkerülése a cél, hanem az üzletmenet folytonosságának fenntartása, hogy ne kelljen bizonytalan időre teljességgel felfüggeszteni a működést. Koleszár Péter kiemelte: azok a vállalkozások tehetnek szert lépéselőnyre a koronavírus járvány lecsengését követően, amelyek a lehető leggyorsabban reagálnak a kialakult helyzetre és a kényszer hatására korszerűsítik folyamataikat. Ők lesznek azok, akik egy előnyösebb pozícióból kezdhetik majd meg újra a működést a „normalizálódott” körülmények között.

A Modern Vállalkozások Programja is megpróbál segítséget adni ehhez:

• telefonon és online chat formában elérhető digitális segélyvonal a járvány hatásainak leginkább kitett ágazatokban tevékenykedő, kevésbé tőkeerős, vagy válságkezelésben legkevésbé járatos vállalkozások részére;
• infokommunikációs szakértők segítenek megválaszolni a legalapvetőbb, az otthoni iroda kialakításával összefüggő (de akár a komplexebb üzletmenet-folytonosságot segítő) informatikai kérdéseket;
• a vállalkozások működési folyamataiban történő változások felmérése, azok elemzése továbbá a felmerült problémák megoldását szolgáló javaslatok elkészítése;
• „klasszikus” tanácsadói tevékenység online módon;
• vezetői szintű digitális problématérkép és javaslati csomag elkészítése a beérkező kérdések és válaszok elemzését követően;
• a válság hatására megszaporodott online kurzusok, webináriumokat összesítő rendezvénynaptár vezetése.