Filléres mozijegyek vidéken: magyar hálózat nyomja le a plázás multiplexeket

Moziba járni kétségtelenül szórakoztató és trendi elfoglaltság, ami a mozgókép megjelenése óta nem változott. Hiába léptek be életünkbe a digitális forradalommal egy időben a Torrent oldalak, a videómegosztó portálok vagy épp a minimális havi előfizetési díjjal elérhető film szolgáltató applikációk. A popcorn-nal és fél literes üdítővel egybekötött hétvégi vagy esti, szélesvásznú mozizásoknak ma sincs párja. És akár három-vagy négydimenziós élménnyel is megspékelhetjük őket.

A vetítőhelyek sok esetben szolgáltató nélkül maradtak

A mozizás azonban a kilencvenes évektől kezdődően egyre inkább a háttérbe szorult a vidéki településeken. Az alacsony nézőszám miatt ugyanis gyakran nem éri meg az üzemeltetés. De hogyan is jutottunk el idáig?

• Az 1980-as évek végén már látható volt, hogy a mozis szakmát irányító főhatóság (Művelődési Minisztérium Filmigazgatósága) és a mozikat működtető (megyei tanácsok, megyei mozi üzemi vállalatok) szervezetek, és az egész mozis szakma gyökeres változások előtt áll;
• A Filmigazgatóság mind kevésbé töltötte be szakmai irányító szerepét;
• A megyei mozi üzemi vállalatok és a mozik mind szakmai, mind érdekvédelmi szempontból kezdtek magukra maradni;
• 1990-ben ezért megalakult Nyíregyházán a Magyar Mozisok Szövetsége;
• 1992-től a mozisokat és videósokat tömörítő Filmterjesztők Országos Szervezete képviselte a szakmát;
• 1994-ben megalakult Mozisok Országos Szövetsége, a moziüzemeltetők szakmai és érdekvédelmi szervezete.

„A filmterjesztés, közte a filmforgalmazás és a mozi üzemeltetés gyökeres változásokat élt át. A MOKÉP mellett sorra alakultak az új filmforgalmazók: Duna Film, InterCom, Budapest Film stb. A megyei mozi üzemi vállalatok 1993-ban megszűntek. Az megyében működő mozikat, a berendezéseket a települési önkormányzatok kapták meg. Elég nagy káosz alakult ki. A települések önkormányzataira bízták a mozik jövőjét. Több helyen tovább működtették, vagy bérbe adták, mert azt hitték, hogy ebből meg lehet gazdagodni. De nem így történt. Sok településen megszűnt a mozi. A vetítőhelyek sok esetben szolgáltató nélkül maradtak" – írja a Mozisok Országos Szövetsége, akik jelenleg nem csak összehangolják a forgalmazók és a mozi üzemeltetők közötti munkát, hanem a szakmai normákat is meghatározták.

Vidéki nagy múltú mozikat élesztettek újjá

A KULTIK mozihálózat hazánk második legnagyobb, és az első 100 százalékban magyar tulajdonú mozihálózata, amely az elmúlt néhány évben az ország legkülönbözőbb pontjain igyekszik a minőségi mozis élményt biztosítani a látogatóinak. Budapest mellett ma már összesen 19 helyszínen vannak jelen, többek között Pécsen, Sopronban, Kaposváron, Nagykanizsán, Hódmezővásárhelyen és a Balaton környékén. Hálózatukban kilenc saját filmszínház, és 10 franchise partner mozi található, köztük hagyományos, és kertmozik egyaránt.

A KULTIK Mozihálózat mozijai alapvetően nem művészmozik, hanem kiváló mozis körülmények között nyújtanak igazi mozis élményt. A KULTIK Kaposvár például egy négy termes, premier mozi. A hálózat létrahozásakor a cég tulajdonosai alapvetően vidéki, nagy múltú mozikat élesztettek újjá. Tették mindezt úgy, hogy felújították kívül belül, kényelmes mozis foteleket építettek be, és ma is a legmodernebb vetőtechnikát használjuk. Premier moziként, a legnagyobb érdeklődésre számot tartó filmeket mutatjuk be. A műsorkészítési technikánknak köszönhetően az olyan kis mozik is, mint a KULTIK Vásárhely, vagy a KULTIK Ajka, is általában heti két új filmet játszanak. A KULTIK Salgótarján mozinknak van egy hivatalos ART besorolású terme, ahol art besorolású filmeket vetítünk, de a nagyterem szintén premier filmekre koncentrál

– mondta el a HelloVidék kérdésére Simon-Horváth Szilvia KULTIK marketing vezetője.

A műemlék mozi a közművelődés és a színvonalas szórakozás helye lett

Jelenleg élik reneszánszukat a vidéki filmklubok és az art mozik is. A kaposvári Szivárvány Kultúrpalota például egy későszecessziós hangulatot árasztó, egyedi és monumentális mozgóképszínház, amelyet még 1927-ben építettek. Később a felújítása során a tervezési program egy olyan többfunkciós kulturális központ létrehozását írta elő, mely egyaránt alkalmas a kis színpadi produkciók bemutatására, a zenei rendezvények befogadására, de egyéb kulturális programok, kiállítások, megrendezésére is. Maradt azonban az eredeti funkciója is, amivel a „felújított, bővített és korszerűsített műemlék mozi hamar a közművelődés és a színvonalas szórakozás kedvelt intézménye lett”.

A Szivárvány Kultúrpalotában két filmklub működik: a kéthetente három estét elfoglaló Szivárvány Filmklub, illetve havonta egyszer az Art osztály nevű filmklub, ahol – mint azt a neve is sugallja – a kicsit „keményvonalasabb” art filmek mennek. A Szivárvány Filmklub vetítésein közel 400 bérletes nézőnk van, az Art Osztályén pedig körülbelül 40 bérletes mozilátogató. Úgy tapasztaljuk, hogy leginkább az értékes, nem túl elvont drámák és a romantikus történetek a népszerűek, és minden olyan filmet kedvelnek a nézők, ami valami nagyobb díjat kapott. A vidéki multiplex-árakhoz viszonyítva pár száz forinttal olcsóbbak vagyunk: a teljes árú jegyeink 1 100 forintba kerülnek, a kedvezményes jegy pedig 990 forint. A bemutatott filmjeink legalább 60 százaléka „art” besorolású, ami különleges élményt ad. Ehhez jön még maga a hangulat, a mozi kinézete, és az egyéb programok. Például közönségtalálkozók vagy fesztiválok. Mert ha jól csinálja az ember, akár még nyereséges is lehet

– válaszolta kérdésünkre részletesen a Szivárvány Kultúrpalota.

Szinte bárhol tudnak vetíteni

Az elmúlt évtizedekben egyértelmű tendencia, hogy évről-évre kevesebb a vidéki településeken a mozi. Ezért kezdte el felmérni az igényeket a filmszínház nélküli kisebb városokban és falvakban az úgynevezett Mozgó Mozi szolgáltatás. Arra jutottak, hogy sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy 50-100 kilométereket utazzanak azért, hogy egy mozifilmet lássanak. Erre született megoldásként a Mozgó Mozi, ahol a plázás mozikéhoz hasonló technika „házhoz” érkezik, többnyire a művelődési házakba vagy a helyi iskolákba, ahol össze tud jönni legalább száz néző.

A települések nagy részén már 5-10 éve, hogy bezárt a mozi, ezért középkorú és idősebb emberek elszoktak a mozizás élményétől, a fiatalok pedig már meg sem szokhatták. Első körben azt az információt kell eljuttassuk, újból van mozi. Második körben meg kell győzzük őket, hogy a technika, amivel vetítünk az ugyanolyan jó, mint a plázákban (a vászon mérete, hangosítás, aktív 3D-s rendszer). Utána jön a filmek kínálata, ami szintén vetekszik a multiplex-hálózatokéval

– tájékoztatta a HelloVidéket a Mozgó Mozi Kft.

Mozgó Mozival ma már közel 150 településen találkozhatunk, a hálózatuk szinte a teljes vidéket lefedi. A jegy ára egy normál előadásra négyszáz forinttal olcsóbb, mint egy plázában, ami csoportos foglalás esetén még további háromszáz forinttal lesz kedvezőbb.