Alig ismert betegség: ezek a nyári depresszió leggyakoribb tünetei

Sokak küszködnek rossz közérzettel télen, amikor a hőmérséklet a fagypont alá csökken, és sokáig nem látjuk a napot. Ezt szezonális affektív zavarnak, vagy más néven szezonális depressziónak nevezzük, a tünetei pedig a rossz hangulat, a kilátástalanság, a letargia, a rossz étvágy vagy a féktelen szénhidrátfogyasztás, alvási nehézségek, illetve az érdeklődés elvesztése olyan dolgok iránt, amelyek boldogságot okoznak.

Dr. Norman Rosenthal volt az első, aki azonosította a szezonális depresszió tüneteit három évtizeddel ezelőtt, és azt is megállapította, hogy az amerikaiak 6 százalékát érinti ez a betegség. Az ehhez kapcsolódó vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a szezonális depresszió több nőt érint, mint férfit.

Amikor a hőmérséklet emelkedik, a napok pedig egyre hosszabbak, a legtöbb ember azon kapja magát, hogy egyre energikusabb, pozitívabb gondolatok jutnak az eszébe és úgy általánosságban jobb a közérzete mindenféle különös ok nélkül.

De nem azok, akiket nyári depresszió sújt: ők valójában pont az ellenkezőjét érzik akkor, amikor a nyár a küszöbön toporog. Nagyjából úgy érzik magukat, mint mások novemberben.

A nyári depresszió az egyik formája a szezonális depressziónak, és mint ahogy a nevéből is kitűnik, főként a melegebb hónapokban hálózza be az áldozatait. Míg a legtöbben ilyenkor kirándulnak, kikapcsolódnak és strandolnak, addig a nyári depresszióban szenvedő embereknek egyáltalán nincs kedvük ilyen tevékenységekhez.

A nyári szezonális depresszió leggyakoribb tünetei a szomorúság, ingerlékenység, étvágytalanság, fogyás, álmatlanság, zaklatottság, valamint szélsőséges esetben az öngyilkossági gondolatok

- mondta Dr. Arpit Aggarwal, a Missouri Egyetem pszichiátere, aki azt is elmondta, hogy a betegséggel diagnosztizált emberek legalább két éven át tapasztalták ezeket a tüneteket. Dr. Aggarwal megjegyezte, hogy a nyári depresszió sokkal ritkább, mint a téli: a szezonális depressziótól szenvedő emberek 90 százaléka tapasztalja télen a tüneteket, míg nyáron csak a 10 százalékuk esik letargiába.

Mi okozza a nyári depressziót?

A szakértők a téli depressziót a fényhiánnyal hozták összefüggésbe, a nyári változat oka eddig még ismeretlen. A kutatók úgy gondolják, hogy a nyári depresszió is a fény lehet, mivel a sok fény hasonló kémiai változásokat okozhat az agyban, mint a kevés. A napfény állandó jelenléte ingadozást okozhat a test melatonin és szerotonin szintjében, melyek befolyásolhatják a mentális egészséget. A kutatók az agy bizonyos területein már összekapcsolták szerotonin-átvitel alacsony szintjét a depresszió kialakulásának kockázatával.

A hosszabb napok és a nyári szabadságok pedig kiszámíthatatlanná teszik a mindennapos időbeosztást, mely az időjárással karöltve megbolygatja az emberi szervezet biológiai óráját

- mondta Dr. Aggarwal, aki szerint ez lehet a fő oka a nyári szezonális depresszió kialakulásának.

Megjelenhet még a FOMO jelensége, vagyis a „fear of missing out”, ami magyar csak annyit jelent: „félelem a kimaradástól”. Korábban már írtunk róla, hogy karácsony környékén fokozottan előtérbe kerülnek az idealizált családra, meghittségre és a boldogságra vonatkozó ingerek, melynek fényében hajlamosak vagyunk a saját életünket rosszabbnak látni. „Ez az érzés erőteljesen megjelenik nyáron is, amikor a közösségi média felületeket görgetve úgy érezhetjük, hogy mindenki más szórakozik és nyaral, csak én nem” – magyarázta Dr. Aggarwal.

Mit lehet ellene tenni?

A nyári depresszió mindenképp befolyásolja a mindennapi életet és Dr. Aggarwal szerint ugyan olyan komolyan kell venni, mint a depresszió többi fajtáját. A szezonális depresszió problémákat okozhat a munkában vagy az emberi kapcsolatokban, a csökkenő motiváció és az energiahiány pedig jócskán megnehezíti a mindennapokat. A szakértők szerint ha felmerül a nyári depresszió gyanúja, akkor az a legjobb, ha orvoshoz fordulunk.

Soha sem szabad félvállról venni a depresszió tüneteit

– mondja Dr. Aggawal, majd hozzátette: ha valaki több mint két hétig szomorúnak érzi magát, ami már gátolja is a mindennapos tevékenységeit, annak érdemes beszélnie az alapellátást ellátó orvosával vagy egy pszichológussal, mivel az is kiderülhet, hogy ellátásra szorul.

Dr. Aggawal azt tanácsolja, hogy érdemes kialakítani egy olyan rutint, ami magába foglalja a rendszeres és kielégítő alvást, valamint a mozgást. A testmozgás elősegíti az agy pozitív változásait, mivel mozgás közben endorfin szabadul fel, ami boldogságérzettel tölt el. A megfelelő alvás pedig pihenést biztosít agynak, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy helyreálljon a szervezet cirkadián ritmusa.

(Via GoodHouseKeeping)