Egy hófehér, gigászi galamb keltett feltűnést Szekszárd belvárosában – a videó tanúsága szerint kétszer akkora, mint a körülötte tipegő városi társai.
A Szatmári Múzeum igazgatója, Dr. Cservenyák László lett a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének új elnöke. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakember így mintegy kilencven intézmény hatezer dolgozóját képviseli a következő évben. Két fontos terve is van saját ciklusa alatt, ezekről is mesélt a HelloVidéknek.
Dr. Cservernyák László 1992 óta vezeti a mátészalkai Szatmári Múzeuomot, etnográfus, pálinkalovag, kántor és egyetemi oktató is egyszemélyben. Az élet számtalan területén dolgozik és felsorolni is sok, hogy hány egyesületnek alapítója vagy tagja, de például alapítója a Rotary Clubnak Mátészalkán és a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Akadémiai Bizottságában a néprajzi munkabizottság elnöke. Munkáját több elismeréssel díjazták az elmúlt években.
A Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége 2013 után kezdett működni, miután a megyei múzeumok szövetsége átalakult, a megyei múzeumi hálózat felbomlott és a korábbi tagintézmények az adott lakóhely szerinti önkormányzatokhoz kerületek. A szövetség feladata a szakmai és munkáltatói érdekképviselete a múzeumok működésével és a dolgozóival kapcsolatban. Dr. Cservenyák László már a kezdetektől tagja az elnökségnek, új vezetői pozíciója egy évig szól.
Az elnököknek mindig van valami prioritása a ciklusuk alatt, Kaján Imre, a zalaegerszegi múzeum igazgatója volt az első alapító elnök, neki a megyei szövetség alakulása volt a feladata. Rosta Szabolcs, a kecskeméti múzeum igazgatója, ő régész, neki a régészeti szférának a megerősítése, illetve újra a múzeumi hatáskörbe helyezése volt a fő prioritása. Az én időszakomra pedig az a feladat jutott, hogy most jelentős bérelmaradás van a szférában, ez nem csak a múzeumokat jelenti, hanem a könyvtárosokat, levéltárosokat, művházasokat is. Egy érdekegyeztető fórum jött létre, ennek keretében egy életpályamodellt dolgoztunk ki. Erre a szakminisztérium is felkért minket, ennek alapján beszélni kell a bérfeszültségről, illetve azokról a nehézségekről, amelyek a szakmában jelentkeznek, pontosan az alacsony bérek az egyik, ami miatt jelentős a pályaelhagyás
- közölte az új elnök.
Ennek köszönhető, hogy hosszúéves szakmai tapasztalattal rendelkező, hivatásuk szerint pedagógusok inkább visszamennek tanítani, mert nettó 110-150 forinttal is többet kereshetnek, mint a múzeumi vagy a kulturális szférában. Ez már olyan mértékű, hogy az alapvető feladatállást is veszélyezteti. A bérbesorolás miatt a pályakezdők számára sem vonzó a szakma, illetve azok, akik 15-20 éve is a szakmában vannak és nagy tapasztalattal rendelkeznek, ők kénytelenek nyugdíj előtt visszamenni tanítani.
Ebben az esztendőben célom ezen javítani, illetve van rá ígéret is az államtitkárság részéről is, szóval bízok benne, hogy a jövő évben ilyenkor, amikor a költségvetést tervezés már lezajlik, hogy ez a terület is bizonyos fokú fejlesztésben részesül. Önálló intézményként senki nem állhat elő egy bérfejlesztési koncepcióval, de egy közel kilencven fős egyesület már igen. A Pulszky Ferenc Magyar Múzeumi Egyesülettel szemben mi nem személyi tagságról beszélünk, hanem intézményi tagságról. Ha ennyi intézmény egy ilyen szövetségben erősödik és képvisel közel 6000-6200 embert, akkor egyszerűbb tervezni. A kollegialitás és a szakmai összetartozás érzése is nagyon fontos
- tette hozzá Cservernyák László.
A bérek javítása mellett egy nagyon komoly szakmai terve is van az új elnöknek. Magyarországon jelenleg több, mint ötvenmillió leltározott műtárgy van a múzeumokban. Ezek nagyrésze a vidéki intézményekben. Hazánkban összesen 814 muzeális intézmény működik, ez nem mind múzeum, vannak például közérdekű muzeális gyűjtemények, aztán muzeális kiállító helyek, faluházak, tájházak, valamint 127 konkrét múzeumot takar ez a magas szám. Az ötvenmilliós műkincs gyűjtemény egy részét szeretné Cservenyák László bemutatni a jövőben.
A vidéki múzeumok az országos múzeumok feladatköre szétválik, én úgy is érzem, hogy egy kis szakadás van is a kettő között. A nagyokhoz mi alig tudunk felérni, de mindig azt szoktam mondani, hogy kis csavarok vagyunk egy nagy szerkezetben és mindenkinek szerepe van ebben a történetben. A kis fogaskeréknek, a kis csavarnak, ami a komplett nemzeti és népi kultúrát jelenteni. Ebből a nagyszámú műkincsállományból egy vándorkiállítás keretében mutatnánk meg a vidék értékeit. Az elképzelés szerint minden múzeum két-három unikális tárggyal jelenik meg, majd az utolsó állomás az a Magyar Nemzeti Múzeum lesz. Ez egy körülbelül egy-másféléves folyamatot takar
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- közölte az elnök.
A rendszerváltás ikonikus helyszínén, a lakiteleki Népfőiskolán szervezte az egyesület az éves közgyűlést. Így már maga a helyszínválasztás is szimbolizálja a korszakváltást.
Meghirdettük a Kárpát-medencei magyar érdekeltségű vagy vezetésű múzeumoknak a tagfelvételét és így húsz határon túli intézmény csatlakozott a szövetséghez Erdélyből, Délvidékről, Kárpátaljáról, illetve Felvidékről. Ez nagyon nagy öröm volt nekik is, hogy csatlakozhattak egy ilyen szövetséghez. Így már közel kilencven tagja van a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének. Ezt a Kárpát-medencei magyarság tudatot mindenképpen szeretnénk erősíteni ezzel
- tette hozzá Cservenyák László.
Az új elnök leszögezte, hogy a titulusa semmilyen juttatással nem jár, ez egy szolgálat, amit önérdek felett vállal, ezért sem fog semmilyen előnyt élvezni a következő egy évben az általa vezetett Szatmári Múzeum. Az 1975-ben alapított mátészalkai Szatmári Múzeum a régió összegyűjtött szellemi és tárgyi örökségének legrangosabb központja. A múzeumban található Közép-Európa legnagyobb szekér-, kocsi- és hintógyűjteménye. A közel száz darabot számláló kiállítás gazdagon illusztrálja a népi teherhordás, a polgári és nemesi személyszállítás közlekedési eszközeit.
A kiállítás kiemelkedő darabjai között van például a Grassalkovich-féle Viktória hintó, az Eszterházy gálakocsi, a barokk halottashintó és a társas vadászkocsi. A múzeum legjelentősebb képzőművészeti gyűjteménye az európai hírű festőművész, Gábor Marianne Érdemes Művész állandó kiállítása, Holló László Kossuth-díjas festőművész grafikái, valamint Kertész Klára kerámiái. A múzeum adattárában őrzik Luby Margit néprajzkutató több mint húszezer oldalas néprajzi gyűjtését is. Az igazgató által szervezett országjáró tárlatban a nagyközönség ezek közül a tárgyak közül is megismerhet majd néhány darabot.

Retró névvel magyar drogérialánc hódít vidéken, Budapesten viszont nyoma sincs: itt nyílt új üzletük
Sokak örömére hivatalosan is megnyitotta kapuit Szekszárd belvárosának legújabb üzlete: az Arany János utcában, a korábbi Rossmann helyén kezdte meg működését az Azúr drogéria.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Ez Magyarország egyik legkedvezőbb vállalati hitelterméke (x)
Már igényelhető a Nemzeti Bajnokok Hitelprogram akár 30 százalék vissza nem térítendő támogatással kombinált kamatmentes kölcsöne az MFB Pont Plusz hálózatban.


