Tudtad? Ez a tíz legnagyobb vidéki EU-s fejlesztés, amire ezermilliárdot költenek

Összeszedtük azt, hogy a mostani uniós fejlesztési ciklus összes programjából melyek a legnagyobb, kizárólag vidéken megvalósuló fejlesztései, így például szándékosan kihagytuk az alábbi táblázatból a Budapesten 173 milliárd forintos EU-pénzből megvalósuló hármas metró felújítást, amely egyébként a 181,1 milliárddal listavezető Miskolc-Tornyosnémeti projekt után a második helyen végezne. Az M30 gyorsforgalmi út egyébként részét képezi a transzeurópai közlekedési hálózatnak és azt célozza, hogy Miskolc és a szlovákiai nagyváros Kassa közötti gyorsforgalmi út létrejöjjön a Tornyosnémetinél található határátkelőhely érintésével. Amint a projekt adatlapja is rámutat: az elmúlt időszakban az Európai Unión belül felértékelődtek az észak-déli irányú kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó kezdeményezések, ezért az M30 gyorsforgalmi út megvalósítására vonatkozó igény is erősebbé vált.

Maga a projekt pedig 58 km-nyi 2X2 sávos gyorsforgalmi út megépítését takarja, amely például keresztezi a Felsőzsolcai árvízlevezető vápát, amelynek áthidalásához 300 m hosszúságú hídműtárgy megépítése is szükséges.

Amint az alábbi táblázatban látható: a támogatási döntés már 2016 őszén megszületett a projektről és a tervek szerint 2021. augusztus végén be is fejeződik, és a 181,1 milliárd forintnyi uniós pénzhez a magyar állam még 73,6 milliárd forintot állami önrészként hozzátesz. A második legnagyobb, vidéken megvalósuló uniós (közlekedési) fejlesztés a „Püspökladány–Debrecen vasútvonal korszerűsítése, Debrecen állomás részleges átépítése és Szajol–Debrecen vasútvonalon ETCS2 vonatbefolyásoló rendszer kiépítése” lesz, amely 121 milliárdos uniós támogatás mellett 32 milliárdos állami támogatásra is számíthat és várhatóan csak 2022 végére készül el.

Amint látható, a fenti táblázatban további nagy vidéki közlekedési projektek is vannak, amelyek közül feltűnő lehet a Kaposvár és az M7-es autópálya közötti szakasz projektje, hiszen annak csupán alig egyharmadát állja az EU, így a magyar állam kénytelen még bő 60 milliárd forintot beletenni. Ez azzal függ össze, hogy ez a szakasz nem képezi részét a transzeurópai közlekedési hálózatnak, hanem „csak” arra (M7-es) ráhordó útként jelölhető meg, igaz fontos cél húzódik meg mögötte: a kormány be akarja kötni a gyorsforgalmi úthálózatba a megyei jogú város Kaposvárt.

Csak a tizedik helyre fért fel az EU-s támogatások szerint rendezett listánegy nem közlekedési projekt: a „VTT Közép-tiszai tározó kiépítése, Inérháti tározó” című, Tiszadob térségében megvalósuló fejlesztés. Igaz rögtön a tizenegyedik helyre felférne egy másik tiszai fejlesztés is: a „VTT Felső-Tisza árvízvédelmi rendszerének kiépítése, Tisza-Túr tározó”, hiszen az 27,2 milliárd forintnyi EU-pénzből valósul meg.

Címlapkép forrása: MTI/Máthé Zoltán