Te megcsókolnád? Ez csak egy vicc, de érdemes jobban szemügyre venni ezt a különleges állatot, a sárgahasú unkát, amely 2025-ben Magyarország év kétéltűje lett.
A szarvasgomba az egyik legkedveltebb és legdrágább gombafajta, ez főként a francia és az olasz konyhának köszönhető. Egy friss kutatás szerint azonban már nem sokáig élvezhetjük a szarvasgombák egyedi ízeit, mivel nagy valószínűséggel egész Európa területén ki fognak halni néhány évtizeden belül.
A legtöbb szarvasgomba speciális hőmérséklet igénye miatt a mediterrán országokban nő, főként Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, és Horvátországban. A szarvasgombát nagyon nehéz termeszteni, mai napig a készlet legnagyobb részét a vadonból gyűjtik össze.
A szarvasgomba árai rendkívül változatosak és ingadozók. Az ár nem csak a fajtától függ, - bár ez is meghatározó - hanem attól is, hogy mennyire kedvez az időjárás a gombáknak, azaz mekkora mennyiséget sikerül összegyűjteni belőlük. Kiemelkedő példa erre 2017, amikor a tél tovább tartott, a nyár pedig kevés csapadékkal indult, mivel ennek hatására igencsak megcsappant a szarvasgomba mennyisége, az ára pedig rettenetesen megnőtt, derült ki a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületének tavalyi közleményéből.
Idén a legnagyobb termesztőktől (Franciaország, Spanyolország, és Olaszország) származó szarvasgombák kilónkénti ára a 2000 dollárt is elérte, ami körülbelül 566 000 forintnak felel meg. A szarvasgomba iparág már most több százmillió dollárt bevételt hoz, ha a termesztők tervei szerint nőne a tendencia, akkor az elkövetkezendő két évtizedben 8 billió dollár jönne be a szarvasgomba eladásokból, ám ezek a kedvező kilátások a legújabb kutatások szerint nem valósulhatnak meg, mivel a szarvasgomba-populáció egyre közelebb kerül a kihaláshoz.
A szarvasgombát évtizedek óta begyűjtik, ennek hatására folyamatosan csökken a mennyisége. Az a mennyiség, ami napjainkban normálisnak számít, évtizedekkel ezelőtt még szűkös termést jelentett, azonban nem csak ez a veszély fenyegeti a szarvasgomba túlélését.
Sok tanulmány készült arról, hogy milyen hatással van a klímaváltozás a szarvasgombák jövőjére nézve, a legújabb közülük igen gyászos képet mutat.
De miért vannak ekkora veszélyben a szarvasgombák? Nos, a válasz egyszerűen az, hogy a szarvasgomba nagyon kényes gombafaj. A szarvasgombák a föld alatt teremnek fák, vagy cserjék gyökereihez tapadva, szimbiózisban élve azokkal. Csak bizonyos hőmérsékleten és a nekik megfelelő csapadék mellet képesek túlélni, fejlődni és szaporodni. Elengedhetetlen nekik az enyhe, fagymentes tél, és a meleg, de semmiképp sem forró nyár. Csapadék szempontjából is eléggé kényesek: télen mindenképp a szárazság kedvez nekik, mivel ha túl sok víz éri őket, akkor megvizesedhetnek és bepenészedhetnek. Ezzel ellentétben nyáron sok csapadékra van szükségük, mert ez a fejlődési időszakuk, ráadásul sok fajtánál a víz látja el a spórák szállításának szerepét is.
JÓL JÖNNE 2,9 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 870 000 forintot igényelnél 6 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 56 207 forintos törlesztővel a K&H Bank nyújtja (THM 12,75%), de nem sokkal marad el ettől az CIB Bank 56 343 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A legújabb kutatást Dr. Paul Thomas végezte a Stirling Egyetem Természettudományi karán. A kutató 36 éven keresztül párhuzamosan figyelte a szarvasgomba termés adatait, az éghajlati és az időjárási változásokat.
A tanulmányból kiderül, hogy a nyári hőmérséklet körülbelül fél Celsius fokkal emelkedik minden 10 évben, ami már önmagában is veszélyt jelent a szarvasgombára nézve, de ez még nem minden. Nyáron az aszály egyre erősödik, és mivel ebben az időszakban a szarvasgombának sok vízre van szüksége a fejlődéshez, ezért az említett szárazság is előbb-utóbb a kihalásához vezethet. Az időjárási jelentések szerint a szarvasgombákkal szimbiózisban élő fák is veszélybe kerülhetnek, fák nélkül pedig gombák sincsenek. A kutató szerint az éghajlatváltozással új kártevők és parazitafertőzések fognak jelentkezni eddig ismeretlen formában, amik tovább nehezítik a szarvasgombák túlélését.
A kutatás végeredménye azt mutatja, hogy 2071 és 2100 között az európai szarvasgombák 78, vagy akár 100 százaléka ki fog halni.
Paul Thomas szerint lehetséges, hogy a klímaváltozás hatására csupán annyi történik, hogy Európa más területei válnak optimálissá a szarvasgombáknak, például több tanulmány említi ilyen szempontból Nagy Britanniát, de a szakember szerint ennek a valószínűsége igen csekély.
Brutális gyilkosság Zalaegerszegen: halálra verték, felgyújtották és feldarabolták a hajléktalan nőt
Egy félméteres vascsővel verte halálra élettársát a hajléktalan a zalaegerszegi ZTE-pálya mögött.
Most bárki ajándékozhat személyre szóló dalt karácsonyra bármelyik szerettének. A SONG4U a mesterséges intelligenciát és személyes történeteket ötvözve készít egyedi dalokat.
A Wörtering matricák megkönnyítik a nyelvtanulást a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek.
A "Pisztrángok, szevasztok!" című könyv az online zaklatás és egyéb digitális veszélyek témáját járja körül, különös tekintettel a 7-12 éves korosztályra.
Balogh Petya: Ennyi lelkes, inspirált fiatalt egy helyen még nem is láttam életemben.
-
Vásárlásra vagy felújításra költenéd a lakástakarékot?
Mennyire ismered a lakás-előtakarékossági lehetőségeket a többi megtakarítási formához képest?
-
Béren felüli juttatások 2025: így változhat a cafeteria
A Multi-Pay szakértői szerint a vállalatok jelentős része nem tudja hatékonyan működtetni a béren felüli juttatások rendszerét.