A vásárlási folyamat átalakulása új kihívások elé állítja a kereskedőket.
Ez most komoly? Trump miatt fúrták meg a világhírű közgazdász kinevezését a csúcsszervezetnél
Komoly kérdéseket vet fel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kiválasztási folyamata: a szervezet az utolsó pillanatban visszalépett Ricardo Reis kinevezésétől a vezető közgazdászi posztra, miután a londoni School of Economics professzora korábban élesen bírálta Donald Trump amerikai elnök vámintézkedéseit. A Financial Times értesülései szerint Reis volt a poszt első számú várományosa, a kinevezését azonban végül lefújták.
A portugál közgazdász a London School of Economics professzora, és a monetáris politika, az infláció, valamint a makrogazdaság egyik ismert szakértője. Az IMF a nyáron már előkészítette a kinevezését, a szervezet azonban az utolsó pillanatban visszalépett. A Financial Timesnak három, a kiválasztási folyamatot ismerő forrás állította, hogy a döntésben szerepet játszottak Reis korábbi, Donald Trump vámjaival kapcsolatos kritikus kijelentései.
Reis a Trump-adminisztráció úgynevezett felszabadítás napi vámbejelentése után arra figyelmeztetett, hogy az intézkedések végső soron az amerikai fogyasztókat terhelik majd. Szerinte a vámok megemelik az importált termékek árát, és újabb inflációs hullámot indíthatnak el az Egyesült Államokban.
A közgazdász egy későbbi podcastbeszélgetésben arról beszélt, hogy az amerikai árak emelkedni fognak a vámok miatt. A vámok ugyanis nemcsak az importált termékeket drágítják, hanem az amerikai vállalatok termelését is költségesebbé és kevésbé hatékonnyá tehetik.
A kinevezés elmaradása azért is figyelemre méltó, mert az IMF vezető közgazdásza és gazdasági tanácsadója kulcsszerepet tölt be a szervezet működésében. A pozícióhoz tartozó kutatási terület több mint száz közgazdászt fog össze, a vezető közgazdász pedig fontos szerepet játszik az IMF gazdaságpolitikai irányvonalának kialakításában.
A történet különösen érzékeny az IMF és az Egyesült Államok kapcsolatát tekintve. Az USA az IMF legnagyobb részvényese, ezért Washingtonnak jelentős informális befolyása van a szervezet működésére és vezetőinek kiválasztására. A Reis kinevezésének visszavonása után egyes, a folyamatot ismerő személyekben felmerült az aggodalom, hogy a pozíciót végül egy Trump-adminisztrációhoz közelebb álló közgazdász kaphatja meg.
Ez a félelem végül nem igazolódott be. Az IMF júliusban Silvana Tenreyro kinevezését jelentette be. Ő szintén a London School of Economics professzora, korábban pedig a brit jegybank, a Bank of England döntéshozója volt. Tenreyro ugyancsak kritizálta a vámokat, de a Financial Times szerint kevésbé volt hangos bírálója Trump kereskedelempolitikájának, mint Reis.
Az IMF nem kommentálta, hogy Reis miért nem kapta meg a posztot. A szervezet szóvivője a Financial Timesnak azt mondta, hogy az IMF nem hozza nyilvánosságra a vezetői pozíciókra pályázók személyét és a kiválasztási folyamat részleteit. Hozzátette, hogy a folyamat szigorú és versengő volt, és a szervezet nagyon elégedett Tenreyro kinevezésével.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 25 000 000 forintot 15 éves futamidőre már 6,21 százalékos THM-el, havi 210 829 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az OTP Banknál 6,58%, a Magnet Banknál 6,66%, az Erste Banknál és az UniCredit Banknál 6,78%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Reis sem kommentálta a Financial Times értesüléseit. Az ügy egy szélesebb problémára is ráirányítja a figyelmet. Az elmúlt időszakban több amerikai közgazdász és gazdasági elemző került konfliktusba a Trump-adminisztrációval a vámok gazdasági hatásának megítélése miatt.
Trump korábban azt követelte a Goldman Sachs vezetőjétől, hogy váltsa le a bank vezető közgazdászát, Jan Hatziust, miután Hatzius a vámok gazdasági kárait hangsúlyozta. Az év elején Kevin Hassett, a Trump-adminisztráció egyik gazdasági tanácsadója pedig azt mondta, hogy fegyelmezni kellene a New York-i Federal Reserve közgazdászait egy olyan tanulmány miatt, amely szerint az amerikai vámok költségeinek jelentős részét az amerikai vállalatok és fogyasztók viselik. Hassett később részben visszavonta kijelentéseit.
A vita közben már nem pusztán arról szól, hogy működnek-e Trump vámjai. Az IMF esetében az is kérdéssé vált, hogy a szervezet mennyire tud független maradni a legnagyobb részvényesének gazdaságpolitikai irányvonalától. A vámok Trump gazdaságpolitikájának egyik központi elemét jelentik. Az amerikai elnök célja, hogy a magasabb importvámokkal ösztönözze az amerikai termelést, és javítsa az Egyesült Államok kereskedelmi pozícióját. A kritikusok szerint ugyanakkor a vámok megemelik a fogyasztói árakat, drágítják a vállalatok működését, és bizonytalanságot okoznak a beruházási és ellátási láncokban.
Az IMF számára különösen kényes a helyzet, mivel a szervezet egyik alapvető célja a nemzetközi kereskedelem és pénzügyi integráció támogatása, miközben a Trump-adminisztráció gazdaságpolitikájának középpontjában éppen a vámok és a gazdasági nacionalizmus állnak.
-
Egy merész ötlettől a Vigadóig – 30 éves a KÖBE (x)
A Pesti Vigadóban ünnepelték a magyar biztosító három évtizedét.






