Itt a bejelentés a magyar költségvetésről: brutális lyuk tátong a kasszában, csak ez mentheti meg a helyzetet

A büdzsé felülvizsgálata elkerülhetetlen volt. Az előző kormány még tavaly nyáron egy túlzottan optimista, négyszázalékos növekedésre és irreálisan alacsony hiányra épülő költségvetést fogadott el. A helyzetet súlyosbította, hogy a tavaszi választások előtt az államkassza a teljes évre tervezett deficit 91 százalékát felélte néhány hónap alatt. A Pénzügyminisztérium átvilágítása során ráadásul az is kiderült, hogy az előző vezetés több nagy kiadási tételt kihagyott a tervekből, így a tényleges hiány 8,3 százalékos lett volna. Ezt a kritikus állapotot Kármánék az év végéig 7,5 százalékra tervezik lefaragni.

A módosítások nyomán idén az eredetileg tervezett 4218 milliárd helyett 7110 milliárd forint hiányzik majd az államkasszából. A költségvetési egyensúly javítását elsősorban az uniós források beáramlása segíti, hiszen a korábban várt 1800 milliárd forint helyett immár 3708 milliárd forinttal számol a kormányzat. Ezek a források hivatottak ellensúlyozni azokat a jelentős bevételkieséseket is, amelyeket a korábbi, megalapozatlan tervezés okozott.

A kiadások azonban a bevételeknél is gyorsabb ütemben nőnek. Az állami vagyonnal kapcsolatos ráfordítások több mint 1400 milliárd forinttal, 1770 milliárd forintra ugranak meg az év második felében. Emellett közel ezermilliárddal, 1540 milliárd forintra emelkednek az egyéb kiadások, és nőnek az államadósság kamatterhei is. Az uniós pénzek megérkezésével párhuzamosan az ezekhez kapcsolódó hazai társfinanszírozás is a tervezettnél magasabb, 3467 milliárd forint lesz.

A váratlan gazdasági és társadalmi helyzetek kezelésére az új vezetés összesen 756 milliárd forinttal növelte a tartalékokat. Ebből 500 milliárd forint az aszály és az energiaválság hatásait enyhítő, újonnan létrehozott Havaria Alapba kerül, a fennmaradó, mintegy 250 milliárd forintos összeg pedig az eddig szűkös, mindössze 750 milliárdos céltartalékot egészíti ki.

A kiadási oldal észszerűsítése érdekében az állam működési költségein – többek között a központosított informatikai beszerzéseken – mintegy 120 milliárd forintot takarít meg a kormány. Az eredetileg 13 550 milliárd forintos előirányzatot 13 427 milliárd forintra csökkentették. Bár a megtakarítás a teljes költségvetéshez mérten nem kirívóan nagy, ezen a területen az előző kormányzat a választásokat megelőzően a szokásosnál jóval intenzívebben költekezett, aminek következtében az első félév végére a teljes éves keret több mint 66 százaléka elfogyott.

Címlapkép: MTI/Purger Tamás