Érik az újabb rezsiválság: felejtsd el az orosz gázt, ezen múlhat a magyar családok jövője

Egy új energiakorszakba érkezünk, azon belül pedig egy új villamosenergia-korszakba – hangsúlyozta a Pénzcentrum megkeresésére Tóth Máté energiajogász. Míg a geopolitika elmúlt évtizedeit a kőolaj, földgáz – benne a palaolaj és palagáz – termelési és kereskedelmi pozíciói befolyásolták energiafegyverként, mára viszont ezek mellett az urán, a ritkaföldfémek, az energiatermeléshez szükséges kritikus nyersanyagok váltak energiafegyverré geopolitikai értelemben.

Ezek vannak a nemzetközi vámintézkedések fókuszában, akárcsak a most folyamatban lévő nagy geopolitikai alkuk mögött, mint amilyen Rijádban zajlik - ezt a nemzetközi szerződéses nyelvezetben close-out nettingnek hívjuk. (Ezt az eredetileg banki szakkifejezést talán a pozíció tiszta lezárásának lehetne fordítani – a szerk.) Ukrajna most megállapodott „ára” sem véletlenül az akkumulátorokhoz szükséges lítiumban és az atomerőművekhez elengedhetetlen uránban fejezhető ki. Ez persze csak a globális nagykép, ha úgy tetszik, a nyitókép.

Tóth Máté hangsúlyozta: az új kor megnövekedett villamosenergia-igénnyel is jár, ez előrejelzések szerint 2050-ig globálisan a jelenlegi többszörösére is növekedhet. Ez pedig nagyon fontos felismerés. Ebben a hatalmas ipari növekedés és az adatközpontok óriási energiaigénye mellett az olyan tényezők is szerepet játszanak, mint az elektromos autók, a növekvő lakossági csúcsfogyasztás, a hőszivattyús rendszerek, a mesterséges intelligencia géppark-igénye, vagy az Európában az ideológiai célként kezelt nettó nulla kibocsátási törekvések.

Mindez az elképesztő áramigény-növekmény a fosszilis energiahordozók szándékolt csökkentésével és a megújulók igen komoly termelési bizonytalansága, szakmai nyelven volatilitása és kiegyenlítő energia-igénye miatt már a nyugati féltekén is felértékeli az atomenergiát, miközben a világ nagyobbik részén eddig is lázas fejlődést láthatunk.

Az új korszak számokban

Az új villamosenergia-korszak épp ezért, már most látszik, hogy nukleáris is lesz. Az energiajogász várakozásai szerint 2050-re a földkerekség teljes atomerőmű kapacitása a jelenlegi háromszorosa lesz. Jelenleg 63 atomreaktor építése zajlik világszerte, 70 gigawattnyi összkapacitással. Ennyi 1990 óta nem épült egyszerre. Eközben 60 reaktor üzemidő hosszabbítása van folyamatban a bolygón, ami a teljes meglévő kapacitás 15%-a. Jelenleg éves szinten már 60 milliárd dollárt költenek világszerte atomerőmű-építésre, ami a 2020-as érték másfélszerese. Mindez ráadásul egymás után három évben is teljesült.

A technológiai élvonalat Kína és Oroszország jelenti, az előbbi 25, az utóbbi 23 atomerőmű tervezésével és kivitelezésével - a jelenleg folyamatban lévő építéseket nézve. Ezt tényként kell kezelni, a legnagyobb fejlesztések és a megfizethető technológia tekintetében az oroszok és a kínaiak is verhetetlenek - vallja Tóth Máté. Szerinte mindez, ironikus módon, a zöldenergia- és akkumulátor-technológia tekintetében ugyanúgy igaz.

Még a németek és a finnek is változtatnak

Nukleáris reneszánsz jön a világban, egyszerűen mert a megnövekedett villamosenergia-igény máshogy nem elégíthető ki. Egyre inkább úgy látszik, ebből a Nyugat sem akar kimaradni. Akik évekig támadták Magyarországot, illetve más országokat az atomenergia használata miatt, sorban állnak át, a finnektől immár a németekig is.

Németország előreláthatóan következő kancellárja, Friedrich Merz még tavaly novemberben készíttetett egy Energie Agenda nevű belső energiapolitikai koncepciót, mely egyszerre fordulna a kis moduláris reaktorok (SMR-k) létesítése felé és vizsgálná meg a már bezárt németországi nagy atomerőművek újranyitásának a lehetőségét. A német gazdaság számait látva szinte ez az utolsó esély. A német és így az európai gazdaság termelékenysége, versenyképessége szempontjából úgy kellenek az atomerőművek, mint a szomjas földnek az eső.

A nukleáris technológia mellett szól, hogy olcsó, stabil zsinórvillanyt biztosít az országok energiamixei számára, valamint, hogy a termelés fázisa nulla szén-dioxid kibocsátással jár. A sokszor érzelem-vezérelt, meg fizetett lejáratással szemben ráadásul a technológia igen korszerű és igen biztonságos is. Ilyenek a Pakson épülő 3+ generációs VVER–1200-as blokkok, melyeket a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is a legszigorúbb nukleáris biztonsági követelményeknek megfelelő reaktoroknak ismert el, méghozzá ebben a kategóriában elsőként.

A már emlegetett SMR-ek, vagyis a kis moduláris reaktorok ráadásul a felhasználás még szélesebb horizontját nyitják meg, versenyképes létesítési és változatos üzemeltetési-üzleti modelleket is lehetővé téve. 2050-re a most ismert projektekkel 40 GW SMR-összkapacitást érünk el, ami hatalmas szám. A Nemzetközi Energiaügynökség várakozása szerint azonban ez a valóságban ennek háromszorosa lesz a technológia gyors előretörése miatt.

Európa megint későn ébredt?!

Európa persze megint későn ébredt, de legalább ébred - tette hozzá Tóth Máté. Ám Kína ismételten annyival jobban meglátta a versenyelőnyt az olcsó, megbízható és biztonságos atomenergiában, hogy a jelenlegi építéseivel, a beépített kapacitás tekintetében 2030-ra biztosan lekörözi mind az EU-t, mind az Egyesült Államokat.

Ehhez képest Európa eddig az ellenkező irányban haladt az atomerőmű bezárásokkal, mint Németország, és a projektek elhalasztásával, mint Finnország. Mindez oda vezetett, hogy a 90-es évek európai energiamixében még 34%-kos nukleáris arány ma már csak 23%. Európa most innen fordul, hatalmas versenyhátrányban. Márpedig azé a jövő az új villamosenergia-korszakban, akié az atomerőművek - hívja fel a figyelmet az energiajogász.

Tóth Máté szerint Magyarország jó lóra tett, és időben tette meg a tétjét Paks 2-vel. Az új energiakorszak részeként jelentkező nukleáris reneszánsz feltartóztathatatlanságát két tény igazolja. Az egyik: a feltörekvő gazdaságok egyértelműen az atomenergia-kapacitások növelése felé tartanak, méghozzá viharos léptekkel. A jelenleg építés alatt álló 63 atomreaktor háromnegyede a feltörekvő gazdaságokban található.

A másik tény: a gazdasági szükségszerűségek miatt az atomenergia egyre nagyobb szerepet játszik a fejlett gazdaságokban is. A világ atomerőművi kapacitásának 70%-a jelenleg még a legfejlettebb gazdaságú országokban van. Egyszerre látszik tehát egy célállapot, ahol a fejlett gazdaságok szinonimája az atomenergia, és egy vektorszerű irány, ahol a legdinamikusabban fejlődő, feltörekvő gazdaságok elképesztő építési hullámot indítottak el.