Elképesztő bűntényt tártak fel Magyarországon: korrupt rendőrök, végrehajtók, álbrókerek buktak le

Decemberben véget ért egy tengeri kígyó módjára, hosszú éveken keresztül húzódó ügy, jogerősen elítélték a Vizoviczki László-ügy korrupt főrendőreit. A vádak szerint a nemes egyszerűséggel a budapesti éjszaka „császáraként”, a „Hajógyári-sziget uraként” emlegetett Vizoviczki milliós összegeket fizetett vezető beosztásban lévő rendőröknek, lényegében havi, milliós fizetéseket kaptak tőle.

Cserébe mindenről tájékoztatták, minden információt megkapott, a rendőrök szemet hunytak afelett, hogy mi is folyik az ő szórakozóhelyein, és ezzel párhuzamosan pedig lelkesen és nagy elánnal razziáztattak a konkurens vállalkozók vendéglátó egységeiben. Továbbá: egy volt tűzoltó százados, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőr főhadnagya, egy önkormányzati tisztviselő és egy közegészségügyi felügyelő is a vádlottak padjára került.

A Fővárosi Ítélőtábla tehát idén decemberben jogerősen, bűnszervezetben elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt Gulyás Imrét, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szervezett bűnözés elleni főosztályának volt vezetőjét 9 év, Hopka Lajost, az NNI speciális bűnözői csoportok elleni osztályának egykori irányítóját 11 év fegyházbüntetésre ítélte. A bírói szigor itt nem állt meg, Kalmár Tamást, a BRFK egykori közrendvédelmi főosztályvezetője 8 év, míg Koblencz Attila, a BRFK volt felderítő nyomozója 9 év fegyházbüntetést kapott. Többen időközben szabadlábon védekezhettek, az ítélethirdetés után hét embert a lakóhelyén, illetve annak közelében kellett elfogni, akadt, aki csak napok múlva lett meg.

Az ügy pikantériája: Vizoviczki öt évvel ezelőtt lényegében mindent beismert, ha úgy tetszik, vádalkut kötött, és mivel az ügy 2012 óta húzódik, a bíróság által kiszabott büntetését kitöltötte és idén márciusban szabadult.

Így ment ez a végrehajtóknál

2024-ben is folyamatosan zajlottak a tárgyalások az úgynevezett Schadl-Völner bűnügyben. Az ügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot Schadl György és 21 társa, köztük Völner Pál ellen a Fővárosi Törvényszéken. A vádirat lényege szerint Schadl, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusát megelőzően, korrupciós kapcsolatot alakított ki Völnerrel, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával. Ennek keretében Schadl jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt, 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot adott a politikusnak. Hét vádlottal előzetesen megállapodtak abban, ha elérik, hogy önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, azért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben, vagy teljes egészében visszaadják.

A vádirat szerint, hogy Schadl lényegében fizetést adott Völnernek, összesen legalább 83 millió forintot. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. A végrehajtói kar elnöke pedig ezt abból a pénzből finanszírozta, amit azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített, összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert. A 2004-es bírósági tárgyalásokon már sok minden kiderült, akadtak vádlottak, akik részletes beismerést tettek arról, hogy az elnyert pozíciókért cserébe miképp is röpködtek az osztalékok, a fizetések, az illegális juttatások. Schadl György ugyanakkor tagadja a korrupciót, állítása szerint az egész ügy „bohózat.”

21. századi bűncselekmények

A következő ügyek talán nem kaptak akkora médiafigyelmet, ám bizonyos értelemben korunk lenyomatát jelentik és számos olyan akad köztük, amelyekről hosszú évekkel ezelőtt el sem tudtuk volna képzelni, hogy ilyen jellegű bűncselekmények is megtörténhetnek. Idén ősszel a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy adathalász bűnszövetséget számolt fel, a károsultak száma végtelen, az okozott kár több százmillió forintos.

A „know-how” a következő volt: hamis banki értesítésekkel és e-mailek segítségével megszerezték a sértettek netbankjának belépési adatait, nem egyszer internetes hirdetési oldalakon, online piactereken keresztül keresték meg az érintetteket. Strómanok is segítettek, akik nevére bankszámlákat nyitottak és így bonyolították le a tranzakciókat, ezekből a „segítő kezekből” nem is volt kevés, közel harminc embert hallgatott ki ezzel összefüggésben a rendőrség.

És itt álljunk meg egy szóra. Hiába a bankok, a rendőrség, a média folyamatos figyelmeztetése, hogy a pénzintézetek soha nem kérnek interneten keresztül adatokat, úgy tűnik, ez gyakran csak pusztába kiáltó szó. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a magyar lakossági ügyfeleknek 2024. április és június között 9 milliárd forintos kárt okoztak az elektronikus visszaélések, ami 22,3 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A további adatok szerint 2023. I. negyedévében még csak 1162 visszaélés történt, 2024. II. negyedévében viszont már összesen 2642 ilyen eset volt.

Veszprémben történt a következő idei ügy, ahol a sértettet azzal hívták fel, hogy a bitcoinszámlájáról szeretnének kiutalást küldeni a számára. A gyanútlan elhitte, hogy ehhez a számítógépére és a telefonjára programokat kell telepíteni, amelyek azonban nyilvánvalóan távoli hozzáférést biztosítottak a bűnözőknek. Bár a sértett akkor már gyanút fogott, amikor a bankszámlája belépési kódjainak megadását kérték és bontotta az utolsó hívást, a kár így is több tízmillió forintos volt.

Nem volt szívbajos az a nő sem – ez is egy veszprémi történet –, aki eredetileg angolul hívta fel a sértettet és magát „Microsoft ügyintézőnek” adta ki, majd átváltott szép anyanyelvünkre. A fedőszöveg az volt, hogy a központi gépen látja, a károsult laptopján sorozatos hibaüzenetek jelennek meg és szívesen segítene ezek kijavításában. Balszerencsére, ilyen hibaüzenetek valóban voltak, rejtély, honnan tudhatta ezt az elkövető, vagy csak tippelt? A sértettel programot telepíttetett, majd beléptették a netbankjába és a számláján lévő pénzt biztonsági okokból egy másik számlára utaltatták. Nem különösebben bonyolult kitalálni, ez a pénz soha nem lett meg.

2024-ben bukott le az a balassagyarmati férfi, aki az évek során brókernek kiadva magát, egymilliárd forinttal károsított meg országszerte mindenkit, akit csak tudott, mintegy száz embert, a mézesmadzag a havi tíz százalékos hozam volt. Tulajdonképpen egyfajta piramisjátékot folytatott, hiszen az új befektetőktől megszerzett pénzből a már hosszabb ideje lejárt és a befektetett tőkét követelő ügyfeleit fizette ki. Az eljárás többrendbeli csalás, sikkasztás és jogosulatlan pénzügyi tevékenység végzése miatt folyik ellene és börtönbüntetés kiszabását kérik a hatóságok.

Ezt az ügyet a legnagyobb figyelem övezte

Kevés olyan büntetőeljárás volt az idei évben, amelyet akkora médiafigyelem kísért volna, mint a Gyárfás-Portik ügy. Az ügyészség szerint 1998 elején egy bérgyilkos Gyárfás Tamás producer és a Magyar Úszószövetség korábbi elnöke felbujtására és az Aranykéz utcai robbantásért is elítélt Portik Tamás megbízására ölte meg a kilencvenes évek ismert médiavállalkozóját, Fenyő Jánost. A két vállalkozó között több fronton is gazdasági érdekellentét alakult ki a kilencvenes években, elsősorban a Nap TV miatt mérgesedett el a viszony.

A Fővárosi Törvényszék idén februárban Gyárfást bűnsegédként, Portikot felbujtóként elkövetett emberölésben találta bűnösnek Fenyő meggyilkolásában, ezért az előbbi hét év fegyházat, utóbbi életfogytiglanit kapott. Gyárfás védőügyvédje, Zamecsnik Péter szerint rettentően téves ítélet született. Nem így gondolja az ügyészség, amely idén októberben, fellebbezésében az ítélet súlyosítását, minimum tíz év kiszabását kérte a majdani jogerős döntésben. Bár az őszi híradások szerint ez a jogerős ítélet még ebben az évben megszületik, az igazság az, erre csupán 2025-ben kerülhet sor.

Címlapkép: Balogh Zoltán, MTI/MTVA