Kemény üzenetet küldött Csányi Sándor: ólommal a cipőnkben is jól futunk, furcsa a kormány logikája

A Portfolio Budapest Economic Forumán Csányi Sándor kiemelte, hogy a magyar adórendszer annyira kedvezőtlen, hogy az OTP-nek is fontolóra kell vennie egy eurózónán kívüli fizetési szolgáltató indítását, hogy a magyar ügyfeleket kiszolgálja. Hozzátette, hogy a kormány által az új adók bevezetésekor tett ígéretek sorra nem teljesülnek.

Csányi kritizálta a lakáshitelekre vonatkozó 5%-os kamatplafont is, rámutatva arra, hogy miközben ilyen intézkedések születnek, a kormány nem vállal inflációs célokat, ami furcsa logikának tűnik számára. Elárulta, hogy az OTP néhány éve komolyan mérlegelte a Commerzbank megvásárlását, de végül a politikai kockázatok és a német munkavállalói szakszervezetek ereje miatt elálltak az üzlettől.

EZ IS ÉRDEKELHET

Magyar vállalkozók tízezreit érinti a kormány legújabb terve: megint az jár jól, aki kivárt?

Messze nem a pénzhiány az első számú oka a céges hitelezés stagnálásának, hanem a vállalkozások által érzékelt gyenge piaci kereslet, alacsony vásárlóerő.

Ezek voltak az OTP-vezér főbb állításai eddig a konferencián, az európai gazdaságra vonatkozólag:

• az elmúlt 10 évben az EU lemaradt növekedésben az USA-hoz képest, elsősorban az alacsonyabb termelékenység és a népesség eltérő alakulása miatt, a kormányzati intézkedések (pl. támogatott hitelek, babaváró hitel) Magyarországon sem tudták megfordítani a negatív demográfiai trendet,
• a technológiai fejlődésben és innovációban is sereghajtóvá vált Európa, számban, részesedésben és értékben is sokkal nagyobb arányt képviselnek az amerikai és ázsiai cégek,
• Európa bankszektorának 2008-as válságát alapvetően az USA pénzügyi válsága és „periféria” országokban kialakult ingatlanlufi és szuverén eladósodottság okozta, a 2008 és 2015 közötti állami bankmentő csomagok az eurózónában 354 milliárd eurót (a GDP 3,5%-a), az USA-ban 295 milliárd eurót (a GDP 2,9%-a) tettek ki,
• a válságért elsősorban a hitelminősítők voltak a felelősek, a kormányok pedig azóta sem vonták le a tanulságokat, hiszen tovább nőttek az államadósságok, sok esetben a GDP 100% fölé,
• a válság okai közül egyedül az ingatlanlufik újbóli kialakulását sikerült megelőzni alapvetően makroprudenciális szabályozással (hitelfedezeti mutató és jövedelemarányos törlesztőrészlet szabályozása),
• a válságra reagálva a tőkekövetelmények Európában 2,5-szer nagyobb mértékben nőttek, mint az USA-ban, míg az OTP alapvető tőkekövetelménye 11,5%, az OTP méretű Northern Trust Corporation nevű amerikai banké 7% ma,
• az európai bankok átlagos kockázatokkal súlyozott eszközértéke (RWA) 2014-2023 között 10%-kal, az USA-ban 34%-kal nőtt, az állampapírok jelentősége Európában sokkal jobban megnőtt, mint Amerikában,
• az európai bankok tőkearányos megtérülése fele az amerikai bankokénak (5% vs 10%), az elvárt hozamhoz képest az eurózóna bankjai 60%-os, az amerikai bankok 110%-os teljesítményt nyújtanak

nem is fektetek más európai bankba, csak az OTP-be, amely Peléhez hasonlóan ólommal a cipőjében is képes kiemelkedő teljesítményt nyújtani

- fogalmazott Csányi Sándor, aki szerint Európában egyáltalán nem vonzóak a banki befektetések.

Előadása szerint

a globális fizetések terén szinte 100%-ban az amerikai szereplők uralják a mezőnyt, és az amerikai bankok teret nyertek globálisan és Európában is,

mindezek ellenére az EU döntéshozói a banki szabályozás és a tőkekövetelménye enyhítése helyett további szabályozásokban látják a megoldás kulcsát, a Draghi-jelentés is a több szabályozással járó bank- és tőkepiaci unióban látják a megoldást,

a túlszabályozás a bankszektoron kívüli szereplőket juttatja versenyelőnyhöz,  

eljutunk lassan mi is oda, hogy az OTP-nek is el kell indítania egy eurózónán kívüli fizetési szolgáltatót, amelyen keresztül kiszolgálja a magyar ügyfeleket

• további kihívás a jegybankok által bevezetni tervezett digitális jegybankpénz, és nem igazságos az sem, hogy az államkincstár és más állami szereplők nem fizetnek adót, mindemellett főleg Közép-Kelet-Európában a bankrendszert még súlyos adóterhek is sújtják,
• a mi régiónk bankrendszerének a növekedése és jövedelmezősége az extra terhek ellenére kedvezőbb az eurózónáénál, ebben szerepe van annak, hogy a banki penetráció ma még jóval alacsonyabb, mint a nyugati országoké,
• a bankszektor hatékonyságának növeléséhez szükség lenne a konszolidációra, de az UniCredit és a Commerzbank példája jól mutatja, hogy ha adódik egy ilyen lehetőség, a politika mennyire keresztbe tud feküdni neki.

2020 elején az OTP is komolyan gondolkodott a Commerzbank megvásárlásán, meg is lett volna a forrás hozzá, végül a német munkavállalók nagy Alkuereje, másrészt a politikai kockázat miatt álltak el tőle.

a magyar bankrendszer hitelnövekedésben közelíti a közép-kelet-európai szintet, de jövedelmezősége még az eurózóánál is alacsonyabb volt, a magyar bankrendszer tőkearányos megtérülése tavaly egyszeri tételek nélkül 10,7% lett volna,

nincs olyan ország, amely különböző intézkedések révén olyannyira beavatkozna a bankok életébe, mint a magyar kormány, ennek ellenére, a magyar bankszektor hitelállománya 2014 és 2023 között 76%-kal nőtt, a bankok könyveiben lévő állampapír 2,3-szorosára nőtt, a magyar bankszektor saját tőkéje 2,6-szorosára emelkedett,

mindössze kétszer fordult elő az elmúlt évtizedben, hogy a magyar bankszektor az elvárt hozam fölött tudott teljesíteni,

a bankszektor terhei nemcsak magasak, hanem kiszámíthatatlanok is,

a legrosszabb az, hogy a legtöbbször egy adó bevezetésekor tett ígéret nem teljesül, a extraprofitadónak például idén már nem kellene léteznie,

nagyon sok igazságtalanság van, például aki nem hallgatott a jegybank és a bankok figyelmeztetéseire, és változó kamatozású hitelt vett igénybe, sokkal jobban jártak, mint akik fix kamatozású hitelt vettek fel, és
FURCSA LOGIKA, HOGY 5%-OS KAMATPLAFONT KELL BEVEZETNÜNK, DE EGY SZÓT SEM HALLOK ARRÓL, HOGY A KORMÁNY VALAMILYEN INFLÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGET VÁLLALNA CSERÉBE,

Az OTP Csoport a nehézségek ellenére is képes a sikerre, tőkearányos megtérülése magas, CET 1 rátája pedig csak valamivel alacsonyabb a legmagasabbal rendelkező Raiffeisen Bankénál.
Ha az OTP el akarná adni az orosz bankját, akkor csak az orosz állami értékelő által becsült érték 5%-át kapná meg (40%-on adhatna el, és 35%-os különadót elvonna az orosz állam), ez ajándék lenne az orosz államnak. Az S&P Global elemzése a legjobb teljesítményt nyújtó európai banknak hozta ki az OTP-t, az Európai Bankhatóság stressztesztje alapján pedig a 4. legstabilabb európai bankról beszélünk.

Címlapfotó: Rosta Tibor, MTI/MTVA