A 130 pont csak a kezdet? Egyre nagyobb bajban Magyarország, még több megszorítás jöhet

Amíg az ország azon izgult, vajon okoz-e az árvíz helyrehozhatatlan károkat, és a lakosság egy része saját verejtékével dolgozott az ártereken és a gátakon, a kormány nagyszabású gazdasági műveletekkel igyekezett menteni a menthetőt. Egy héttel ezelőtt a Magyar Közlönyben jelent meg egy több mint 130 pontból álló lista, mely különböző beruházások, programokkal kapcsolatos pénzelvonásokról, vagy egyenesen azok leállításáról rendelkezett - a listát maga Orbán Viktor írta alá.

A 130 leállított program vagy beruházás között olyanok is szerepelnek, melyek megvalósításával a kormány régi adósságot törlesztene, ilyen például a mentőautók beszerzési és felújítási programja, az egészségügyi programok ráncfelvarrása is. De a fővárosi Diákváros-program, illetve a Budapest-Belgrád vasútvonal különböző mellékprojektjeitől is pénzt vesz el a kormány, a végösszeg gyakorlatilag felbecsülhetetlen: több száz milliárd forintról lehet szó.

A hatalmas pénzelvonások pedig ismét elindították a pletykákat: vajon tényleg akkora a baj a költségvetésben, hogy sok százmilliárdot azonnal meg kell spórolni, jelentheti-e mindez egy nagyobb szabású megszorítási program kezdetét? Ha ez megtörténik, elképzelhető-e, hogy nem csak a nagyberuházások és a projektek, hanem az átlagemberek is megérzik? Ennek igyekeztünk utánajárni elemzők segítségével ebben e cikkben.

Szeretnék, ha a megtakarításokhoz nyúlnánk

A hatalmas állami spórolás Magyar Közlönyben történt kihirdetésével nagyjából egyidőben az is kiderült, hogy 955 milliárd forint áfabevétel egészen egyszerűen hiányzik az idei költségvetésből. Ez pedig rávilágít arra, amire az elemzők hónapok óta igyekeztek figyelmeztetni: a legfontosabb feladatok között kell annak lennie, hogy a lakossági fogyasztást minél hamarabb ismét felpörgessék, és most úgy tűnik, a baj annál is nagyobb, mint amit eddig gondoltunk.

A fogyasztás leállását természetesen már a kormányzat is észrevette, ennek tudható be az is, hogy nagyszabású programokat terveznek. Nemrég bejelentették, hogy a tervek szerint a különböző megtakarítási formák "felbontásával" is lehetne beszállni lakásvásárlásba vagy felújításba oly módon, hogy a máshonnan kivett összeget önerőként használjuk, ekkor pedig adómentességet biztosítanának minderre. A kormány ettől is nem titkoltan azt várja, hogy beinduljon a fogyasztás, ami, mint látjuk a tűzoltás egyik formája lenne.

EZ IS ÉRDEKELHET

Megvan, mire készülhet a kormány: tényleg hozzányúlnak a lakossági megtakarításokhoz?

Számos megtakarítási formát adómentesen, veszteség nélkül költhetünk majd lakáscélra, amennyiben valósággá válik a kormány által szorgalmazott új formátum.

Nem az átlagembert szorítják meg

Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Központjának vezető elemzője úgy véli: az áfahiány egy bizonyos síkon értelmezhető igazán, de más oka is van, hogy ekkora a hiány.

Az áfabevételek elmaradása a várttól azért nem új jelenség, sőt, a visszautalások csökkenése miatt a nettó egyenleg a 2023-ashoz képest több, mint 400 milliárd forinttal magasabb volt már augusztusban. A 955 milliárd forintos hiány az eredeti, már több mint egy éve összerakott költségvetési tervhez képest értelmezendő. Ez már jóval több, mint 1 éve volt, akkor még 4%-os gazdasági növekedéssel tervezve idénre, miközben idén az a 2%-tól is érdemben elmaradhat. Ezzel együtt is igaz persze, hogy áfabevételek lassabban növekszenek, mint az ekkora béremelkedés mellett várható volna. Ennek azonban nem csak az az oka, hogy a lakosság nem fogyaszt: a fogyasztás valójában nem alakul olyan rosszul, hiszen a gyászos második negyedéves GDP adat részleteiből is kiderülhetett, hogy a fogyasztás éves alapon, inflációtól megtisztítva 4% feletti ütemben bővül. A „külföld felé” történő fogyasztás, valamint az online webshopok térnyerése miatt ez nem csapódik le ekkora áfabevételben idén. Ezek a tényezők így összességében magyarázzák az eredeti tervtől elmaradó áfabevételeket

- fogalmazott az elemző. Kitért arra is, hogy bár a 130 pont elsőre valóban soknak tűnik, jól látszik szerinte, hogy nem a lakosságon fog lecsapódni a megszorítások tengere.

A 130 pontnak az idei évi költségvetésre vonatkozó hatását nehéz forintra számszerűsíteni, azonban összességében nem úgy tűnik, hogy ez nagymértékű, addicionális intézkedést jelentene az idei évre. Az egyértelmű, hogy nem a széles értelemben vett lakosságot érinti az intézkedéshalmaz. Egyrészt úgy tűnik, mintha inkább az idei évben korábban eldöntött, 675 milliárd forintos beruházás-elhalasztás részét képezné, ami még nem volt teljesen kibontva részletes intézkedésekkel (egy korábbi közlönyben, a nyáron egyébként már volt egy részletesebb lista, ami ennek egy részét kibontotta). Másrészt ezeket a tételeket összeadni sem igazán lehet (például évekkel ezelőtt eldöntött ügyekkel kapcsolatban jelentenek kiadásbefagyasztást, vagy rögzítik, hogy eddig nem adott rájuk a kormány pénzt, és ezután sem fog) ami miatt nehéz a megítélése annak, hogy ez forintra pontosan idén mit fog jelenteni

- tette hozzá Árokszállási Zoltán. Végezetül azt is elmondta, hogy szerinte nem akarja "elengedni" a kabinet a költségvetést, de nem is csak saját magától várja a helyzet megoldását - nem váletlen, hogy egyre inkább a megtakarítások elköltésére ösztönzik a lakosságot.

Egyelőre az látszik, hogy a költségvetést nagyon elengedni láthatóan nem szeretné a kormány – ez a nemrég bejelentett gazdasági stratégia (magyar gazdasági semlegesség) egyik fontos pillére is, hiszen a költségvetési hiány elengedésével az adósság is jelentősen emelkedne. Valamilyen mértékű élénkítés érkezhet, de ez vélhetően nem fogja nagyon felborítani a költségvetést, ráadásul úgy tűnik, mintha az élénkítés érdemi részét a költségvetésen kívülre „szervezné ki” a kabinet (például azzal, hogy a háztartásokat a hosszú távú megtakarításaik elköltésére ösztönözné, vagy a bankoktól a piaci referenciakamatoknál alacsonyabb THM szint betartását várja el)

- zárta gondolatait az elemző.

Valószínűleg nincs miből osztogatni

Bukovszki András, a CIB Bank elemzője válaszát azzal kezdte, hogy bár a 955 milliárd tényleg rengeteg az áfahiány esetén, de a gond azért nem akkora, mint látszik.

Valóban az eredeti költségvetéshez képest óriási a különbözet, azonban a 2023 júliusában elfogadott idei büdzsé már réges-régen nem jelent valós kiindulási alapot (már a bázis is jócskán eltért a valóságtól). Mindenesetre a háztartások fogyasztása esetében továbbra is erős az óvatossági motívum, emiatt a fogyasztáshoz kapcsolódó bevételek sem a vártnak megfelelően alakulnak, valamint a tervezettnél kisebb infláció is negatív hatással van az ÁFA egyenleg alakulására. A keletkezett hiányt elsősorban különadók formájában igyekezett pótolni az állam. Azonban, hogy jó hírrel is szolgáljak az augusztusi költségvetési adatok egyértelműen pozitív meglepetést szolgáltattak az ÁFA soron, még annak ellenére is, hogy összességében kifejezetten magas lett a havi deficit. A kérdés most az, egyszeri kiugró adatról beszélhetünk, vagy lassacskán sikerül trendszerű javulást elérni az államkassza legfontosabb bevetéli forrása esetén

- fogalmazott Bukovszki András. Elmondta még, hogy a költségvetés sürgős kiigazításra szorul, így nincs mit csodálkozni azon, hogy a kormány jelentős forráselvonásba kezdett.

Ne felejtsük el, hogy az elmúlt négy évben rendre 6% fölötti államháztartási hiányt hozott össze a kormányzat. Ehhez képest a mostani 4,5% cél eléréséhez igen komoly költségvetési kiigazítás szükségeltetik. Ezt elérni nem lehet pusztán bevételi oldali beavatkozással, a kiadások lefaragását pedig a beruházások elhalasztásával/átütemezésével oldották meg. Ez kétségtelenül visszafogja a gazdasági növekedést, de a költségvetés helyreállításához elengedhetetlen az állami projektek átmeneti leállítása

- tette hozzá. Megkérdeztük azt is, hogy 2025 lehet-e ismét az "osztogatás éve" - amint az választások előtt megszokott, de ezzel kapcsolatban nincsenek illúziói.

Nehéz egyelőre megmondani mekkora tér lesz a fiskális stimulusra 2026 első negyedévében. Az idei évben még mindig erős kérdés, hogy sikerül-e a megemelt hiánycélon belül maradni, miközben a 2025-ös költségvetésben egyelőre komoly kockázatokat látunk. Emiatt az már most látszik, hogy az előző választáshoz hasonló mértékű hangulatjavító intézkedések megismétlésére nem lesz lehetőség fenntartható költségvetési politika folytatása mellett

- zárta gondolatait Bukovszki András.

Mi lesz az építőiparral?

Kíváncsiak voltunk arra, hogy ha ennyi nagy ívű beruházást állítanak le a kormányzat részéről, ráadásul a jelek szerint nagyjából egyszerre, az milyen hatással lesz arra az építőiparra, ami gyakorlatilag egy éve negatív spirálban van, és az ipar teljesítményét is jelentősen húzza lefelé? Becsey Zsolt, az UniCredit Bank vezető közgazdásza a Pénzcentrumnak elmondta, hogy az építőipar éppen az az ágazat, ami először megérzi mind a pozitív, mind a negatív gazdasági fordulatokat - és most is éppen ezt láthatjuk.

Az építőipar egy erősen ciklusfüggő ágazat. Amikor jól megy a gazdaságnak akkor a háztartások, illetve az állam is önti a megrendeléseket, amikor meg kell húznia az országnak a nadrágszíjat, akkor pedig itt kell a leginkább negatívan reagálni a helyzetre. Ráadásul az építőipar hazai multiplikátora erős, azaz egy egységnyi építési kibocsátáshoz viszonylag magas az itthon maradó megrendelések aránya, tehát szociálpolitikailag is jelentősége van az ágazatnak. A kormányzat érzésem szerint tisztában van ezzel, nem hiábavaló, hogy a magánnyugdíjpénztári vagyonokat megnyitják a lakásfelújítások előtt, de elképzelhető, hogy további, hasonlóan lassan mozgó pénzeket is igyekeznek az építőipar felé irányítani kereslet formájában. A lakáshitelezési felfutás alapján van fény az alagút végén az ágazatnak, de ezeknek az új hiteleknek kicsi lesz az építési vonzata, mivel jellemzően felújításokra veszik fel az emberek a hitelösszegeket. Az EU-s források kapcsán pedig nem látszik hogy ütemesen jönnének a friss pénzek, a költségvetés az idénre tervezett EU-s bevétel csak kétharmadát tudja lekönyvelni, és nem is látszik, hogy a helyzet előretekintve mitől változna gyökeresen meg. További segítséget jelenthetne, ha a jegybank gyorsabb kamatvágási ütemre állhatna át, erre rövid távon akkor van lehetőség, ha az országspecifikus kockázatok (energiafüggőség, EU-pénzek hiánya, magas hiány és államadósság) nagy része stabilan oldódik. Ezzel nem csak a hitelek válhatnának olcsóbbá, hanem a befektetési célú vevők is erőteljesebben jelennének meg az ingatlanpiacon, mivel a kamatszint lejjebb szállításával az ingatlanbefektetésekkel szemben elérhető kockázatmentes hozam is lejjebb tolódik, ami ezzel párhuzamosan felértékeli az ingatlanbefektetéseket

- fogalmazott Becsey Zsolt. Arról, hogy a lakosság vajon megérzi-e majd a megszorításokat, egyelőre nem tudott teljes képet adni: mint mondta, ehhez meg kell várni, míg a kormány beadja novemberben a jövő évi költségvetési tervezetet.

A tőketranszferek és pénzbeli társadalmi juttatások terén tervezett GDP-arányos kiadáscsökkenés tűnik a lakosság szempontjából érzékenynek. Összességében mivel a GDP növekedni fog, ezért a lakosság csak relatív értelemben lehet elszenvedője a kiigazításnak (kisebb részét kapja meg a gazdasági teljesítménynek), itt inkább a politikailag és üzemeltetési szempontból vállalható mérték eltalálása a kérdés kormányzati szempontból. További kiigazítási igény inkább akkor jelentkezhet, ha a bevételi oldal nem alakul az elvárásoknak megfelelően jövőre. A végleges tervekről majd novemberben fogunk többet tudni, amikor benyújtásra kerül a jövő évi költségvetés, ahol már egy, a Konvergencia programhoz mérten frissebb makroképpel tud számolni a kormányzat

- tette hozzá Becsey Zsolt. Végezetül arra is kitért: ő sem számít arra, hogy a 2022-eshez hasonló "osztogatást" láthatunk majd a választás előtti esztendőben.

Véleményem szerint a kormányzat nem gondolkozik a 2022-eshez hasonló léptékű transzferekben, már csak azért sem, mert egy esetleges kiköltekezéssel az adósságpályát kockáztatja, ami már hitelminősítői szempontból is aggodalmat kelthet. Az ország nem sokkal tartózkodik a befektetésre ajánlott léc felett, és a hasonló besorolású országokkal összevetve nagy az adósságállománya. A kormányzat valószínűleg nem szeretné ezt a minősítést kockáztatni, így csak akkora hiányt engedhet meg magának, amivel még tartható az enyhén csökkenő adósságpálya. Ebben egyébként segítségére lehet az infláció, de nem a fogyasztói, hanem a GDP árindexe, amely a második félévben is 8 százalék felett tartózkodott. Amennyiben magas marad ez a dinamika, az automatikusan csökkenti az adósságot és a hiányt is, mivel ezeket a számokat a GDP arányában fejezik ki. Ráadásul ezt a magas árindexet az MNB sem fogja figyelembe venni, amikor politikáját kialakítja, ugyanis az ő mandátuma a fogyasztóiár-indexre szól, így akkor is tovább haladhat a kamatcsökkentésekkel, ha egyre drágábbak például a beruházások vagy az állam működtetése. Emiatt is éri meg a kormányzatnak a magánberuházások stimulálására koncentrálni, és az eddig megtett bejelentések (szakmunkáshitel, kkv-tőkeprogram, magánnyugdíjpénztári megtakarítások feloldása, családi adókedvezmény duplázása) egy része is ebbe az irányba mutat. A léptékek még kérdésesek, de a mi várakozásunk szerint nem érdemes több ezer milliárdos nagyságrendű élénkítésben gondolkodni, így feltehetően az élénkítés hatása csekély maradhat

- mondta erről lapunknak az UniCredit vezető közgazdásza.