Sokkoló, amit Orbán Viktor közölt a magyarokkal: kettétörhet a gazdaság, ennek nagyon csúnya vége lehet

Mit kell tennünk a gazdasági semlegességhez?

• A növekedés fontos cél, az EU beleragad a 0-3% közötti sávba, idén 1% körüli lesz az ütem. A 0-3%-os sáv nekünk kevés, a gazdasági semlegesség első és legfontosabb eleme, hogy 3-6% közötti sávba kell tartozni. Vannak bizonytalanságok, hogy mekkora lesz a jövő évi növekedés (utalva a jegybank friss előrejelzésére is): azt gondolom, hogy a 3-6%-os növekedési sávba már be tudunk lépni jövőre, aztán ott tudunk maradni 2026-ban és utána a sáv felső széléhez közeli tud lenni a növekedés.
  Nem csúszhatunk vissza az adósrabszolgaság sorsára. Nincs effektív korlát erre a közgazdaságtanban, de megfigyelése szerint aki 90%-os GDP-arányos adósságrátát elér, az már nem tud visszafordulni.
• Ezért Magyarországnak törekednie kell arra, hogy ne is jusson el ide, hiszen a Covid utáni adósságugrás ismét „leküzdöttük magunkat” a 70% körüli szintre. Leszögezte: Magyarország képes arra, hogy ne csússzon vissza a 90% körüli adósság helyzetig. Kijelentette: „az államadósságnak csökkennie kell, ehhez fegyelmezett költségvetési politika kell”.
  Kellenek a külföldi működőtőke beruházások (lehetőleg modern technológiai beruházások), ez is kell a 3-6%-os növekedési rátához.
• Kell adócsökkentés, ehhez tőkejuttatási programot kell hirdetni a kkv-szektornak. Átfogó és jelentős tőkejuttatási program kell nekik a szavai szerint. Gyermekek utáni adókedvezményt meg kell duplázni jövőre, és jönni fog a szakmunkáshitel is 2025-ben – rögzítette a korábban már bejelentett lépéseket, amelyek a 2025-ös költségvetésben is megjelennek majd.
• Modern technológiákra van szükség, ami szerinte olyanokat jelent, hogy itt gyártsák a jövő autóját, a zöld energia csúcstechnológiáit itt működtessék, és a digitalizáció itt legyen a legkiterjedtebb egész Európában (okmányok).

A kormányfő a beszéde végén feltette a nagy kérdést: képes-e semlegesnek maradni egy gazdaságilag blokkosodó világban Magyarország. Ennek válaszához ismét a ChatGPT-t hívta segítségül, ami végül azt rögzítette, hogy igen. Ezzel a tudósításunkat befejeztük.

Fiatalok támogatása

A kedvező diákhitel konstrukciók kizárólag az egyetemistáknak elérhető, így kizárja azokat, akik nem ott kezdik el felnőtt életüket. Ezért új munkáshitelt terveznek kidolgozni, hogy azoknak az kezdését is támogassák, akik a közoktatás után egyből a munkaerőpiacra vándorolnak.

Emellett gazdasági célnak határozta meg Orbán Viktor a 3-6%-os gazdasági növekedést is. 

Gazdasági semlegesség legfontosabb pontjai

A gazdasági semlegesség alapelveihez felsorolta a tételeket a miniszterelnök:

• „Mi döntjük el, hogy kivel üzletelünk”.
• „Azzal üzletelünk, akivel a legjobban megéri üzletelni”. A gazdasági szempontokat, versenyképességet semmi sem
• „Csak a sajt értékeink alapján tárgyalunk”. Szerinte ez evidencia lenne, de az EU-ban és Amerikában árukapcsolások vannak. Utalt az EU-pénzek ügyére, ami „darázsfészek”, az EU-pénzek egy része elérhető, a másik része nem.
• „Minden égtáj felé tájékozódni kell”. Szerinte a tájékozódás orientációja már nemcsak a Nyugat, a modernitás nem kizárólagosan nyugati kategória.

Két pénzügyi rendszer jöhet?  

Orbán Viktor szerint a világgazdaság jelenlegi átalakulása hatalmi blokkok kialakulásához vezet, ami szerinte a hidegháborús logikához hasonlít, és a világgazdaság kettétörését eredményezi. Míg a Kelet, például Kína, korábban a blokkosodás ellen próbált fellépni a világkereskedelmi szervezet védelmével, mára arra összpontosít, hogy a dollár alapú elszámolás helyett egy keleti pénzügyi rendszert hozzon létre.

Orbán utalt a Reuters egy oknyomozó cikkére is, amely feltárta a Covid-időszakban zajló nyugati dezinformációt a kínai vakcinákkal kapcsolatban, és megemlítette, hogy az Egyesült Államok 1,6 milliárd dollárt költ a kínai dezinformációs kampányok elleni harcra, amelyből Magyarországra is jut majd forrás.

A Draghi-jelentés magyar nézőpontból, Orbán szerint

Orbán Viktor a Draghi-jelentés főbb állításait pontokba szedve ismertette. Szerinte Európa elvesztette az olcsó energiaforrást és vele együtt egy évnyi GDP-t, miközben a gáz- és áramárak magasabbak, mint más nagy gazdaságokban. Európa világkereskedelmi szerepe és technológiai versenyképessége csökken, és a szabályozási akadályok nagy kihívást jelentenek a cégek számára. A pozitív migráció sem képes ellensúlyozni a csökkenő lakosság hatásait, ami nehezíti a gazdasági növekedést.

A Zöld Megállapodás kapcsán Orbán szerint fennáll a veszély, hogy nem illeszkedik megfelelően az iparpolitikához, ami munkanélküliséget és magas energiaárakat okoz. Orbán pozitívan értékelte a magyar kormány által támogatott akkumulátoripari fejlesztéseket, és úgy véli, helyes döntés volt az európai versenyképesség központi témává tétele a magyar elnökség alatt.