Nincs vége a kemény megszorításoknak? Romokban a költségvetés, lépéskényszerben a magyar kormány

Annak ellenére, hogy a reálbérek fokozatosan emelkednek, a fogyasztás nem igazán akar helyreállni, ami végeredményben a költségvetés romlását eredményezheti. Nemrégiben az is veszélybe került, hogy a hiánycélt tartani lehessen, ráadásul az augusztusi adatok szerint ez volt a valaha legrosszabb nyolcadik hónap az évben - a hiánycél vonatkozásában.

Szakértőkkel beszéltük át, mit kellene ahhoz tenni, hogy a hiánycélt tartani lehessen, és pontosan hogy áll most a költségvetés. Kell-e valamilyen gazdasági megszorítás ahhoz, hogy a büdzsé helyreálljon, vagy le kell-e állítani további nagyberuházásokat, amire az idén már volt is példa?

Nem volt ilyen rossz augusztus

Idén augusztusban 414,4 milliárd forintos deficittel zárt a költségvetés, ami a valaha volt legnagyobb nyolcadik havi hiány. Vagyis a júliusban látott kellemes meglepetés csak átmeneti volt a büdzséfolyamatokban. Soha ennyire rossz augusztusa nem volt a költségvetésnek, ezt az alábbi grafikonon is megmutatjuk.

A minisztérium közleményben részletezte az adatokat, de van rá magyarázatuk is.

Augusztusban (egy hónap alatt) a központi alrendszer 414,3 milliárd forint hiánnyal zárt. Az augusztus havi adatokat árnyalja, hogy az adóbevételek – ezen belül is különösen az áfabevételek – szezonalitása miatt ekkor kevesebb bevétel érkezik a költségvetésbe. Ezen felül a dupla családi pótlék kifizetésére, a közutak és a közösségi közlekedés fejlesztésére is többet költött a kormány, mint a tavalyi év azonos időszakában

- írták a ma kiadott kommünikében. Elejtettek emellett egy érdekes mondatot is: mint fogalmaztak, vizsgálják annak a lehetőségét, hogy ha szükséges, akkor megszorításokkal vegyék elejét a még nagyobb bajnak.

A kormány elkötelezett az egyensúlyi mutatók javítása mellett. A javuló költségvetési folyamatok azt jelzik, hogy a kitűzött 4,5%-os hiánycél tartható, a költségvetési mozgástér javulásával a gazdaság fenntartható növekedési pályára tér vissza. A kormány figyelemmel kíséri a költségvetési mutatók alakulását és amennyiben szükséges, további intézkedésekkel tartja a kitűzött hiánycélt

- tették még hozzá.

Meglehet a kormány célja

Az OTP Elemzési Központja a Pénzcentrum kérdéseire azt válaszolta, hogy teljesíthetőnek látják a hiánycélt, mégpedig éppen azért, mert a kormány korábban már tett kiigazító intézkedéseket.

A második negyedév végén a költségvetés négy negyedéves gördülő hiánya 5,5% volt az MNB pénzügyi számlái szerint, amely jelentősen jobb a tavalyi második negyedév 8%-os adatánál és a költségvetés helyzetének fokozatos javulását tükrözi. A bejelentett 400 milliárd forintos kiigazító csomag és a 675 milliárdos beruházáselhalasztás hatását is figyelembe véve, ezért az OTP Elemzési Központja azt várja, hogy az idei 4,5%-os hiánycél teljesíthető

- írta a bank. Azt azonban megjegyezték, hogy az év végére megint áremelkedésekkel kell majd számolnunk.

A második negyedéves gyenge GDP adatot követően az OTP Elemzési Központja lefelé revideálta az idei növekedésre vonatkozó várakozását 1,5%-ra. Azonban még ennek eléréshez is érezhető dinamizálódásra lenne szükség az év második felében, miközben a Q3-ról eddig rendelkezésre álló adatok nem ebbe az irányba mutatnak, így a kockázatok lefelé mutatnak. Az infláció az év végére ismét 4% fölé gyorsulhat, elsősorban bázishatások miatt. Azonban a „headline” adatnál, monetáris politikai szempontból érdekesebb lehet a jegybank által is kiemelten figyelt adószűrt maginfláció, amely 5% közelébe gyorsulhat az év végére (legutóbbi júliusi adat: 4,7%, június: 4,1%). Az infláció alakulásával kapcsolatban az látható, hogy a korábbi gyors dezinflációt hajtó tényezők mostanra kifulladóban vannak, így egyelőre bizonytalan, hogy az infláció mikorra térhet vissza tartós, fenntartható módon a jegybank 3%-os céljához

- írták válaszukban.

MBH: nincs vége a kiigazításoknak

Árokszállási Zoltánnak, az MBH Elemzési Centrum igazgatójának az a véleménye, hogy az idén már megtett kiigazítások még átütemezhetőek a büdzsé megmentése érdekében, tehát jövőre is lesznek ilyen intézkedések.

A beruházások átütemezésével kapcsolatban idén 675 milliárd forintról tett bejelentést a kormányzat még tavasszal, majd később a Magyar Közlönyben 369 milliárd forintnyi, ezzel kapcsolatos döntést részletezett, ami az idei évre vonatkozik. 2024-re vonatkozó, újabb bejelentés tehát már kevésbé valószínű, de a jövő évvel kapcsolatban elképzelhető, hogy lesz átütemezés, hiszen nemrég arról beszélt a kormány, hogy 2025-ről 2026-27-re tolna át legalább 300 milliárd forintnyi állami beruházást. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy ezzel a kabinet fedezetet szeretne teremteni új programokra, hiszen ezekről is beszélt már a kormány: kedvezményes szakmunkáshitelről, új KKV pályázati rendszerről, hosszú távú megtakarítások adómentesen történő felvételéről, tervezett családtámogatási lépésekről érkeztek hírek, egyelőre a konkrétumok ismerete nélkül. Ezeket a lépéseket a jövő évi költségvetésben csak akkor lehet megtenni a hiánycél feladása nélkül, ha más területeken erre mozgásteret teremt a kormány, akár kiadáscsökkentéssel, akár a bevételek emelésével. Ugyanakkor ismét hangsúlyozom, hogy mindez nem 2024-re, hanem 2025-re vonatkozhat már

- írta lapunknak az elemző. Az inflációs várakozásokkal kapcsolatban ő is azt gondolja, hogy az év végére kicsit feljebb mehet az érték, de jövőre sem lesz annyira szörnyű a helyzet.

Az infláció oldaláról 3,8%-os átlagos értékre számítunk idén, bár év végére átmenetileg ismét 4% fölé ugorhat az éves drágulás mértéke. Jövőre ugyan 3% feletti lehet a pénzromlás átlagos üteme, ugyanakkor bőven az MNB toleranciasávjában maradhat az érték. A GDP növekedési várakozásunkat a gyászos második negyedév és a továbbra is nagyon gyenge feldolgozóipari kilátások miatt 1,9%-ra csökkentettük az idei évre. Jövőre ennél jóval magasabb növekedés lehet, azonban sok múlik azon, hogy a német gazdaság kilátásai milyen mértékben tudnak javulni. Egyelőre ebben nem sok pozitív elmozdulást látni, sőt, az amúgy is nagyon gyenge kilátások még mintha romlottak is volna az elmúlt hetekben. Márpedig ha nem lesz érdemi javulás a külső keresletben, akkor 2025-re sem látni, hogy mitől lehetne 4% közelében a gazdasági növekedés

- zárta gondolatait Árokszállási Zoltán.

Gyorsulhat év végére az infláció

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint jövőre sem lesz vészes az infláció, de most, az év végén ők is gyorsulásra számítanak. Emellett a GDP-várakozást is lejjebb csavarták - és az még a júliusi adatok alapján történt.

Az infláció augusztusban mérséklődhetett júliushoz képest (3,5% körül lehet), év végére azonban 5% környékére kúszik az árindex. A maginfláció viszont fokozatosan emelkedik, és szintén 5% körül fejezheti be az évet. Éves átlagban idén 3,9-4%-os inflációval számolunk, és az átlag még 2025-ben is e szint körül lehet. A növekedési előrejelzésünket a második negyedéves GDP-szám és a júliusi havi adatok alapján lefele kellett korrigálnunk, az idei teljes évben a GDP-növekedés érdemben nem tudja meghaladni az 1,5%-ot

- írta Trippon Mariann. Megnevezte azokat az okokat is, ami idáig rontattoa a költségvetés helyzetét, és az a véleménye, hogy a kiigazítások jövőre is folytatódni fognak.

Termelési oldalon az ipart komoly nyomás alatt tartja a gyenge külső és belső kereslet, a kis súlyú mezőgazdaság hozzáadott értéke is csökken a magas bázis és a várhatóan rossz terméseredmények miatt. Felhasználási oldalon a fogyasztás várakozásunknak megfelelően alakul idén, mi nem számítottunk gyors visszapattanásra, csak lassú, fokozatos élénkülésre. Aggasztó viszont a beruházások mélyrepülése, ami meghaladja a várakozásokat. Nyilván állami beruházások idén és jövőre is zsugorodnak a költségvetés kiigazítási kényszere miatt, míg a vállalati beruházásokat a gyenge és bizonytalan kereslet, a korábbi költségsokkok hatása és általában véve a bizonytalanság (keresleti kilátások, gazdaságpolitikai környezet, adó, szabályozás körüli bizonytalanságok) fogja vissza. Költségvetési mozgástér idén nincs a növekedés támogatására, és amennyiben a kormány nagyjából tartani akarja magát a deficit célokhoz, jövőre sem lesz nagy mozgástér

- tette még hozzá a CIB vezető elemzője.