Ebbe a válságba roppanhatnak bele a magyar családok: sokan alábecsülték azt, ami még jönni fog

A klímaváltozás gazdasági hatásai egyre súlyosabbá válnak világszerte, és a legújabb kutatások szerint ezek a hatások a következő évtizedekben drámaian fokozódni fognak. Egy friss tanulmány szerint a világ gazdasága a következő 26 évben átlagosan 19%-os jövedelemcsökkenés elé néz a klímaváltozás miatt, függetlenül attól, hogy milyen mértékben csökkentjük a jövőbeli szén-dioxid-kibocsátást. Ez a becsült veszteség messze meghaladja a globális felmelegedés 2°C-ra történő korlátozásához szükséges mérséklési intézkedések költségeit.

A tanulmány több mint 1600 régió adatainak elemzésével vizsgálta a klímaváltozás gazdasági hatásait az elmúlt 40 év során. Az elemzés során figyelembe vették a napi hőmérséklet és csapadék változásait, valamint ezek szélsőséges kilengéseit. Az eredmények szerint az átlagos hőmérséklet emelkedése gyakorolja a legnagyobb hatást a gazdaságra, de más tényezők, mint például a csapadék mennyisége és annak intenzitása is jelentős szerepet játszanak. Az adatok azt mutatják, hogy a gazdasági károk nagy része már elkerülhetetlen.

A klímaváltozás már eddig is komoly hatással volt a gazdasági növekedésre, különösen a mezőgazdasági szektorban, ahol az aszályok jelentős terméskiesést okoztak. A tanulmány szerint a klímaváltozás okozta gazdasági károk akár 50%-kal is növekedhetnek, ha figyelembe vesszük a szélsőséges időjárási események gyakoriságát és intenzitását. Az eredmények azt sugallják, hogy az ipari országoknak sürgős lépéseket kell tenniük a kibocsátások csökkentése érdekében, különben a gazdasági veszteségek tovább súlyosbodnak.

Így pusztít az aszály Magyarországon

Amellett, hogy a magyarországi aszályok nyilvánvaló következményei egy globális trendnek, a klímaváltozásnak, több más tényező is szerepet játszik abban, miért sújtja országunkat egyre növekvő erővel az aszály.

Az ELTE kutatói még idén a Land című tudományos folyóiratban tettek közzé egy összefoglaló cikket, amelyben a 2022-es aszályt vizsgálták az ország keleti részén. Elemzésük szerint az intenzív mezőgazdasági művelés következtében kialakuló talajszerkezeti változások okozzák, hogy a nyári hőhullámok során kevés a felszín közeli légrétegek páratartalma, így a hidegfrontok a szokásos zivatarok és csapadék nélkül "robognak át" az Alföldön.

Felidézték, hogy 2022-ben a június közepétől kezdődő hét hetes periódus során hetekig szinte egy csepp eső sem esett az Alföldön, az ország keleti részén az őszi aratású növények termésvesztesége szinte teljes volt. A Dunántúlra még zivatarokat és esőt hozó hidegfrontok az Alföldre érve "kiszáradtak", csapadék nélkül, erős széllel haladtak tovább, súlyosbítva az aszályt.

Elemzésük szerint a légkörből hiányzott a víz, így a felszín közeli párás légréteg sem jött létre, ami a zivatarok kialakulásának egyik feltétele lett volna. Emiatt a nyári csapadék nagyobb részét adó zivatarok elmaradtak, tovább súlyosbítva a helyzetet, vagyis egy többhetes időszakban kizárva újabb viharok kipattanását.

A vizsgálatok azt mutatják, hogy a magyar földek víztároló képessége jelentősen visszaesett a vízszabályozásokat követő intenzív mezőgazdasági művelés következtében, ami a szárazság fennmaradásához vezetett. A nagyüzemi művelés, a nehéz gépek hatására a talajban sok helyütt létrejött egy másodlagos, majdnem vízzáró réteg, amely megakadályozza, hogy az őszi-téli, kora tavaszi és nyár eleji csapadékot a talaj mélyebb rétegei eltárolják, így ez tovább súlyosbította az amúgy is csúfos helyzetet.

Roham léptekkel iparosodunk

Magyarországon is egyre hangsúlyosabbá válik az iparosítás. Az utóbbi években hazánk leginkább az akkumulátorgyártásban látja a gazdaság motorját, ám még kérdéses, mennyire fogja ez beváltani a hozzá fűzött reményeket. Emellett a járműgyártásra is egyre nagyobb mértékben támaszkodik a magyar gazdaság. A magyar vidékre különösen igaz, hogy főleg a gyáripari termelésben koncentrálódik rengeteg munkaerő, miközben a hazai mezőgazdasággal kapcsolatban évről évre egyre aggasztóbb hírek kerülnek napvilágra.

Pontosan milyen gazdasági hatások várhatók?

A klímaváltozással járó egyre súlyosbodó szélsőséges időjárási események többféleképpen is befolyásolhatják a gazdaságot. Talán csak egyszeri erőforrás-veszteségeket okoznak – például elárasztott városokat vagy leégett otthonokat –, amelyekből a gazdaságok kormányzati kiadások révén felépülhetnek. Ám a magasabb hőmérsékletek sok országot hosszú távon is az optimálisnál forróbb éghajlatba taszítanak, és tartósan lassíthatják a gazdasági növekedésüket.

Ezt a lehetséges kimenetelt sugallja egy 2015-ös tanulmány, amely arra a következtetésre jut, hogy a gazdasági tevékenységnek lehet egy optimális körülményrendszere, amely hőmérsékletet tekintve egy körülbelül 13 Celsius-fokos éves átlagszinten van. Ennek egyik oka, hogy a magas hőmérséklet csökkentheti a munkaerő termelékenységét. Például egy 2014-es tanulmány kimutatta, hogy az amerikaiak körülbelül egy órával kevesebbet dolgoznak azokban a napokban, amikor a hőmérséklet meghaladja a 37 Celsius fokot, mint azokon, amikor csak 26 Celsius fok körüli az idő.

Egy Frances Moore, ökológiai közgazdász által vezetett munkatanulmány szerint például a klímaváltozás által okozott károk tartóssága és gazdasági növekedésre gyakorolt hatása az egyik legfontosabb tényező.

Világos, hogy a magasabb hőmérsékletek növekedésre gyakorolt negatív hatásai hosszú idő alatt felhalmozódva nagyon nagy összegeket eredményeznek, és alapvető fontosságúak a klímapolitika előnyeinek bármilyen elemzése során.

Nem a hőmérséklet az egyetlen probléma

Számos tanulmány, amely azt vizsgálja, hogy a klímaváltozás hatással van-e a gazdasági növekedésre, csak egyetlen változót vesz figyelembe – például a hőmérsékletet –, ahogy azt a 2015-ös tanulmány is tette. Kotz 2024-es tanulmánya azonban öt változót vett figyelembe, amelyek a regionális hőmérséklet- és csapadékváltozásokhoz kapcsolódnak, és nagyon jelentős fenyegetéseket talált a gazdaságra nézve. Hasonlóképpen, más tanulmányok azt is megállapították, hogy a hurrikánok, folyóárvizek és az El Niño intenzitása szintén jelentős káros gazdasági hatásokat okozhat.

Bár azt várhatnánk, hogy a főként beltéri, légkondicionált létesítményekben működő iparágak nagyrészt védettek a klímaváltozás hatásaitól, egyes kutatások azt sugallják, hogy ez nem feltétlenül igaz. Például egy 2012-es tanulmány az amerikai autógyárakról kimutatta, hogy

Ha egy héten belül hat vagy több nap 32º C feletti hőmérsékletet vagy egy további nap erős szelet tapasztalnak, az a hét termelését körülbelül 8%-kal csökkenti. Hat vagy több esős nap esetén a termelés a csapadékmentes időszakhoz képest 6%-kal csökken.

Emellett a rossz időjárás késleltetheti az ellátási lánc szállításait és befolyásolhatja a munkavállalók hangulatát és termelékenységét is. Egy 2021-es tanulmány becslése szerint a 32 °C F fölötti napok növekedéséből eredő bérkiesés az Egyesült Államokban néhány évtizeden belül évente több tízmilliárd dollárra nőhet.

Mekkora károkra lehet számítani?

Még a klímaváltozás hatásainak tartósságát és gazdasági növekedésre gyakorolt hatását figyelembe vevő tanulmányok között is nagy eltérések vannak a becslésekben. Egyes tanulmányok szerint a kedvezőtlen klímaforgatókönyvek a globális GDP-t 2100-ra 5-15%-kal csökkenthetik, és a szén-dioxid-szennyezés által okozott károk, amelyeket a „szén társadalmi költségének” neveznek, tonnánként körülbelül 100-200 dollárt tehetnek ki.  Egy német kutatás szerint ugyanakkor 2050-re a klímaváltozás okozta károk a globális GDP 10-20%-át is elérhetik, és a szén társadalmi költsége meghaladhatja az 1 000 dollárt tonnánként.

Van miben reménykedni

A szélsőséges események gazdaságra gyakorolt káros hatásai nem feltétlenül maradnak meg örökre – ezt ugyancsak a közgazdász Moore állítja. 

Szerinte a hőmérséklet gazdaságra gyakorolt hatása több mint 10 évig fennmaradhat, míg a csapadékváltozások gazdasági hatásai körülbelül négy évig maradnak fenn tartósan.

Ez azt jelenti, hogy amint elérjük a nettó nulla kibocsátást, a klíma gazdasági növekedésre gyakorolt hatásai egy évtizeden belül megszűnnek

– mondta el

Ez alapján úgy tűnik, hogy ha a világ eléri a párizsi klímacélokat, vagyis a globális felmelegedés 2°C fok alatt tartását, akkor a klímaváltozás okozta károk stabilizálódnak a század második felében.

Ennek ellenére klímaváltozás súlyosbodásának megelőzése sokkal olcsóbb lenne, mint a költséges károkkal való megbirkózás. De nagyon kevés ország tesz eleget annak érdekében, hogy a párizsi célokkal összhangban csökkentse a klímaszennyezést. Ezért az országoknak sokkal ambiciózusabb klímapolitikákat kell megvalósítaniuk, hogy elérjék a legjobb gazdasági eredményeket

Iskolakezdés 2024 felmérés

A Pénzcentrum oldalán rendszeresen végzünk nagymintás felméréseket, a mostani a 2024/2025-ös tanév legégetőbb kérdéseire adhat választ: miből teremtik elő a magyar szülők a pénzt az iskolakezdésre, hol milyen tanárokból van a legnagyobb hiány, mi a véleményük az oktatás színvonaláról és vajon jut-e még pénz idén különórára? Ha nevelsz általános iskolás vagy középiskolás gyermeket, kérünk, szánj 5-10 percet a kérdőívünk kitöltésére, ezzel is segíted a munkánkat és hogy valós képet kapjunk az ország helyzetérről.