Így csökkentik a rezsijüket az élelmes magyarok: vajon meddig lehet még ezt megcsinálni?

A Napenergia Plusz Program keretében nyújtott állami támogatásoknak is látható hatása van, miközben a MAVIR, az MVM, és az E.ON Hungária által végrehajtott hálózati fejlesztések biztosítják, hogy a növekvő napenergiatermelés hatékonyan integrálható legyen a hálózatba. Mindezek eredményeként Magyarország egyre inkább képes saját, megújuló forrásokból fedezni energiaigényét.

Új elemzésében az Oeconomus azt írja, hogy Magyarország importkitettsége a villamos energia területén az elmúlt években csökkenő trendet mutat. A 2021-es 27,2%-os értékről 2022-re 26,6%-ra csökkent, és 2023-ban 25,4%-os volt a bruttó villamosenergia-felhasználásban az import részaránya. Mindez 7%-os csökkenést jelent 2021 és 2023 között. A Mavir által közzétett adatokból az is látható, hogy az éven belül a nyári hónapokban, a napenergia fő szezonjában ez a részarány jelentősen visszaesik.

Ez azzal magyarázható, hogy nyáron jelentősen megugrik a napenergia-termelés, Magyarországon például 2023-ban csúcspontját júliusban érte el, amikor 605 GWh energiát termelt. Ebben a hónapban volt egyben a legalacsonyabb az áramimport-függőség is, ugyanis mindössze 15%-a származott az itthoni bruttó villamosenergia-felhasználásnak külföldről. Az év többi részét nézve látható, ahogy csökken a napenergia-termelés, úgy emelkedik az áramimport-függőség: a termelés decemberben éri el egyik legalacsonyabb, az importarány pedig szintén decemberben legmagasabb értékét. Ez természetesen azt is jelenti, hogy minél magasabb a napenergia-termelés, annál kisebb az áramimport-kitettség.

Kétféle importfüggőséget is megkülönböztethetünk: az egyik, hogy az itthoni villamosenergia-felhasználásból mekkora részt ad az importált villamos energia, a másik fajta függőségben pedig azt vizsgáljuk, hogy az itthon megtermelt energia mekkora mértékben épül importált energiaforrásokra.

A napenergia-termelés mindkét függőséget csökkenti, hiszen az belföldön keletkezik, a Magyarországot érő napsugárzásból – tehát belföldi forrásból. Mindkét importkitettség csökkentése fontos cél, hiszen Magyarország villamosenergia-termelésének nagy része importált forrásokra épül jelenleg. 2023-ban 46%-át adta az atomenergia, 21%-át pedig a földgázalapú áramtermelés a teljes magyar termelésnek az MEKH adatai alapján. Az atomenergia 46%-os értékét teljes egészében a Paksi Atomerőmű termelése adja, amely mivel orosz technológiával épült, jelenleg csak orosz technológiájú fűtőelemekkel üzemeltethető.

Emellett a földgázból származó áramtermelés is alapvetően importált gázra épül. Ez az importfüggőség egyben azt is jelenti, hogy a földgáz árának világpiaci növekedése itthon is érezhető. Az európai referenciaár aktuálisan 30 €/MWh körül jár, szemben a 2021-es, válság előtti 10-20 €/MWh-os árral. Az európai gázkereslet jelenleg ismét növekszik, a Morgan Stanley elemzése alapján 2024 áprilisában az előző év áprilisához képest 8%-kal emelkedett. Ez azt is jelenti, hogy nem várható, hogy a földgáz ára egyhamar visszatérne a válság előtti szintjére, emiatt is érdemes az ettől való függést mérsékelni.

Magyarország napenergia adottságai kedvezőbbek, mint sok más EU-s országé: egy, a Világbank által 2020-ban végzett kutatás azt mutatja, hogy a magyarországi napenergia-potenciál 3,5 kWh/m2/nap. Ez az érték azt jelenti, hogy az ország területén minden négyzetméter naponta 3,5 kWh energiát kap a napsugárzás útján. Ezzel az értékkel hazánk közel áll a mediterrán országokhoz, mint Olaszországhoz a maga 4,1 kWh/m2/nap potenciáljával, vagy Görögországhoz a 4,5 kWh/m2/nap besugárzásával. Összehasonlításképp: Németországban, a napelemek telepítését politikailag egyik legkiemeltebben kezelő országban a napenergia-potenciál 15%-kal alacsonyabb, értéke 3 kWh/m2/nap.

Az elmúlt években Magyarország számos lépést tett a megújuló energiaforrások, különösen a napenergia használatának növelése érdekében. 2023-ban a napenergia-kapacitás 30%-kal nőtt 2022-hez képest, a 2022-es 4 017 MW-hoz képest 5 583 MW kapacitás állt rendelkezésre. Az ipari méretű napenergia-parkok, tehát az 50 kW teljesítmény fölött termelő berendezések, és a háztartási fotovoltaikus rendszerek egyaránt jelentősen hozzájárultak ehhez.

A kettő között közel egyenlő arányban oszlik meg a kapacitás: a háztartási méretű rendszerek 2 317 megawattja mellett 3 332 megawattnyi az ipari méretű kapacitás is. Ezek között olyan projektek szerepelnek, mint a kaposvári naperőmű 100 MW kapacitással, vagy a 43 MW maximális teljesítményű mezőcsáti napelem-park. Ezen felül a BMW debreceni gyárához kapcsolódóan 2025 végéig épül egy 43 MW kapacitású napelem-park, amely a gyár fenntartható működését támogatja – továbbá jól példázza, hogy a két cél, a magyarországi gyártókapacitás növelése és a zöldenergia arányának növelése hatékonyan tudnak együttműködni.

A növekvő kapacitás természetesen növekvő termeléssel is együtt jár. A teljes magyar villamos energia az iparitermelés 14,4%-át adta a napenergia 2023 áprilisában, amelynek túlnyomó része, 11,6%-a felhasználásra is került. Ezzel szemben 2024 áprilisában látható, hogy jelentősen nőtt a megtermelt energia mennyisége, a teljes termelés 21,9%-át adta a napenergia, és ebből 18,2% került felhasználásra. Növekvő trend jellemzi a magyarországi napenergiatermelést és -felhasználást is, különösen, ha összevetjük a 2022 áprilisából származó adatokkal, ahol a termelés 10,7%-át adták a fotovoltaikus rendszerek, és a felhasználás 7,9%-át. A termelés és a felhasználás közti különbséget az energiatároló rendszerek segíthetnek áthidalni.

A telepített napenergia-kapacitások terén is előkelő helyen áll Magyarország. A teljes kép kialakítása érdekében azt érdemes megvizsgálni, hogy az egyes országok teljes áramtermelő kapacitásából mekkora részt tesz ki a rendelkezésre álló napenergia-kapacitás. Ezt a számot vizsgálva az látható, hogy a 2022-ről 2023-ra történt kapacitásnövekedést tekintve Magyarország a maga 42%-val megelőzte az olyan mediterrán országokat is, mint Görögország (12%). Továbbá a németországi telepítések növekedési üteménél, 16%-nál is gyorsabban növekedett a kapacitások kiépítése itthon.

A 2024 januárjának elején indult Napenergia Plusz Program is hozzájárul a kapacitások növeléséhez. A program keretében olyan háztartási méretű napelemrendszerek telepítésére kapnak a sikeres pályázók maximálisan 5 millió Ft támogatást, amelyhez energiatároló is kapcsolódik. Ez tovább segít abban a háztartásoknak, hogy amikor rendelkezésre áll a napenergia, a lehető legnagyobb mértékben önálló termelésből tudják fedezni fogyasztásukat. Mivel a támogatott konstrukciókban energiatároló, tehát akkumulátor is a rendszer része, a nappal megtermelt áram éjszaka is közvetlenül felhasználható.

Ez a rendszer a villamosenergia-hálózatra nehezedő terhet is csökkenti. Amennyiben napos idő esetén nagy a napelemek termelése, de azt nem használják fel a házban, eltárolható az abban az időpontban éppen felesleges energia az akkumulátorban annak kapacitásának erejéig. Ez szemben áll a korábbi gyakorlattal, ahol az éppen fel nem használt energia a hálózatba került vissza rögtön, ami viszont a hálózat lokális túlterheltségét eredményezte a csúcsidőszakokban.

A felvázolt trendek mellett az elosztórendszert is fejlesztik. Az MVM a növekvő betáplálásra reagálva alállomás-fejlesztéseket végez, emellett a meglévő vezetékeket felújítja, továbbá egy új légvezetéket is telepít Csongrád és Szentes között. A meglévő infrastruktúra jobb kihasználását digitális fejlesztések is segítik. Ezen felül a Mavir is végez fejlesztéseket, amelyek keretében szenzorokat telepítenek a hálózatra, az aktuális terhelhetőség jobb meghatározása érdekében. Emellett az Energiaügyi Minisztérium által meghirdetett pályázat keretében az E.ON Hungária is végez fejlesztéseket. Az állami támogatást is magában foglaló projekt keretében bővítik a hálózati tárolókapacitást, illetve olyan berendezéseket építenek be, amelyek lehetővé teszik a lokálisan megjelenő feszültségcsúcsok kezelését. A beruházás részeként automatikus szabályozású transzformátorokat is telepítenek.

Az energiatárolás területén is történnek kisebb előrelépések, így például Százhalombattán már üzemben van egy 8 MW kapacitású akkumulátoros Tesla Megapack energiatároló telep. Ezen felül a MAVIR megbízásából épül Szolnokon Magyarország eddigi legnagyobb energiatárolója 20 MW kapacitással, átadása 2025 első felére várható. A teljes rendelkezésre álló akkumulátoros tárolókapacitás 2024 elején jelenleg 30 MW. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy az 5 583 MW-os magyarországi napenergia-kapacitáshoz képest ez még csak elenyésző mennyiségű energia tárolására ad lehetőséget, viszont a jelenlegi Napenergia Plusz Program keretében is aktívan bővül a tárolókapacitás.

Összefoglalva tehát elmondható, hogy Magyarország jó úton halad afelé, hogy importfüggőségét csökkentve, és egyben az európai uniós klímavédelmi célokat is teljesítve mind nagyobb részét fedezze energiafogyasztásának napelemekkel megtermelt energiából. Az importfüggőség csökkentése kiemelt fontosságú, hiszen ezzel csökkenthető a külföldi országok felé fennálló energiaforrás-függőség, továbbá a világpiaci árak alakulásának való kitettség mértéke is. Az is látható, hogy a magyarországi napenergia-kapacitások növekedésének mértéke az elmúlt években a mediterrán országok kapacitásnövekedésének mértékét is meghaladta. A szükséges hálózati fejlesztések, és tárolókapacitások kiépítésének munkája is elkezdődött már, amely megalapozza az egész évben elérhető, itthon termelt napenergia hatékony felhasználását.