Megszólalt Jaksity György: így puskázta el a kormány a 2010-es évek EU-s pénzesőjét

Az elmúlt években súlyos gazdasági és politikai kihívásokkal szembesült az ország, amelyeknek a kezelése nehezen ment, és ez további nyomást helyezett az Orbán-kormányra. Bár a gazdasági válság utóhatásai még mindig érezhetőek, és politikai botrányok is felbukkantak, mégsem történtek extrém változtatások. Jaksity hangsúlyozta, hogy a problémák mélyebb elemzése segíthet megérteni a helyzetet.

A beszélgetés során Jaksity György felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt években Magyarországnak lehetősége lett volna kihasználni az európai uniós pénzeket  és értelmesebb beruházásokat végezni. Emellett olyan hosszú távú döntéseket is lehetett volna meghozni, mint az oktatás és az egészségügy infrastruktúrájának fejlesztése.

A pénz nagy része, amit mi valaha az Európai Unióból kaptunk, az a 2010-es években jött be. [...] tehát az európai uniós létünk szempontjából a 2010-es évek volt, ahol igazán ki élvezhettük ki használhattuk volna az ebből származó előnyöket, és építkezhetünk volna azokra az évtizedekre előre nézve, amikor már nem fogunk kapni ilyen forrásokat, és nem lesz egy ilyen nagy ugrás a gazdasági helyzetünkben az uniós tagság miatt

- magyarázta Jaksity. Majd kifejtette, hogy ezek a döntések hosszú távon hoznák meg a legnagyobb hasznot, ugyanakkor nem mindig nyújtanak rövid távú előnyöket. Az oktatás és az egészségügy területén történő változások lassúak és időigényesek, mivel egy generációnak fel kell nőnie az új rendszerben, mielőtt azokat a munkaerőpiacon tudnák hasznosítani. Az oktatás terén pozitív példákat említ, míg az egészségügy terén gyorsabb előrelépések is elérhetők rövid távon, ugyanakkor hosszú távon a rendszer átalakítása időigényes és sok morális kérdést vet fel. Jaksity arra hívja fel a figyelmet, hogy bár a társadalmi egyenlőtlenségek természetes folyamatok lehetnek, a politikának és a társadalomnak ki kell lépnie annak érdekében, hogy ezek ne okozzanak súlyos feszültségeket és széthúzást.

Fontos, hogy a politika a szegénység elleni küzdelemre összpontosítson, mivel ez az egyik legnagyobb probléma, és a társadalmi egyenlőtlenségek elsősorban ennek a következményei.

Az interjúban továbbá Jaksity György arra utal, hogy a felelősségteljesebb vezetés segíthetne az alacsonyabb egészségügyi költségek elérésében. Elgondolkoztatja, hogy egy rendszer lehetne-e hatékony az egészségügyi és társadalombiztosítás keretei között, amely ösztönözné az embereket az egészséges életmódra és a megelőző vizsgálatok rendszeres elvégzésére. Bár ez egy nehezen megoldható probléma, finom jelzéseket lehetne küldeni a lakosságnak arról, hogy az egészségesebb életmód milyen előnyöket hordozhat magában. Jaksity úgy véli, hogy a változások hosszú távon valósulnak meg, és csak lassú, fokozatos intézkedésekkel lehet eljutni a kívánt eredményekig.

Beszél arról is, hogy a politikai vezetésnek stabilnak és magabiztosnak kell látszania, hogy bizalmat és stabilitást közvetítsen az emberek felé. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kommunikációnak és a valós tevékenységeknek összhangban kell lenniük, és nem szabad elfedniük a gazdasági és társadalmi kihívásokat. A gazdasági bizonytalanság és az infláció komoly hatással van az emberek mindennapi életére és megtakarításaira, ami további társadalmi feszültségeket generálhat. Jaksity véleménye szerint a politikai vezetésnek reagálnia kell ezekre a kihívásokra, és olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyek segítik az embereket a nehézségek átvészelésében és a stabilitás visszaállításában.

Címlapkép forrása: MTI/Szigetváry Zsolt