A szakértők szerint a toleranciaszint kulcsfontosságú az alkoholfogyasztás megítélésében.

Március 15. után elérhetőek lettek az előkészített adóbevallások. Felajánljuk az adónk 1+1%-át, vagy veszni hagyjuk? Az 1+1%-on túl mennyit és hogyan adományozunk évközben? A nők vagy a férfiak adományoznak inkább?
Adományozással kapcsolatos fontos kérdéseket járt körbe a civil szervezeteket fejlesztő NIOK Alapítvány a Pulzus Kutatóval közösen végzett reprezentatív kutatásban. Ebből kiderült, hogy a megkérdezettek több mint ötöde (23%) soha nem rendelkezett még az adóbevallásában arról, hogy melyik civil szervezetnek ajánlja fel az adója 1%-át. Nehéz az okokat meghatározni, mindenesetre azonos számban (12-12%) nyilatkoztak arról, hogy nem gondolják, hogy ez a kis összeg bárkinek segítség lehet, illetve, hogy nem érnek rá ezzel foglalkozni. Valószínűleg az idő tényleg fontos tényező, annál is inkább, mert az adófizetők jelentős hányada az utolsó napokban készíti el az adóbevallását.
Az 1+1% felajánlók 40%-a mindig ugyanannak a szervezetnek juttat az adóforintjaiból, 43%-uk pedig, ha nem is ugyanazon szervezetnek, de ugyanazon tevékenységi körben rendelkezik évről évre. Tehát a rendszeresen felajánlók nagyon elkötelezettnek tűnnek egy-egy terület iránt. A nagy, közismert szervezeteken túl leginkább a gyermekek egészségével, az oktatással és az állatvédelemmel foglalkozó szervezetek számíthatnak sok felajánlásra.
Tavaly a NAV adatai szerint több mint 29 ezer civil szervezetnek több mint 15 milliárd forintot ajánlottak fel a Magyarországon adózók. A civil 1%-okról mintegy 1,8 millió adózó rendelkezett érvényes módon a tavalyi évben – ez jóval több, mint ahányan az azt megelőző évben tették.
A Pulzus a magánadományozási trendek megismerésére is tett fel kérdéseket. A megkérdezettek több mint fele (60%) adományozott az elmúlt évben. Legjellemzőbb a civil szervezetek számára (36%) és a közvetlenül a rászorulóknak (34%) juttatott segítség.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A lakosság kicsit több mint egyharmada egyáltalán nem adományozott az előző évben. Továbbra is több nő adományoz, mint férfi, és az életkorral egyre inkább nő az emberek adakozókedve.
A civil szervezetek leginkább a budapesti, 18-39 éves, felsőfokú végzettséggel rendelkező nők köréből számíthatnak adományokra. Feltételezhetjük, hogy inkább olyan emberek támogatnak civil szervezeteket, akiknek nagyobb rálátása van a társadalmi ügyekre és a civil szervezetek munkájára. A rászoruló emberek támogatásában (közterületen vagy szomszédságban) nincs ekkora különbség az iskolai végzettség tekintetében, bár itt is magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya, dominanciájuk nem olyan kiugró.
Az emberek forintjaikkal elsősorban azokat a civil szervezeteket támogatják, amelyek az egészségüggyel, másodsorban az oktatással, harmadsorban az állatvédelemmel foglalkoznak, legkevésbé pedig a vallási vagy sporttevékenységet végző szervezetet tartják adományozásra érdemesnek.
A megkérdezettek 70%-a évente legalább egyszer adományoz, 29%-uk 2-3 alkalommal, 11%-uk pedig rendszeres adományozónak vallja magát. Az adományok nagyságrendjét tekintve a leggyakoribb az 1.000-3.000 Ft körüli összeg. A VISA Ipsos által végzett felméréséből tudjuk, hogy a rendszeres felajánlók több mint fele 5.000 Ft alatti összeget, közel egyharmaduk 5.000-10.000 Ft közötti összeget adományoz. A kutatás optimizmusra ad okot azzal kapcsolatban, hogy az emberekben van nyitottság a jó ügyek támogatására, és élnek is a lehetőséggel.

"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Milliárdos biznisz a háttérben: a göngyölegtisztítás lehet a magyar beszállítók aduja
Pirint Tamást, a Logicon Invest ügyvezetőjét kérdeztük.
-
Ez Magyarország egyik legkedvezőbb vállalati hitelterméke (x)
Már igényelhető a Nemzeti Bajnokok Hitelprogram akár 30 százalék vissza nem térítendő támogatással kombinált kamatmentes kölcsöne az MFB Pont Plusz hálózatban.


