Kamu, hogy 2019 lett volna az utolsó békeév: színt vallottak a magyarok, ők inkább a válságokat bírják

Egészen megdöbbentő valóságot mutat a magyarok élettel való elégedettsége az utóbbi évek vizsgálata alapján – ez derült ki a KSH évenkénti adatközléséből. Ez a mérés azt hivatott megmutatni, hogy az emberek egy 10-es skálán mennyire elégedettek az életükkel, illetve a háztartásuk anyagi helyzetével mostanában. A válaszok értéke tehát ezen a skálán helyezkedik el, ahol a 0 azt jelenti, hogy 'egyáltalán nem vagyok elégedett', a 10 pedig azt jelenti, hogy 'kifejezetten elégedett vagyok'.

A magyarok elégedettségét ezúttal 2019 és 2023 között fogjuk vizsgálni. Azzal az évvel kezdünk, amit hagyományosan a koronavírus-világjárvány előtti utolsó békeévnek szoktunk hívni. Amikor nem csak a világgazdaság, de a magyar gazdaság is csúcsrajárt, a fogyasztás mindenféle szegmensben rekordokat döntött, és úgy általában elég prosperáló volt az élet. A fizetések, és azok reálértéke folyamatosan növekedett, a infláció alig volt éves szinten 3 százalék fölött, és úgy alapvetően minden nyugodt volt, legalábbis nyugodtabb, mint az elmúlt években.

Ehhez képest a magyarok elégedettségi szintjei teljesen más képet festenek, mint az előzőleg feltételeznénk. A legfrissebb adatok szerint ugyanis a 2023-as évet illetően, a magyar férfiak átlagosan a 10-es skálán 7,3-asan voltak elégedettek az életükkel, míg a nők 7,2-esen. A két nem átlaga 10-ből 7,2 lett. Érdemes megjegyezni, hogy az adatok 10 éves közlése óta (2013-2023) az elégedettségi szint soha nem ment 7-es fölé, de még 6,5 fölé is csak néhányszor.

2023-ban viszont egyértelműen azt látjuk, hogy összességében az élettel való elégedettségen túl a magyar nők és férfiak a háztartásuk anyaguk helyzetével is elégedettebbek, mint korábban. Igaz, ez az érték a 10-es skálán még így is csak egy hatos tudott megcsípni 2023-ban, de ehhez képest 2019-ben a szint még inkább az 5-höz volt közelebb, ami egy rendkívül alacsony szám.

Kifejezetten érdekes ilyen tekintetben az is, hogyha korcsoportok szerint vizsgáljuk meg a számokat, akkor is azt látjuk, hogy korcsoporttól függetlenül 16 éves kórtól 75 pluszig a magyar emberek általánosságban igen elégedettek az életükkel mostanság. A legfiatalabb, 16-34 éves korosztály a 10-es skálán például majdnem a 8-ast súrolja, miközben 2019-ben alig érte el például a 25-34 évesek esetében a 7-est. De ugyanígy 6-os alatt maradt az 55 évesektől felfelé lévő korcsoport esetében az elégedettség, miközben 2023-ban az 55-64 évesek elérték a 7-est, de a 65-74 évesek is 6,9, de a 75 évnél idősebbek is 6,6-on állnak. Ők például 2019-ben 5,4-es átlagot értek el a 10-es skálán.

A 10-es listán összességében ennél alacsonyabb elégedettséget mutatnak a magyarok korcsoportonkénti besorolás szerint is az anyagi helyzetükkel kapcsolatban, de akárcsak az általános elégedettségnél, itt is jóval magasabbak a számok, mint például amilyenek 2019-ben voltak. Akkor ugyanis egyetlen (!) korcsoport sem jutott a 10-es skálán 6-os vagy az felé. 2023-ban ugyanakkor 5 ilyen korcsoport is volt. Csökkenés viszont még így sem volt megfigyelhető az évek során, maximum néhány évben stagnált az elégedettségi érzés.

Nem csak nemek szerint, de korcsoportok szerint is kijelenthető tehát, hogy a felmérések szerint a magyarok általában véve, és anyagilag is elégedettebbek voltak a helyzetükkel 2023-ban, mint 2019-ben.

Nagyon érdekes képet fest az ügy akkor is, ha jövedelmi ötödök szerinti felosztást nézzük, nevezetesen hogy Magyarország legszegényebb és leggazdagabb családjai hogyan élték meg az elmúlt éveket. Ha a különböző jövedelmi szinteken lévő magyar családok nézzük, akkor az anyagi elégedettségek terén annyit mondhatunk, hogy jövedelemtől függetlenül gyakorlatilag csak 2021-ben éreztek magukat rosszabbul az emberek, mint az azt megelőző évben 2019 és 2023 között.

Ugyancsak igaz az is, hogy 2023 egyetlen jövedelmi ötöd kivételével elégedettségi javulást hozott éves alapon. Ez az egy kivétel a 2. jövedelmi ötöd volt, akik a 10-es skálán 2022-ben 5,6-ot, 2023-ban viszont 5,5-ös elégedettségi szintet mutattak. Azonban ez az 5,5-ös 2023-as anyagi elégedettség is jóval nagyobb, mint ami volt 2019-ben.

Ugyanezek az arányok igazak általában véve az élettel való elégedettségre is. Az emberek jövedelmi ötödüktől függetlenül minden esetben magasabbra értékelték általános elégedettségüket az életükkel 2023-ban, mint tették azt 2019-ben. Az évről-évre való növekedésbe itt is csak 2021 jelentett némi megtorpanást, de utána újra folyamatos volt az elégedettségi szint növekedése.

Sok víz lefolyt a Dunán 2019 óta

Az elégedettségi eredmények sok szempontból is különösen hathatnak elsőre. Egyrészt mára gyakorlatilag mögöttünk van egy koronavírus-világjárvány, ami Magyarországon lakosságszámra nézve rekordmagas halálozási aránnyal járt. A Wolrdometers adatai szerint a Föld 231 listázott országa közül 1 millió lakosra vetítve Magyarországon volt a 3 (!) legtöbb halálos áldozata a járványnak. 1 millió lakosra vetítve 5 105, Peru (6 959) és Bulgária (5 659) mögött.

És ez „csak” a koronavírus-járvány, ha megnézünk mondjuk a lakosság általános jólétére, de anyagi jólétére nézve két fontos mutatót, a keresetek alakulását, és az infláció mértékét, akkor is rendkívül érdekes adatok rajzolódnak ki előttünk. Ha például a nettó átlagkereseteket nézzük, akkor 2019-ben az 236 931 forint volt Magyarországon havonta az egy főre jutó átlagos havi nettó, 2022-ben 332 487 forint, de 2023 novemberében már 427 700 forint.

Igen ám, viszont Magyarországon sok éve felfelé tartó nettó reálkereset-növekedés után először 2022 szeptemberében mínuszba fordult a dolog, és az azt megelőző évi adathoz képest 2,2 százalékkal már csökkent itthon a nettó reálkeresetek mértéke. Ez azt jelentette, hogy hiába kaptak kézhez több pénzt az emberek, abból kevesebb dolgot tudtak megvásárolni, mint előtte.

Ez odáig jutott, hogy 2023 januárjában a magyar dolgozók nettó bére átlagosan már 7,6 százalékkal ért kevesebbet, mint egy évvel korábban, béremelések ide vagy oda. A 2022-es februári fegyverpénzek egyösszegű odaítélése után ráadásul 2023 februárjában -19,6 százalékos volt a nettó átlagkereset mértéke. Innen viszont már visszapattanás következett, de egészen szeptemberig várni kellett arra, hogy az augusztusi -1%-ról (és az azt megelőző még durvábban mínuszos hónapokról) az ősz elején +1,7 százalékra nőjön a nettó reálkereset értéke.

Volt tehát Magyarország gyakorlatilag egy teljes év, amiben 2023 nagy része érintett volt, amikor a magyaroknak biztosan kevesebbet ért a pénzük, mint egy évvel korábban, a szubjektív anyagi elégedettségükben azonban ez mégsem hagyott mély nyomot, sőt.

És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy 2019-2023 között a legnagyobb éves infláció mértéke éppen 2023-ban volt a legnagyobb, összesen 17,6 százalékos, miközben 2019-ben csupán 3,4 százalékkal voltak nagyobbak az árak átlagosan, mint 2018-ban. De az élelmiszerek ára például 2021-2022 között átlagosan 26 százalékka nőtt, míg 2022-2023 között erre a 26 százalékos emelkedésre jött még egy 25,9 százalékos növekedés. Átlagosan tehát 2 év leforgása alatt több mint félszer annyiba került minden élelmiszer Magyarországon, mint azt megelőzően.

Hiába látjuk tehát, hogy mennyi magyar állampolgár veszítette életét a koronavírus-járvány okán, vagy éppen lett drágább az élet bizonyos időszakokban a fizetések emelkedésénél, a KSH elégedettségi mérése szerint általánosságban nem állja meg a helyét az, hogy 2019 volt az utolsó békeév az elmúlt 5 évben, legalábbis olyan szempontból nem, hogy magyarok tömegei az azt követő években általánosságban és anyagilag is elégedettebbek az életükkel, legalábbis ezt mondják magukról.

Gazdasági összeomlás, de mit érzékelnek ebből az emberek?

Azt elmondhatjuk, hogy összességében az emberek érzékelése és értékelése az életminőségükről számos tényezőtől függ, amelyek nem feltétlenül egyeznek meg a gazdasági mutatókkal. Olyannyira nem, hogy az emberek bőven érezhetik úgy, hogy gazdagabbak és jobban élnek, még akkor is, ha a gazdasági és egyéb mutatók általánosságban rosszabbak. Szakértők rá is mutatnak néhány példára:

Szubjektív érzékelés és relativitás

Fontos kiemelni, hogy az emberek életminőségének értékelése nagymértékben szubjektív. Az érzékelésüket nagyban befolyásolja például az, hogy milyen összehasonlítási alapjuk van. Például, ha valaki a közvetlen környezetében tapasztalja, hogy a barátai, családtagjai boldogabbak, elégedettebbek vagy anyagilag sikeresebbek, akkor lehet, hogy ő is jobban érzi magát, még akkor is, ha a gazdasági környezet nem javul.

Média és kommunikáció hatása

Nem szabad elfelejteni, hogy a média és más kommunikációs csatornák jelentős szerepet játszanak az emberek érzékelésében. Ha a média pozitív híreket közöl a gazdaságról, a magas foglalkoztatásról, az alacsony munkanélküliségről vagy más előrelépésekről, az befolyásolhatja az emberek érzéseit és gondolkodásmódját. Pozitív hírek hatására az emberek optimistábbak lehetnek, és jobban érezhetik magukat, még akkor is, ha ezek a számok nem mindig, és nem teljes valójában tükrözik a valóságot.

Alapvető szükségletek kielégülése, életminőség javulása

Ha az emberek képesek kielégíteni alapvető szükségleteiket, például biztonságban érzik magukat, éppen eleget tudnak táplálkozni, a lakhatásuk megoldott, akkor az életminőségük javulását tapasztalhatják még akkor is, ha bizonyos aspektusokból éppen veszteséget szenvednek el.

Érzékelés és történeti kontextus

Az emberek érzékelése gyakran történeti és kulturális kontextusban értelmeződik. Ha az emberek egy válságos időszakot követően kisebb javulást tapasztalnak, akkor úgy érezhetik, hogy az előző helyzethez képest jobban állnak, még akkor is, ha a jelenlegi gazdasági mutatók nem éppen a legideálisabbak.

Közrejátszhat a kognitív disszonancia is?

A kognitív disszonancia az az állapot, amikor egy személy ellentmondásban érzi magát két vagy több egymással összeegyeztethetetlen információ, gondolat vagy viselkedés között. Fogalmilag tehát ez az állapot is magyarázata lehet annak, hogy valaki jobban érzi magát, viszont a Pénzcentrumnak nyilatkozó pszichológus azt mondja ezzel kapcsolatban, hogy

bár a kognitív disszonancia lehetőségként felmerülhet az emberek életükkel kapcsolatos érzékelésében, de ez nem mindig jellemző. Például, ha valaki úgy érzi, hogy boldogabb vagy gazdagabb, mint korábban, akkor nem feltétlenül lép fel kognitív disszonancia. Csak akkor lenne ez disszonáns, ha ez a valaki voltaképpen tudatában lenne annak, hogy gazdasági helyzete nem javult, rosszabbul él, mégis azt érezné, és mondaná a felmérésekben, hogy gazdagabb vagy boldogabb.

A korábbi példák viszont éppen azt mutatják be, hogy nem kell feltétlenül kognitív disszonancia ahhoz, hogy valaki az általános gazdasági mutatókhoz képest jobban/gazdagabbnak érezze magát. Ennek ugyanis számos más indoka is lehet.