Ősi trükkel buktak le a magyar boltok: sok vásárló észre sem veszi a fű alatti áremeléseket

A 2023-as év sem múlt el jelentős gazdasági történések nélkül. Infláció, hatósági árak, kötelező akciók, napelemstop - csak pár olyan fogalom, amiket testközelből ismerhettél meg az elmúlt hónapokban. De vajon tisztában vagy a pontos jelentésükkel is? A Pénzcentrum most segít, hogy képbe keveredj velük kapcsolatban. 

Dübörgött az infláció

Egy piacgazdaságban a termékek és szolgáltatások árai szüntelenül változnak: egyeseké felmennek, másoké csökkennek. Inflációról akkor beszélünk, amikor nem csak egy, hanem több áru és szolgáltatás ára emelkedik meg – tehát a tegnapihoz képest ma kevesebbet kapunk 100 forintért. Máshogy megfogalmazva: az infláció miatt az idő előrehaladtával csökken a fizetőeszköz értéke.

EZ IS ÉRDEKELHET

Balásy Zsolt: Magyarország a szerb tévútra lépett, csúnyán megbuktunk a gazdasági stresszteszten

Felejtsük el, hogy felzárkózunk Ausztriához, a cél nem leszakadni Romániáról - mondta Balásy Zsolt. A Hold Alapkezelő elemzőjével körüljártuk, valóban a spekuláló multik okozták-e az inflációt.

A magyaroknak az infláció fogalmának megismerésére egyébként volt lehetősége az idén, miután az év elején történelmi szintű áremelkedéssel kellett megküzdenünk, a legkellemetlenebb időkben 25 százalék felett is járt ez az érték, ennyivel drágultak a KSH által vizsgált termékek és szolgáltatások egy év leforgása alatt. Novemberre ez már 7,9 százalékra mérséklődött, de az általunk korábban megszólaltatott szakemberek szerint ez elsősorban a bázishatás miatt következett be - azaz például a novemberi áremelkedést már a 2022. novemberihez mérik, amikor már javában dübörgött a drágulás. Ahhoz képest már olyan nagy mértékben nem emelkedtek az árak.

Fontos! Ha a karácsonyi asztalnál szóba kerül az inflációcsökkenés, akkor érdemes tisztázni, mindez feltétlen azt jelenti, hogy csökkennek az árak. Csupán már nem 25 százalékkal drágább minden, mint egy évvel korábban volt, hanem "csak" 7,9-cel.

Bod Péter Ákos korábbi MNB-elnök szerint komoly feladat lesz 2024-ben eljutni az árstabilitás határáig. Ez az európai országok sorának sikerült, így elvileg nálunk is megoldható - fogalmazott.

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs jelentése szerint ők összességében 17,6-17,7 százalékos inflációra számítanak 2023-ra éves átlagban, jövőre 4-5,5 százalékos infláció alakulhat ki, és 2025-ben várható a tartós visszatérés a jegybanki inflációs célra, 3 százalék alá.

Mi az a bázishatás?

Hivatalos definicióval élve: a bázishatás megmutatja, hogy a referenciapont megválasztása milyen hatással van az aktuális adatpont értékelésére. Konkrétabban: annak megítélése, hogy hogyan alakult az idei infláció nem csupán az idei, hanem a tavalyi és az előző évek hatásaitól is függ. Ezeket összehasonlítva tudjuk ugyanis csak megállapítani azt, hogy pontosan mennyivel növekedett, vagy csökkentek az árak.

A fogalom körülírására segítségül hívhatjuk a Pénzcentrum egy korábbi interjúját, melyben Dr. Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus magyarázta meg közérthetően a fogalmat. Eszerint ha az emberek már csökkentették a fogyasztási szintjüket, akkor az éves összehasonlító adatok egy idő után ehhez fognak hasonulni, így idővel automatikusan leáll a zuhanás, mert tavaly még megvettem azt a sajtot, amit idén már nem veszek meg. A következő évben már ahhoz hasonlítok, hogy tavaly sem vettem meg azt a sajtot.

Zsugorflációval trükköznek a boltok?

A zsugorfláció a zsugorodás és az infláció szavak összevonásából alkotott kifejezés. Jelentését tekintve annyit tesz, hogy egy termék/szolgáltatás árában nem következik be drágulás, ugyanakkor a minőségében változás, mennyiségében, méretében, súlyában viszont csökkenés áll be, ami miatt a pénzünk vásárlóértéke csökken. 

A legrammozás korrektségét sokan megkérdőjelezik, ám a jelenség megítélése igencsak szubjektív: az általa negatívan érintett fogyasztók ugyanis átverésnek, a kereskedők és a termelők viszont kreatív marketingfogásnak tartják. Ráadásul utóbbiak a zsugorfláció lehetőségével büntetlenül élhetnek, miután az megfelelő statisztikai korrekció hiányában nem mutatható ki a hivatalos statisztikákban, ezért nincs hatással az árszínvonal változásra, az inflációs mutatószám nem tükrözi az általa előidézett tényleges gazdasági folyamatokat

– mondta a Pénzcentrumnak Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior elemzője. A szakember emellett azt is kifejtette: a gyártók legrammozós módszere kapcsán egyelőre hazánkban nem készültek átfogó vizsgálatok, ezért csak az egyéni tapasztalatokra és a társadalmi érzetre lehet hagyatkozni a jelenséggel kapcsolatban. 

Márpedig azokból volt bőven, a magyar fogyasztók a zsugorfláció fogalmát a saját bőrükön tapasztalhatták meg bizonyos termékek esetében. Korábbi cikkünkben pontosan ezeket vettük végig.

EZ IS ÉRDEKELHET

Lebuktak a magyar boltok, tényleg az ősi trükkel emelnek árat: 5+1 termék, amit legrammoztak

Noha eddig csak feltételezni lehetett, mostanra azonban ténnyé vált, hogy több gyártó is aktívan alkalmazza az akár a fogyasztók megtévesztéséhez vezető zsugorflációt.

A stagfláció réme

A stagfláció közgazdasági fogalom: olyan magas infláció (áremelkedési ütem), amely lassú gazdasági növekedéssel vagy akár recesszióval, illetve magas munkanélküliséggel párosul. Ha egy gazdaság stagflációba lép, ezt problémának szokták tartani, mert egy ilyen helyzet megnehezíti a költségvetési politika és a monetáris politika hagyományos eszközeinek alkalmazását. Stagflációs helyzetben, amikor a növekedés alacsony, az infláció pedig magas, az egyik probléma orvoslása a másik súlyosbodásához vezethet, ami visszahathat az orvosoltnak hitt problémára is.

Szerencsére hazánk a munkanélküliség szempontjából majdhogynem kimaxolta a lehetőségeit, ugyanakkor a gazdaság recesszióba süllyedt. Ezzel kapcsolatban és ennek okairól korábban Oszkó Péter, korábbi pénzügyminiszter, az OXO Holdings vezérigazgatója egy interjú keretében beszélt lapunknak.

Kivezették a hatósági árakat a boltokból

A hatósági ár gyakorlatilag a piaci árakba történő beavatkozást jelenti, aminek a lényege, hogy bizonyos termékek, szolgáltatások árszintjét az állam határozza meg. A hatósági áraknak több típusa is létezik: egyrészt meghatározhatják a termék/szolgáltatás árát egy fix összegben, használhatnak egy maximum értéket (ezt nevezzük ársapkának), vagy egy meghatározott értéknél nem lehet drágább a termék/szolgáltatás. Bizonyos körülmények között ugyanakkor olyan eset is előfordul, amikor minimum árat rendel el az állam, például a bérek piacán a minimálbérrel és a garantált bérminimummal összefüggésben.

Magyarországon az infláció hatásainak csökkentése érdekében a kormány nem egy termék esetében vezetett be a hatósági árakat (pl. üzemanyagok, étolaj, csirkemell, kristálycukor). Orbán Viktor még 2022. januárjában jelentette be a bolti intézkedést, és egészen idén augusztus elsejéig tartott az alapvetőnek ítélt élelmiszerek hatósági árazása. Ez ellen a kereskedőknek több kifogása is volt, például akadt olyan termék, amelyet beszerzési ár alatt lehetett csak értékesíteni.

A benzinárstop bevezetéséről 2021. november 11-én döntöttek, ezt követően több alkalommal is meghosszabbították a kötelező, 480 forintos literárat (egy idő után a kedvezményt lekorlátozták a magánszemélyekre). Végül tavaly decemberben, viszonylag hirtelen törölték el az intézkedést, mert már az ország ellátását veszélyeztette a pániktankolás - amit az intézkedés eltörléséről szóló pletykák valtottak ki, és a kerekedő hiány tovább eszkalálta a pánikot.

Kötelező akciók jöttek

A hatósági árak kivezetését követően az infláció még annyira magas volt, hogy azt valahogyan kezelni kellett, így a kormány nem engedte el teljesen a bolti árak megregulázását. Az árstop kivezetése után a kötelező akciók jöttek, első körben 10, jelenelg pedig 15 százalékkal kell csökkenteni a vonatkozó termékek árait. Ráadásul az idejét is meghatározták: csütörtök 0 órától következő hét szerda 24 óráig vagy a kereskedő választása szerinti egybefüggő 168 óra időtartamot kell felölelnie egy-egy leárazásnak.

Az üzletláncok egy időben mennyiségi korlátozást vezettek be a kötelező akciózással érintett termékekre, de ez ma már egyre ritkább, ugyanakkor még mindig előfordulhat, hogy csak hűlt helyét találjuk egy-egy terméknek.

A kötelező akciók plakátjaival vélhetően mindenki találkozott már a boltokban:

Az intézkedés az előzetes tervek szerint 2024. június végéig tart. Legalábbis legutóbb eddig hosszabbították meg.

Beütött a gazdasági recesszió

A recesszió az üzleti ciklus szerves részét jelenti, ez tulajdonképpen a korrekció időszaka, amikor a gazdasági növekedést a stagnálás, illetve gazdasági visszaesés váltja fel. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy egy ország által megtermelt bruttó hazai termék (GDP) csökken.

Az utóbbi időben hazánk pontosan ebbe az állapotba csúszott bele. A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. korábbi jelentése szerint az idei év első három hónapjában a EU-13 tagállamok (akik 2004 után csatlakoztak az Unióhoz) átlagos GDP bővülése mindössze 0,5 százalék volt év/év alapon. Négy tagállam került recesszióba: Észtország (-3,7 százalék), Litvánia (-2,6 százalék), Magyarország (-1,1 százalék), valamint Csehország (-0,5 százalék). Többek között erről is beszélgettünk Surányi Györggyel és Bod Péter Ákossal, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnökeivel.

Az MNB előrejelzései szerint már kint lehetünk a vízből: a GDP az idei 0,4-0,6 százalékos visszaesés után jövőre 2,5-3,5 százalékkal nőhet 2023-hoz képest - áll a már említett, friss inflációs jelentésben.

De nem is az a probléma, hogy GDP-visszaesés van, hanem azok a hatások, amelyek hosszabb távon is velünk maradnak ennek nyomán - vélekedett korábbi interjúnkban Balásy Zsolt. A Hold Alapkezelő elemzője szerint ezeket "ugyanúgy magunknak barkácsoltuk", mint az Európához viszonyított inflációs többletet. Hozzátette: sokkal fontosabb, hogy az országnak milyen közép- és hosszútávú potenciálja van – hát, nem túl fényes.

Nem amiatt kell aggódni, hogy negyedik negyedéve recesszió van, az a kisebbik baj, a nagyobbik azok a hosszabb távon is befolyásoló tényezők, amelyek a rossz gazdasági adatok mögött vannak. Ahogy a 2010-es évekből látszik: ha a régiónak jól megy a sora, akkor Magyarországnak is. Számunkra az a jó, és egyetlen járható irány, ha Lengyelországgal, Csehországgal, Szlovákiával és Romániával együtt szépen lassan integrálódunk Európába. Ezt még könnyű is lenne járni, nem kell ügyeskedni sem

- tette hozzá.

Komoly a költségvetés hiánya

Költségvetési hiánynak, vagy költségvetési deficitnek nevezzük az államháztartás túlköltekezését, amikor a kiadások meghaladják a bevételeket. A hiányt rendszerint hitelekből igyekszik pótolni az állam, azonban előfordulhat az is, hogy a befektetők túl kockázatosnak tartják az állami értékpapírok megvételét, ilyenkor az állam kénytelen a pénzkibocsátást megnövelni.

A Pénzcentrum a hiánycél alakulásával terjedelmes cikkben foglalkozott, melyben megírtuk: a makrogazdasági elemzők többsége szerint jövőre valahol 2,5 és 3,5 százalék lehet a gazdasági növekedés mértéke, de nagyon sok múlik majd azon, hogy milyenek lesznek a külső, globális tényezők.

Az Európai Bizottság előrejelzései szerint a magyar költségvetés komoly kihívásokkal néz szembe. Hiába emelte meg a kormány a  2023-as célt 3,9 százalékról 5,2 százalékra, sajnos ezt sem fogja tudni teljesíteni.  Szerintük a GDP 5,8 százaléka lehet a deficit. Jövőre sincsenek jó kilátások, még ennél is nagyobb lehet az elcsúszás, a tervezett 2,9 százalékkal szemben 4,3 százalékos hiány lehet, de még 2025-ben is 3,8 százalékkal számolnak.

A Bizottság szerint a magyar költségvetés problémáit nagyrészt a várttól elmaradó bevételek, elsősorban áfabevételek okozzák, ami a gyengébb gazdasági teljesítmény eredménye. Emellett a nyugdíjkiadások alakulnak a tervezettnél magasabban a kamatok és az infláció miatt. Az OTP Bank elemzői szerint

a 2024. évi 2,9 százalékos hiánycél eléréséhez további egyenlegjavító intézkedésekre lehet szükség.

Ment a napelemstop, de változnak a játékszabályoik

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter tavaly októberben jelentette be, hogy több az igény a napelemeknél, mint amit a hálózat be tud fogadni, ezért a hatályos jogszabályokon változtatni kellett. Mivel a villamosenergia-rendszer jelenleg nem tudta befogadni a megtermelt energiát, ezért a betáplálás lehetőségét felfüggesztették, így az újonnan telepítők csak a saját háztartásukban használhatták fel az energiát.

A napelemstopként elhíresült szabályozást a kormány 2024. január 1-től oldja fel. És kerekedett az ügy kapcsán egy komoly vita is, ugyanis Lantos Csaba energiaminiszter első bejelentése szerint januártól nemcsak a 2024 után telepített lakossági napelemeknél szűnik meg az éves szaldóelszámolás lehetősége, hanem a régebbi rendszereket is átteszik havi elszámolásba. Az éves elszámolás azt jelentette, hogy a nyáron betáplált, felesleges energiát télen visszakaphatta a felhasználó ingyen, ami nagyon kedvező konstrukció volt például a fűtés miatt. Sokan erre alapozták az egész rendszerfejlesztésüket, óriási volt a felháborodás a napelemesek körében. Végül a kormány visszakozott, mégis fenntartják a szaldóelszámolást a már működő rendszerek esetében.

Mindeközben a miniszter október elején, a Portfolio konferenciáján bejelentette: egy 75 milliárd forintos keretösszegű lakossági Napenergia Plusz Programot indít. A támogatást maximum 5kW háztartási napelem mellé legfeljebb 10kWh-ás tárolóegység telepítésére lehet igénybe venni. A beruházási költség kétharmadát fedezi a program a háztartások számára, a megtérülési idő pedig körülbelül tíz év lesz.

Végre csökken a jegybanki alapkamat

Az alapkamat a jegybank vagy a jegybank szerepét ellátó intézmény által meghatározott irányadó kamat, amely a kereskedelmi bankok és a központi bank közötti rövid lejáratú betétek és/vagy hitelek kamatát határozza meg. A jegybankok elsődleges célja az árstabilitás, vagyis, hogy kordában tartsák az inflációt, mindezt pedig az alapkamat emelésével, vagy csökkentésével tudják elérni. Ezen felül az alapkamat a bankok által kínált hitelekre is hatással van, azaz amennyiben a referenciakamatok lefelé tartanak, úgy a hitelek is olcsóbbá válnak, ha viszont a jegybank emeli az alapkamatot, úgy a hitelek drágulni fognak.

A jegybanknak ugyanakkor ennél sokkal nagyobb szerepe is van a gazdasági életre: mivel a kereskedelmi bankoknak bizonyos összegeket mindig a központi banknál kell elhelyezniük, illetve a központi bank nyújt számukra hitelt, az alapkamaton keresztül az egész bank- és pénzügyi rendszerre tudnak hatni, ami a reálgazdaságra is befolyással bír.

A jegybank még a COVID alatt kezdett kamatemelési ciklusba, majd a forintárfolyam tavaly őszi összeomlásakor (420 felett is járt bőven az euró) már drasztikus lépésekre volt szükség, az MNB szeptemberben emelte 13 százalékra az alapkamatot. Ezt követően sem álltak meg, csak az úgynevezett irányadó kamat elvált az alapkamattól, és ennek az egynapos betéti kamatszintjét emelték fel 18 százalékra, majd pedig tartották ezen a szinten jó ideig. A két kamatláb idén októberben ért egy szintre (13%) azóta pedig a jegybank, ha óvatosan is, de a javuló gazdasági környezet és inflációs mutatók nyomán folyamatosan csökkenti azt.

Legutóbb december 19-én volt kamatdöntés, ekkor már 10,75 százalékra csökkentette az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa. Virág Barnabás MNB-alelnök az ezt követő tájékoztatón arról beszélt, a Monetáris Tanács a jövőben is adatvezérelt üzemmódban fog működni, az irányadó kamat a közeljövőben egyszámjegyű lehet. Elemzők ezt februárra várják, ha folytatódik a jelenlegi, alkalmanként 75 bázispontos kamatcsökkentés.

A Prémium Magyar Állampapír története

A Prémium Magyar Állampapír dematerializált, inflációhoz kötött, változó kamatozású állampapír. A 2022. szeptember 30-án és azt követően forgalomba hozott sorozatok névértéke 1 forint, míg a korábbi sorozatok 1 000 forintos címlettel kerültek forgalomba. A kifizetendő kamat mértéke a kamatbázisból (előző évi infláció mértéke) és a kamatprémiumból adódik össze. Utóbbi mértékének a meghatározására az adott sorozatra vonatkozó Nyilvános Ajánlattételben kerül sor.

A kamat mértéke a jelenleg értékesített 2032/I sorozat vonatkozásában az első kamatperiódusban fix évi 9,9%. Ezt követően a kamat mértéke megegyezik a kamatbázis és a kamatprémium összegével. Ez jóval csekélyebb, mint a korábbi sorozatok esetében volt.

Fontos, hogy a 2022. szeptember 30-án és azt követően kibocsátott sorozatok esetében a forgalmazókra értékesítési korlátot határoztak meg, melynek mértéke a sorozatokra vonatkozó Ismertetőben és Nyilvános ajánlatételben kerül pontosan meghatározásra.

Mint Tuli Pétertől, a Hold Alapkezelő intézményi üzletágvezetőjétől megtudtuk, úgy látják, a kispénzű magyarok egyáltalán nem tartanak hosszú távú befektetéseket. Többek között állampapírból is preferálja a lakosság a rövidebb, egyéves lejáratú magyar állampapírt.

Növekszik a tehetetlensége a megtakarítási tömegnek, nem jellemző, hogy átmozgatnák a megfelelő irányba a befektetéseket. Sokan úgy vannak vele, hogy „én ezzel letudtam, megvettem az állampapírt, nem kell vele foglalkozni, majd ha lejár, akkor visszaváltom.” Más magyarázatot nem látok arra, hogy miért nem mozdult a lakosság a ma már nem túl kecsegtető MÁP+-ból például

- mondta.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nagyot kaszálhat, aki most ügyesen taktikázik: kevés magyar meri ezt meglépni a spórolt pénzével

A magyar lakosság jelentős részének nincs érdemi mennyiségű félretett pénze, valós, likvid értékpapír-megtakarítása a társadalom felső rétegeinek lehet - mondta Tuli Péter.

Ám hiába a vonzó lehetőség, melybe magyarok tömegei lapátolják a vagyonukat, a Pénzcentrum egy korábbi cikkéből kiderült, csak kevesen vannak tisztában azzal, hogy a kibocsátó, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) bármikor megváltoztathatja a Prémium Magyar Állampapír visszaváltási feltételeit. Ez pedig azért fontos, mert mint a fent leírtakból is látszik, a mostanáig megváltott prémium állampapírok a következő egy-másfél évben nagyon jól kamatoznak, utána viszont sokkal rosszabbul. Ennek megfelelően sokan 2025 első felében, vagyis a jó kamatozású időszak után megpróbálják majd visszaváltani a papírokat, amit a jelenlegi feltételek mellett egy 1 százalékos díj ellenében lehet megtenni. Azonban a kibocsátó ÁKK bármikor dönthet úgy, hogy ezt a díjat megemeli, bármekkora értékre.

Itt az állampapírszámla

Az elmúlt hetek, pontosabban egy december 11-i innováció volt, hogy a kormány egyszerűbbé és gyorsabbá tette a kincstári értékpapírszámla online megnyitását. Az új rendszerben kincstári számlát bármelyik magyar magánszemély nyithat, aki rendelkezik Ügyfélkapuval, ahhoz mindössze néhány percre lesz szüksége. Persze bárki dönthet úgy, hogy a számlanyitást inkább egy ezzel foglalkozó banknál nyitja meg, ennek azonban plusz költségei lehetnek, míg a kincstári számla ingyenes.

Az értékpaprszámla nyitásának lépései:

1. A MÁP – értékpapír nyilvántartási-számla nyitás a Magyar Államkincstárban oldal megnyitása
2. Ügyfélkapu-fiókba való bejelentkezés
3. A bejelentkezést követően megnyíló űrlap kitöltése, mely két fejezetből áll (beküldő adatai, ajánlati nyilatkozat elfogadása)
4. Beküldés

Ha a rendszer sikeresen fogadta a beküldött űrlapot, akkor a tarhely.gov.hu oldalra érkezik egy üzenet, melyben tájékoztatnak, hogy a számlanyitási kérelmed feldolgozása folyamatban van, az eredményről néhány percen belül írásban értesítést küldenek a megadott e-mail címre, illetve az Ügyfélkapu tárhelyedre. A visszaigazolás és a szerződéses dokumentumok megérkezéséig további teendőd nincs.

Az értékpapírszámla egyébként hazánkban elég népszerű, amivel kapcsolatban korábban Bugár Csaba, a Magyar Államkincstár elnöke elmondta: 2022-ben egy év alatt több mint 132 ezren nyitottak számlát, így az év végére már 660 ezer lakossági befektető számláját vezette a kincstár. Ezzel a MÁK meghatározó szereplőjévé vált a magyarországi lakossági állampapír-forgalmazásnak, a piaci részesedésük meghaladja az 55 százalékot. Az államkincstárnak jelenleg több mint 850 ezer ügyfele van, amiből 520 ezren rendelkeznek értékpapírszámlával. A teljes állampapír-állomány a kincstári számlákon meghaladja a 7400 milliárd forintot.

Tuli Péter a már említett interjúban arról beszélt, szerintze vélhetően megdobhatja az intézkedés az állampapír-forgalmat. Az adatokból azt látni, hogy jelenleg javarészt a felső két-három jövedelmi tized birtokolja az állampapírokat – egyébként az állomány 70 százaléka Prémium Magyar Állampapír, ez nagyjából 6800-6900 milliárd forintot jelent –, de ha őket kivesszük a képletből, akkor megmarad a háztartások nagyjából 70-80 százaléka, ők is jelentős vagyonnal rendelkeznek, ami most jellemzően bankszámlákon, vagy készpénzben porlad.

Ezt a réteget akarhatják megmozgatni azzal, hogy egy adminisztratív lépést, terhet levesznek a vállukról. Én üdvözlendőnek tartom a dolgot, hiszen ha valaki ennek hatására vág bele az állampapír-megtakarításba, már egy hatalmas lépést tesz előre, és sokkalta jobban jár, mintha szimplán a bankszámlán erodálódna a pénze

- magyarázta.

Reálkamatot fizetnek befektetések

A reálkamat a piaci kamatok, hozamok és az infláció különbözete. Ebből megtudhatjuk, hogy mekkora – az éves áremelkedést meghaladó – felárat kaphatunk a befektetésünkre, vagy kell fizetnünk épp a kölcsönünk után. A reálkamat egy elég lényeges mutató, hiszen teljesen más megvilágításba helyezheti például egy befektetés hozamát. Ugyanis még egy magas nominális kamat mellett is előfordulhat az, hogy a reálkamat negatív. Ez pedig azt jelenti, hogy a befektető megtakarítása lejáratát követően nem tudja a kamatokkal növelt összegből még azt az árucsomagot sem megvásárolni, amelyre a befektetett összeg elég lett volna a megtakarítás indulásakor.

Márpedig Magyarországon októberig nem beszélhettünk pozitív reálhozamról, azt ugyanis a gazdasági helyzet nem tette lehetővé. Vagyis az infláció magasabb volt, mint a jegybanki irányadó ráta értéke. Az MNB várakozásai szerint ugyanakkor a reálkamat az idei év végén 2 százalék, 2024 júniusában pedig már 3 százalék körül alakulhat. Ám hogy pontosan mi bizonyul most jó befektetésnek, a jövőre nézve pedig mik a kilátások, s hogy a magyarok egyáltalán hogyan viszonyulnak a befektetésekhez, arról Tuli Péterrel beszélgettünk.

Jön a vendégmunkástörvény

A kormány több körben, ősszel mutatta be a vendégmunkásokról (idegen országban meghatározott ideig munkát vállaló személy) szóló törvénytervezetét, mely a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó szabályokat tartalmazza. Eszerint a magyar állam különféle új tartózkodási engedélyeket és vízumkategóriákat vezet be, kiemelve ezen belül az új, befektetési tartózkodási jogi kategóriát. A jogszabály kimondja, hogy a magyarországi tartózkodás idegen állam polgára számára nem alapjog, külföldi kizárólag a magyar állam által elfogadott célból, jogcímen, ideig és feltételek teljesülése esetén tartózkodhat hazánkban.

A törvény egyébiránt azt is tartalmazza, hogy csak annyi vendégmunkás jöhet be az országba, amennyi betöltetlen álláshely van, és ők is csak korlátozott ideig tartózkodhatnak Magyarországon, ezt követően el kell hagyniuk az országot.

A jogszabály szerint a magyarországi tartózkodás lehet rövid időtartamú - fél éven belül legfeljebb 90 nap -, amelyhez fő szabály szerint vízum szükséges, tartós, vagyis legalább 90, legfeljebb 180 napos, valamint huzamos, ami fő szabály szerint határozatlan idejű. Tartós tartózkodás jogcíme lehet vállalkozási vagy befektetési, lehet vendégmunkás jogcím, kérhető munkavállalási célból magasan képzett személyként vagy úgynevezett nemzeti kártyával, vagy egyéb okból, például tanulmányi, gyógykezelési vagy kiküldetési célból.

A törvény már csak azért is fontos, mert a friss adatok szerint jelenleg nagyjából 8–10 ezer Fülöp-szigeteki vendégmunkás dolgozik Magyarországon, mely szám jövőre akár a többszörösére is nőhet.

A vendégmunkástörvénnyel a Pénzcentrum is sokat foglalkozott, de általában véve rendszeresen számoltunk be a külföldi munkavállalás témakörével is. A témában íródott cikkeink ezen a linken érhetők el.

Dübörögnek az akkugyár-beruházások

Egymást érték 2023-ban a bejelentések a Magyarországon épülő akkumulátorgyárakról, miután a kormány nem titkolt szándéka, hogy az autóipari elektromos átállásból hazánk is kivegye a részét, és az autóipar erős magyarországi jelenléte ehhez megfelelő pozícióba is helyezi az országot. Magyarországon a tervek szerint a következő években 6 akkumulátorgyártó cég tevékenykedik majd:

• Komáromban a dél-koreai SK ON;
• Gödön a Samsung;
• Miskolcon a japán GS Yuasa;
• Jászberényben a JászPlasztik;
• Alsózsolcán pedig a szlovén Andrada-csoport;
• Nyíregyházán a kínai Sunwoda.

Legutóbb pedig pont karácsony előtt a kínai BYD jelentette be, hogy Szegeden építi meg első európai üzemét. A gyárban elektromos autók mellett akkumulátorokat is fognak készíteni.

Csakhogy az iparosodás új formája nem nyerte el mindenki tetszését, az ilyen jellegű beruházások ugyanis komolyan megterhelik hazánk környezetét. Az akkumulátorgyártás kapcsán felmerülő problémákról ebben és ebben a cikkben írtunk.