Itt a bejelentés: az orosztól eltérő nukleáris fűtőanyag is kerülhet a paksi blokkokba

Az MVM Paks I. vezérigazgatója ezzel gyakorlatilag bejelentette, hogy úgy valósulna meg a nukleáris fűtőanyag diverzifikáció, hogy az egyik blokkba az orosz Roszatom leánya, a TVEL által gyártottól eltérő fűtőanyagot helyeznének majd be, igaz lehet, hogy ez az alternatív üzemanyag is döntő részben orosz lenne (lásd alább).

Horváth Péter arra panaszkodott, hogy nyáron a napelemek túltermelése miatt vissza kellett fogni a paksi blokkok termelését, illetve most ősszel a Duna vízállása majdnem annyira alacsony volt, hogy le kellett állítani a paksi termelést, illetve a nyári hónapokban a folyó vízhőmérséklete is okozhat termelés visszafogást.

Azt is jelezte, hogy a régen kiégett fűtőelemek oroszországi újrahasznosítása, majd Paksra visszaszállítása most az egyik új irány, de emellett a bodai nukleáris tárolóra is szükség lesz.

Aszódi Attila egyetemi tanár, volt paksi bővítésért felelős kormánybiztos éppen ma publikált a Portfolio-ra vélemény cikket, amely a múlt héten bejelentett további üzemidő-hosszabbítási projekt műszaki kereteit járja körbe.

Fűtőanyag diverzifikáció

Arra a kérdésre, hogy mikor és melyik blokkba kerülhet az orosztól eltérő nukleáris fűtőelem a paksi blokkokba, Horváth Péter János úgy reagált az interjúban: „Azt gondolom, hogy 2028–2030 előtt biztosan nem, és még nem tudjuk, hogy melyik lesz a kiválasztott blokk. Az új üzemanyagot abba a blokkba lesz érdemes betölteni, amelyik majd éppen áll a rendszeres karbantartás miatt, de a karbantartás majdani idejét csak hozzávetőleg látjuk. Egyébként mindegyik blokk egyforma, mindegy, hogy melyikbe kerülnek.”

Ez tehát azt jelenti, hogy úgy valósítaná meg a fűtőanyag diverzifikációt paks i., hogy a négyből egyik blokkba kerülne nyugati gyártású fűtőelem.

Bár a Portfolio információi szerint műszakilag még az is lehetséges lenne, hogy egy reaktorblokkon belül tennének be egymás mellé nyugati és orosz kazettákat is, de tudomásunk szerint nem ez a cél (ezt a mostani interjú is megerősítette), részben biztonsági, részben logisztikai okok miatt.

Azt a kérdést, hogy orosz, vagy nyugati fűtőelem kerül-e a paksi blokkokba, még tovább bonyolítja az a Horváth Péter János által már múlt héten a paksi sajtótájékoztatón a Portfolio-nak mondott üzenet, hogy a Westinghouse együttműködés mellett a Framatome-mal való együttműködésnek két ága is van: egyrészt a francia cég saját maga fejlesztene ki fűtőelemet, ami sok idő, másrészt kooperáció jönne létre a Roszatommal, és ennek jegyében kerülne Paksra nyugati irányból orosz technológiájú fűtőelem.

Most ez utóbbi lehetőséget a mai interjúban még jobban kibontotta a vezérigazgató: Németországban, vagy Franciaországban jönne létre talán 2027-re a Framatome és az orosz Roszatom fűtőelemeket gyártó leánycége, a TVEL együttműködésével egy vegyesvállalat, ami lényegében csak összeszerelő üzem lenne, és ez „a vegyesvállalat majd orosz technológia alapján gyárt üzemanyagot, de az üzemanyaggyártás folyamatának csak a legutolsó lépcsőjét végzi.”

Arra a kérdésre, esélyes-e, hogy Pakson egyszerre használnak majd Westinghouse-, illetve Framatome-TVEL-gyártmányú üzemanyagot is az orosz mellett, úgy reagált: "Műszaki akadálya nincs. Azonban mint állami vállalatnak, nekünk az árat és a minőséget egyszerre kell mérlegelnünk. Nyilván nagyon fontos a diverzifikáció, de minden szolgáltató küzd a piacon maradásért, ezért igyekszik minél olcsóbb terméket kínálni. A biztonság elsőrendűsége mellett számunkra is szempont, hogy minél olcsóbban állítsuk elő a villamos energiát, ehhez pedig minél olcsóbb üzemanyagra van szükségünk."

Azt is hozzátette: nem egyértelmű, hogy van-e kényszerítőeszköz Paksra nézve a fűtőelem diverzifikációra, ugyanakkor az biztos, hogy taxatív tiltás nincs arra, hogy orosz fűtőelemet vehessenek. Érdemes megjegyezni: gyakorlati-tapasztalati okai is lehetnek a fűtőanyag diverzifikációs elképzeléseknek, mivel a háború tavalyi kitörése utáni időszakban, a megnehezülő szállítások miatt a Portfolio háttérinformációi szerint átmenetileg sérült az a törvényi előírás, hogy mindig legalább 2 évre előre elegendő nukleáris fűtőanyaggal kell rendelkeznie az erőműnek. Részben ezen kellemetlen tapasztalatok miatt döntött úgy a paksi vezetés, hogy 3 évre emeli a készletek szintjét, és amelyet ahogy megírtuk: a következő hetekben fog elérni.

Leszabályozási kérdések

A vezérigazgató három olyan témát is felemlegetett, amelyek a paksi erőmű leszabályozásához vezetnek:

• Nyáron a napelemek túltermelése és az alacsonyabb fogyasztás miatt le kellett terhelni a blokkokat. Ennek kapcsán megjegyezte: „Júliusban és augusztusban 2000 megawattal is tudtunk volna termelni, de le kellett terhelni a blokkokat a teljes kapacitással termelő naperőművek miatt. Bár ekkor Magyarország rövid időre önellátóvá vált villamos energiából, egyúttal az áram ára is leesett a nagy kínálat miatt.” A napelemek és a paksi blokkok termelésének kapcsolatában azt is megjegyezte (éppen most van az egyik blokk éves karbantartása): „nem szerencsés, hogy az egyik blokkunk például éppen most, decemberben áll, amikor a naperőművek sem termelnek sokat.”
• A Duna vízállása is okozhat termelés visszafogást. Ennek kapcsán utalt rá: „Most október 20–25 körül mínusz 73 centiméter volt, ami nem sokkal jobb adat a valaha mért mínusz 97 centiméternél. Ha ez alá megy a vízszint, akkor az erőmű nem tud üzemelni, mert nem tud elég hűtővizet szivattyúzni a szekunder kör hűtéséhez. Ez esetben teljesen le kell állítani.”
• A Duna hőmérséklete is okozhat termelés visszafogást. Ennek kapcsán úgy fogalmazott: „Folyamatos törődést igényel a Duna vize is, elsősorban a nyári hőmérséklete. A melegvíz-kifolyó csatornánktól 500 méterre ugyanis legfeljebb 30 fokos lehet a víz. Ha ennél melegebb, akkor az erőművet le kell terhelni.”

Fűtőanyag újrahasznosítás és tárolási kérdések

Azt is kibontotta a vezérigazgató, hogy mit jelent a múlt héten már jelzett nukleáris fűtőanyag újrahasznosítási terv. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az akár több évtizede itthon már kiégett fűtőelemeket visszaszállítanák Oroszországba újrahasznosítás céljából, majd onnan újra visszakerülnének Paksra, hogy ismét áramot termeljenek velük. „Elméletileg elképzelhető, hogy a 20 éve Magyarországon keletkezett használt üzemanyagot kiszállítanánk újrafeldolgozásra, majd később, új üzemanyagként ismét felhasználnánk” – fogalmazott. Elismerte, hogy még csak kezdetleges egyeztetések voltak erről, „mindenesetre műszakilag reális dologról van szó”.

A fenti újrafeldolgozási irány mellett is szükség lesz szerinte a bodai tárolóra, „hiszen például közepes vagy nagy aktivitású hulladéknak számító munkaruha továbbra is keletkezik. Abban viszont nagyon bízom, hogy elérjük az itt keletkezett üzemanyag újbóli feldolgozását. Felelősek vagyunk azért, hogy mit hagyunk itt a későbbi generációknak”.

Címlapkép: MTI/Kiss Dániel