Amerikai és kínai tisztviselők ma folytatják a kereskedelmi tárgyalásokat Londonban, ahol a ritkaföldfémek és más kritikus termékek exportkorlátozásainak feloldásáról egyeztetnek.

Rászállt az EU statisztikai hivatala a KSH-ra: valóban csalt az infláció számításánál a magyar intézmény?
Az októberi infláció a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számítása szerint 9,9 százalék volt - a novemberi adatok ma várhatóak. A kormány által ígért év végi egyszázalékos infláció ígérete tehát teljesült 0,1 százalékponttal. Emiatt több vád is érte a KSH-t, hogy trükköztek a számítással. Ezt cáfolta most a statisztikai hivatal. Ugyanakkor az Eurostat - az Európai Unió statisztikai hivatala - is tárgyalásokat folytat a KSH-val az energiainfláció kiszámításának módjáról.
A 9,9 százalékos infláció, és ami mögötte van címmel adott ki szakmai cikket a KSH, melyet az indoklás szerint azért készítették, mert „a gazdasági nehézségekkel sújtott időszakok során nem ritka, hogy a megélhetéshez kapcsolódó fő statisztikai mutatók rivaldafénybe kerülnek. Ilyenkor a nyilvánosság részéről érezhetően megnő a nyomás az adott statisztikai mutató számszerű értékére vonatkozóan, és lényegében bármi is lesz a hivatalos érték, az emberek egy része úgy fogja érezni, hogy valami nincsen rendjén”. Azt is leszögezik, hogy nem történt csalás annak érdekében, hogy 10 százalék alá csökkenjen az infláció, ahogy azt a kormány ígérte, ahogy arról lapunk is beszámolt. Mint írták: az infláció számítása teljes mértékben az európai statisztikai irányelvekkel összhangban történik, amit az Eurostat szakemberei rendszeresen ellenőriznek, ezzel támasztva alá a publikált adatok helytállóságát.
A vádakat a KSH azzal utasítja el a cikkben, hogy egyrészt egész Európában csökken az infláció, így a magyar adat is, másrészt Magyarországon 2022 második felében kiemelkedő drágulás történt, vagyis magas a bázis, ahhoz képest lassul gyorsan az infláció. Továbbá kiemelik, hogy a KSH által közzétett 2023. októberi, 9,9 százalékos adat csak minimálisan tér el a piaci elemzők által előzetesen várt 10,3 százaléktól. Ezzel párhuzamosan azonban
komoly szakmai vita zajlik arról, ahogyan a KSH az inflációt erősen befolyásoló lakossági energiatermékek árát számolja.
Vizsgálódik az Eurostat?
A Reuters híradása szerint az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) tárgyalásokat folytat KSH-val az energiainfláció kiszámításának módszertanáról, melyen a KSH 2022 augusztusában változtatott. Az Eurostat közlése szerint a hivataluk rendszeresen folytat párbeszédet a harmonizációval és a harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) statisztikák fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről és ellenőrzi, megfelelnek-e a tagállamok a módszertani iránymutatásoknak. Ugyanakkor, ha meg is állapítják, hogy a módszertanon érdemes módosítani, visszamenőleges újraszámításra kicsi az esély.
A cikkünk megjelenését követően ennek kapcsán a KSH azt közölte: "Egyes médiumokban valótlan állítások jelentek meg azzal kapcsolatban, hogy az Eurostat vizsgálatot indíthatott a Központi Statisztikai Hivatal ellen. Az értesülések tévesek. Az Eurostat nem indított vizsgálatot."
JÓL JÖNNE 3,3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 300 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 70 324 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,61%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 71 484 forintos törlesztőt (THM 11,39%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A statisztikai módszertannal kapcsolatban fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy az Eurostat a nemzetközi sztenderdeknek, a jogszabályoknak és az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően folyamatos egyeztetést folytat valamennyi tagállam statisztikai hivatalával. Alapvető körülmény az is, hogy a KSH módszertana az európai statisztikai irányelvekkel összhangban van (kiemelten az Európai Bizottság 2020/1148. számú végrehajtási rendeletére, valamint az Eurostat HICP Methodological Manual című kiadványára támaszkodva)
- áll a közleményben.

"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Vállalkozói álmok: egyre több magyar fiatal vált alkalmazotti létből saját üzletre
OTP Junior Piacralépők: tíz fiatal vállalkozó versenyez 10 millió forintos fejlesztési támogatásért.
-
Brutális hiba, ha egy munkáltató csak a fizetéssel akarja megtartani a dolgozóit: ez ma már kevés
Berta Pétert, a WHC Csoport ügyvezetőjét kérdeztük.


