Magyar romtelepüléseken dől el százezernyi magyar sorsa: ezért nincs esélyük sem a jobb életre

Korábbi cikkünkben már írtunk a súlyos anyagi deprivációról, és annak jelentéséről. A jövedelmi szegénység mellett a másik mutató, amiből következtetéseket lehet levonni a magyar háztartások életszínvonaláról és felszereltségéről. A súlyos anyagi depriváció megállapítására szolgáló 9 elemből álló lista (ha 4 nem teljesül, akkor anyagilag súlyosan depriváltnak tekinthető a háztartás) egyik eleme az autó. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) adatbázisában elérhetőek a 2021-es adatok arra vonatkozóan, hogy egy településen 1000 főre hány gépkocsi jutott. A mostani elemzésünkhöz ezeket az adatokat használtuk fel.

Gépjárművek száma 1000 főre vetítve

A következő ábrán regionális szinten vizsgáltuk meg, hogy hogyan néz ki az országunk autóállománya 1000 főre vetítve. A legmagasabb érték a nyugat-dunántúli régióhoz tartozik, az 1000 főre eső autók száma ott közel 313, a legkevesebb értéket pedig Közép-Magyarország hozza, mindösszesen felkerekítve 58 autóval. 

Az elemzés fontos része a fenti diagram, de egy kutatás lényeges eleme az is, hogy megvizsgáljuk a körülményeket és megértsük a mögöttes tartalmakat egy-egy számadat esetén. Talán senkinek sem meglepő, hogy a nagyvárosokban, ahol a közlekedés fejlettebb, ott alacsonyabb az autóval rendelkező háztartások száma. Így a közép-magyarországi régió alacsony értéke a fővárosi vonzáskörzet és kiterjedt tömegközlekedési hálózattal magyarázható, azonban az észak- és dél-Alföldi régiók alacsony értékeit már nem lehet ennyire egyértelműen nagyvárosok fejlettségével magyarázni.

Ahogy azt egy korábbi cikkben megírtuk, ezek a régiók országosan nagyon rossz jövedelmi és deprivációs helyzetben vannak, de az alföldi régiók mellett a dél-dunántúli régió is a szegényebb térségek közzé sorolható, még ha látszólag autószámban nem is rosszak az értékei. Arról nem is beszélve, hogy a Dél-Dunántúl esetén ez a viszonylag nagynak számító érték 656 településre vonatkozik, ami az összes régió közül a legtöbb településszámnak felel meg, és ebből következik, hogy a lakosok száma is magasabb.

Munkanélküliség, aluliskolázottság és közlekedés kapcsolata

A KSH adati szerint ezek a régiók a munkanélküliség szerint sincsenek jó helyzetben, ami azért releváns a jelen cikkünkben, mert ezek alapján a különböző tényezők alapján elmondható, hogy a régióban lévő leszakadó településeket sújtó szegénység többek között magyarázható azzal, is, hogy az ott élő emberek a hiányos vagy az egyáltalán nem létező közlekedés miatt nem tudnak eljárni dolgozni. Ezeken a településeken a munkalehetőségek száma elhanyagolható, viszont autó hiányában a több kilométer távolságra lévő településekre nem tudnak bejárni. Nézzük meg a munkanélküliség arányát regionális szinten.

Szintén a KSH adatai alapján az is elmondható, hogy az iskolai végzettségek esetén is látható, hogy a kisebb vidéki települések esetén jóval nagyobb az aránya az alacsonyabb iskolai végzettségű embereknek. Ez persze nem egy új keletű probléma, azonban az kijelenthető, hogy a rossz közlekedési viszonyok, a munkát kínáló városokba való bejutási nehézségek erősen hozzájárulnak ezekhez a meglévő arányokhoz. A következő ábrán a befejezett iskolai végzettségek arányát láthatjuk. Nem meglepő módon községek, nagyközségek esetén a legnagyobb közel 43% a 8 általános vagy alacsonyabb végzettséggel rendelkezők aránya. 

Az Esély Társadalom- és szociálpolitikai folyóirat 2020-ban megjelent 4.számában található Boros Julianna és Bucher Eszter közös tanulmánya, melyben a szerepváltozásokat vizsgálták meg hátrányos helyzetű településeken élő családoknál. A vizsgált terület elsősorban a Dél-Dunántúli régió, Ormánságban található települések. A kutatásban több tényezőt vizsgáltak meg, ami a térségben élő családok mindennapjait és a lakók felfelé mobilitásának esélyeit nehezíti. Számunkra is igen releváns eredményekre jutnak, a válaszadók közül többen tematizálták, hogy a település közlekedési lehetőségei nem könnyítik meg az elhelyezkedést, és a tanuló korúak iskolába járását is megnehezíti. Tehát a tanulmányban arra következtetésre jutnak, hogy a vizsgált térségben a megkérdezettek saját bevallásuk szerint a közlekedés hiányát nagy problémának tartják a tanulás és elhelyezkedés tekintetében.

A megkérdezettek több mint fele – függetlenül a származástól – leginkább a szegénységet, a támogató család hiányát és a lakóhelyet (kis település, falu, rossz közlekedéssel) említette. A lakóhely (a település) minden esetben meghatározó faktorként jelenik meg, többnyire a lehetőségek korlátjaként említik, amely megfosztja őket a közfoglalkoztatáson túli munkavállalási esélyektől és a piaci szektorban elérhető magasabb jövedelemtől.

- írják a tanulmányban. 

Ezeken a településeken egészen nagy arányban iskola és óvoda sem található, így a szülők mindennapos kihívásai közzé tartozik, hogy eljuttassák gyermekeiket az intézményekbe, majd haza. Ezzel pedig tovább romlik a fiatalok későbbi munkavállalási esélyei is, hiszen releváns iskolai végzettség nélkül még nehezebb elhelyezkedni, de ha sikerül, akkor sem triviális, hogy el fog tudni jutni a munkahelyére. Így jól látható, hogy az, hogy nem történik változás a leszakadó régiók felzárkóztatásának ügyében újra- és újra kitermeli a szegényebb rétegeket, akiknek a társadalmi mobilitása ezzel vagy stagnál, vagy éppen, hogy negatív irányba változik.

Vasútvonalak és buszok közlekedése vidéken

Ugyan bőven akad olyan település, ahol sokak nem engedhetik meg maguknak a gépjárművet és annak rendszeres karbantartásával járó kiadásokat, szerencsére van vonat és busz, amit lehet használni…

A viccet félretéve sajnos a magyarországi vasút és busz közlekedés a vidéki települések között nagyon rossz állapotban van. A legtöbb leszakadó település esetén jó, ha naponta kétszer van vonat vagy busz, de olyan község is akad, ahol egyáltalán nincsen vasút, és a busz is csak hetente jár. 2023 nyarán sajtóközleményben jelentette be a MÁV, hogy augusztustól 10 vasúti pályát teljesen lezárnak jármű- és személyzethiányra hivatkozva. Így akadnak olyan települések, ahol bár áll valamilyen megálló szerűség, a vonat nem fog már arra járni.

Megnéztük, hogy milyen településeket érint, és nem meglepő módon ezen pályák nagy többsége pont az általunk is megállapított legszegényebb térségben találhatóak. A 10 lezárt pálya közül 7 található Dél-Dunántúlon, Észak- és Dél- Alföldön, ahol a legnagyobb mértékben látható a munkanélküliség, aluliskolázottság aránya.

Egyébként a MÁV körüli problémák a fentebb említett lezárásokkal nem oldódtak meg. Vitézy Dávid, közlekedési és város-mobilitási szakértő, korábbi közlekedésért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében felhívta a figyelmet, a MÁV évtizedes távlatban nem látott pályaállapot-romlással tervez a vasúti fővonalakon a következő menetrendi évre, amelyről itt lehet részletes térképen tájékozódni.

A buszok esetén sem sokkal jobb a helyzet, alapvetően a vidéken közlekedő távolsági buszok állapota sem mondható éppen ideálisnak, és a kisebb települések esetén a menetrend is nehezebben összeegyeztethető egy átlagosnak tekinthető 8-tól 17 óráig tartó munkarenddel. Például a Dél-Dunántúlon található Ormánságban, ha kiválasztunk egy kisebb települést és a menetrendre rákeresünk azt látjuk, hogy reggel egyetlen busz megy arra a településre, ahol a legközelebbi általános iskola található.

A kiválasztott Kisasszonyfa nevű község esetén a legközelebbi település, ahol általános iskola és óvoda található, az a 3,9 km-re található Magyarmecske. Hétköznap reggel egyetlen egy busz van kiírva a menetrendbe, reggel 07:13-ra, utána már csak 12:26-kor megy a következő busz. Visszafelé, a hazafele tartó gyerekeknek szintén csak egyetlen egy járat áll rendelkezésükre, 15:12-kor. Így jól látható, hogy ezt a problémát jelen helyzetben azt tudná megoldani (ha a busz járatszámokon nem emelnek), ha a több kilométeres távok megtételére autó állna rendelkezésre a családoknak.

Azonban ha az általunk vizsgált adatbázisban rákeresünk Kisasszonyfára látható, hogy az 1000 főre jutó autók száma 390 körül van, ami lakosságarányosan annyit jelent, hogy a 179 lakosra nagyjából 70 autó jut, tehát a lakosok több mint fele biztosan nem rendelkezik gépjárművel. Ez a község pedig csak egy a sok közül, amelyek hasonló helyzetben van. 

Valamint azt is fontos megjegyezni, hogy az általunk használt adatok csak a gépjárművek számát mutatják 1000 főre vetítve, de hazánkban az is probléma, hogy sok család használ már nagyon idősnek számító modelleket, jobb híján olyanokat is, melyeket már egy autószerelő nem ajánlana mindennapos használatra. Ez pedig mind környezetvédelmi, mind fogyasztói szempontból probléma.