Ezek a legszegényebb települések Magyarországon: letaglózó, mennyiből tengődnek családok

Ha csak arra vagy kíváncsi, melyek azok a települések, ahol a legsanyarúbb sors jut a lakosságnak, akkor görgess cikkünk végére, amennyiben viszont az is érdekel, hogy miért is a jövedelem az anyagi jólét és a szegénység mérőszáma, és e tekintetben mekkora különbségek vannak települési szintre lebontva Magyarországon, akkor olvasd végig figyelmesen a teljes cikket. Nos, nemrég megjelent, „Felfedték az igazságot: ezért élhet nyomorban a magyarok 20 százaléka?” című cikkünkben beszámoltunk: számos olyan mutató létezik, amellyel meghatározzák egy ország, társadalom jólétét. Az egyik ilyen – sokak által kritizált – mutató az egy főre jutó GDP, amely kapcsán jó hír, hogy a hazai mutató mostanra elérte az uniós átlag 77 százalékát.

Sokan azonban nem tartják tökéletes mérőszámnak a GDP-t, az ugyanis egy országnak a saját határain belül elért teljesítményét, összjövedelmét mutatja meg, azt viszont nem veszi figyelembe, hogy ezek a jövedelmek végül kit, kiket gazdagítanak. Pontosan ez utóbbinak, tehát egy ország, társadalom jólétének a pontosabb felmérésére használják a GNI gazdasági mutatót. A két mutató egyébként nem minden esetben tér el élesen egymástól: a magyar GNI/GDP arány amúgy már egy évtizede 96-97 százalék körül mozog.

Mindkét mutatóval kapcsolatban felmerül azonban egy komoly aggály, mégpedig az, hogy egy ország általános jólétét kevésbé tudják megmutatni. Ahogy az egy főre jutó GDP, úgy a nemzeti jövedelem esetében is leegyszerűsítve az történik, hogy megnézzük, mennyi jut egy gazdag embernek és mennyi egy szegénynek, a kettőt összeadjuk és elosztjuk kettővel, hogy kijöjjön az átlag. Nem nagyon kell ezt magyarázni, miért problémás az általános jólét szempontjából ez a két statisztikai mutató.

Számos olyan mérőszám létezik még azonban, amely jobban megmutatja a belső aránytalanságokat, ilyen például az is, ahogyan a magyar nemzeti jövedelem eloszlik a „munka és a tőke” között: előbbi 43-44, utóbbi 56-57 százalékot kap (Németországban ez 62-38 százalék a munka javára). Arról nem is beszélve, hogy ez is rendkívül aránytalanul oszlik meg: az európai uniós szegénységi kritérium alapján a magyar lakosság 70 százaléka szegénységi szint alatt él, és további 18-20 százaléka pedig az ennél súlyosabb nyomorsági szint alatt van.

Brutális a bérszakadék a magyar társadalomban

A magyar társadalomban meglévő egyenlőtlenségek természetesen nem újkeletű dolgok, azok jól látszódnak például a KSH által tavaly kiadott, a háztartások életszínvonalával foglalkozó anyagában is. A kiadvány többek között megállapította, hogy míg 2021-ben a legalsó jövedelmi ötödben az éves átlagos bruttó jövedelem 1 millió 131 ezer forint volt, addig a legfelső ötödben 4 millió 918 ezer forintot tett ki. Előbbi érték az országos átlag közel fele, míg utóbbi az országos átlag kétszerese volt.

De hasonlóan aggasztó szakadék tátong a társadalomban, ha területi bontásban vizsgáljuk a jövedelmi adatokat. Ahogy arról egy korábbi cikkünkben beszámoltunk, óriási a bérolló a magyar megyék között: 2023. első negyedévében több mint 444 ezer forint volt a nettó átlagkereset, mialatt Szabolcsban még a 260 ezer forintot sem érte el. Ez több mint 180 ezer forintos különbség. A fővárosban pedig bő 40 százalékkal magasabbak a fizetések, mint a bérrangsor legutolsó megyéjében. Ha nagyon-nagyon le akarjuk egyszerűsíteni, akkor ennyivel ér többet ugyanaz a munka Budapesten, mint Szabolcsban.

Egy másik cikkünkben annak is utána jártunk, hogy mi a helyzet, ha az egyes nemzetgazdasági ágakra bontott béradatokat nézzük. Nos, itt is hasonló a séma: Magyarország legjobban és legrosszabbul kereső dolgozóinak nettó átlagkeresete között több mint 650 ezer forint a különbség! Hazánk legmagasabban fizetett dolgozói az idei első negyedévben Pest megyében a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazat szellemi dolgozói voltak, akik nettó átlag 755 922 forintot vihettek haza havonta. Ezzel szemben a borsodi humánegészségügyi, szociális ellátás fizikai melósai nettó 103 758 forintot kaptak átlagosan.

Évi 200 ezret sem keresnek ezeken a településeken!

Nagyon ritkán látunk bele viszont ennél is mélyebben a társadalomba, pedig a rétegek elszakadását akkor láthatjuk igazán, ha minél erősebb nagyító alatt vizsgáljuk az országot. Ezért a Pénzcentrum górcső alá vette az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) település szintű statisztikáit, amelyből nem csak az derült ki, melyik a legszegényebb magyar település, de az is, hogy az ott élők anyagi helyzete igencsak kiszolgáltatott. A legszegényebb településeken ugyanis hozzávetőlegesen 15-ször kisebb az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem, mint a leggazdagabb településeken.

Mivel a mutató a személyi jövedelemadó adatokból indul ki, nagy vonalakban egész jó képet adhat az országos életszínvonalbeli különbségekről

- fogalmazott a település szintű statisztikákat látva, a Pénzcentrum megkeresésére Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője.

Madár István azt is hozzátette, hogy „ugyanakkor, mint minden statisztikának ennek is vannak korlátai, ami miatt nem biztos, hogy teljesen pontosan jeleníti meg a települések közötti jövedelemkülönbségeket, illetve hogy ezt pontosan tükrözi a településkép. A mutató nem számol például az egyéb típusú, például vállalkozói vagy egyéb nem szja-köteles jövedelmekkel. Nagyon kicsi településeken előfordulhatnak extremitások, ahol néhány gazdag kiköltöző húzza fel az átlagot. Sajátos az agglomeráció helyzete, az ott élő magas jövedelműek költéseinek jelentős része nem a településen jelentkezik.”

Végezetül nézzük, hogy a legfrissebb, 2021-re vonatkozó, a TeIR adatbázisában elérhető, az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem alapján melyek Magyarország legszegényebb települései, és ezeken a településeken milyen egyéb gazdasági-társadalmi mutatók társulnak a jövedelmi viszonyokhoz. Íme:

10. Szakácsi

• Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem: 325 783,90 Ft/év
• Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 11,1
• Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 85,7
• Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 5,8

9. Uszka

• Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem: 321 430,60 Ft/év
  
• Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 13,2
• Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 79,3
• Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 4,4

8. Istvándi

• Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem: 319 121,30 Ft/év
• Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 9,3
• Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 71,8
• Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 7,2
• Legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégző, 15-X éves népesség, a megfelelő korú népesség arányában (százalék):

7. Bihardancsháza

• Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem: 315 957,10 Ft/év
• Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 3,9
• Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 66,7
• Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 7,1

6. Felsőszenterzsébet

• Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem: 284 438,50 Ft/év
• Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): nincs adat
• Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): nincs adat
• Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): nincs adat

5. Bódvalenke

• Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem: 266 542,90 Ft/év
• Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 22,2
• Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 90,7
• Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 1

4. Gadna

• Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem: 204 922,20 Ft/év
• Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 17,6
• Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 100
• Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 5,3

3. Csenyéte

• Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem: 204 893,50 Ft/év
• Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 31,2
• Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 95,9
• Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 1,7

2. Tornanádaska

• Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem: 187 773,00 Ft/év
• Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 23,9
• Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 86,4
• Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 0,5

1. Felcsút*

• Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem: 173 055,50 Ft/év
  
• Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 1
• Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 43,8
• Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 24,5

*Felcsút esetében fontos megjegyeznünk, hogy 2020-ra vonatkozóan még 1 043 825,4 forintot mutatott a TeIR adatsora és akadnak más furcsaságok (például negatív jövedelmi értékek a korábbi években) is a historikus adatokban. A komolyabb visszaeséssel, illetve az esetleges adathibával kapcsolatban kerestük a rendszert, a területfejlesztési miniszter megbízásából üzemeltető Lechner Nonprofit Kft-t, cikkünk megjelenéséig azonban nem kaptunk erre magyarázatot. Amint befut reakció, cikkünket frissítjük. Mindazonáltal itt szeretnénk azt is kiemelni, hogy cikkünk nem egy konkrét település jövedelmi viszonyaival kívánt foglalkozni, célunk az volt, hogy bemutassuk a komoly életszínvonalbeli különbségeket Magyarországon. Mindezt pedig bármelyik, a több ezer települést tartalmazó lista végén kullogó település kiválóan reprezentálja. Cikkünk 2. részében, a leggazdagabb településeken túl pedig igyekszünk majd azt is bemutatni, hogyan szóródik a települések száma, ha különböző jövedelmi sávokra osztjuk a települési adatbázist.

Elindult a Pénzcentrum Település Kereső alkalmazása!

A KSH által közölt friss népszámlálási eredményeken alapul a Pénzcentrum Település Keresője. Az egyes településekre rákeresve megtudható belőle, hogy mekkora volt a népesség a három legutóbbi népszámlálás idején, illetve milyen mértékben változott a lakosságszám. Továbbá az is kiderül, hogy milyen arányban lakják az egyes városokat, falvakat 65 év felettiek, tehát mennyiben érinti az adott települést az elöregedés. Keress rá Te is a településre, ahol laksz, de érdemes megnézni azokat a településeket is, ahol a legalacsonyabb Magyarországon az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem. Jó szórakozást!