A régiós országok közül Lengyelország 3,7, Bulgária és Horvátország egyaránt 3,1 százalékos éves növekedést ért el.

Idén augusztusban a régiónkban olyan viharok tomboltak, amelyek több országban is jelentősen megrongálták az elektromos hálózatot. Ez Horvátországban tartósabb áramszüneteket is okozott. Déli szomszédunkban drasztikusan visszaesett a fogyasztás, a megtermelt energia mennyisége viszont nem változott, így többlet alakult ki a hálózaton, amely nehéz helyzetbe hozta a rendszerirányítót. Mit tehetnek ilyenkor a szolgáltatók, és hogyan profitálhatnak ebből az energiatermelők? Tóth Kornél, energiapiaci szakértő szerint a virtuális erőművek jelenthetik a választ.
A villamosenergia-hálózat rendkívül kitett az egyre gyakrabban szélsőséges időjárásnak, könnyen megsérülhetnek a vezetékek, például egy nagyobb viharban. A közelmúltban Horvátországban több ilyen helyzet is kialakult, a hálózat pedig súlyos károkat szenvedett, 27 átviteli oszlop rongálódott meg vagy dőlt ki. Ilyenkor az áramszünetek miatt hirtelen leáll a fogyasztás, a megtermelt energia azonban megmarad. Idén nyáron Magyarországon is tapasztalhattunk hasonlóan nagy viharokat, a megújuló energiaforrások terjedésével pedig egyre könnyebben billen ki a hálózat az egyensúlyi helyzetből, ezért érdemes felkészülnünk a horvátországihoz hasonló esetek kezelésére.
Az időjárási zavarok főként az elektromos hálózat elosztó infrastruktúráját veszélyeztetik, vagyis a termelés és a fogyasztás közötti átvitelt. A megújulók egyre nagyobb aránya miatt a rendszer továbbra is energiát termel, de a megrongálódott távvezetékek okán nincs mód arra, hogy ez az energia eljusson a fogyasztókhoz. Amikor a felhasználók egy része hirtelen leszakad a hálózatról, a keletkező többletenergia jelentős kockázatot jelent. A végfelhasználói eszközök nem tudják kezelni a többletet, ez pedig a károsodásukat okozhatja és balesetveszélyes helyzetekhez is vezethet. Az energiarendszerben a termelés és a fogyasztás egyensúlyát folyamatosan fenn kell tartani, ezért a termelőket ennek megfelelően szabályozzák.
A horvát vihar idején a rendszer stabilizálásához 75 percig vissza kellett fognunk a partnereink termelését, amellyel végül 14 MW-nyi többletenergiától szabadítottuk meg a hálózatot. A leszabályozás ellenére azonban ügyfeleink veszteség helyett mintegy 10 ezer eurós plusz bevételhez jutottak, miközben a hálózatra nehezedő terhelés csökkent. Ez a fajta hálózati kiegyenlítést célzó szolgáltatás Magyarországon is elérhető, így hasonló esetben a magyar termelők vagy fogyasztók is segíthetik a hálózat kiegyensúlyozását, ami a horvátországi-nál is magasabb extra bevételi forrást is jelent a számukra. A rugalmassági aggregátor szolgáltatók a fogyasztás és a termelés összehangolásával segítik a hálózat kiegyensúlyozását
– magyarázza Tóth Kornél, a Nano Energies magyarországi vezetője.
A következő évek hálózatfejlesztésében kulcsszerepet játszanak majd a rugalmassági aggregátorok, amelyek virtuális erőműként működnek és hozzáférnek az egyébként kiaknázatlan energiaforrásokhoz. A segítségükkel a termelők akkor termelnek áramot, amikor a legjobb árat kapják érte, a fogyasztók pedig akkor használnak áramot, amikor az a legolcsóbb.
JÓL JÖNNE 3,3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 300 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 70 324 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,61%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 71 484 forintos törlesztőt (THM 11,39%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az energiatermelők már azért is kapnak kompenzációt, ha készenlétben állnak az erőmű teljesítményének csökkentésére vagy leállítására és további bevételhez jutnak magáért az aktiválásért. Az ebből származó bevétel pedig fedezi, sőt általában meg is haladja azt az összeget, amelyet áramtermeléssel keresett volna az erőmű
– egészíti ki Tóth Kornél.

Így lett felzárkózóból lecsúszó Magyarország: nem csoda, hogy fénysebességgel hagy le minket a régió
Magyarország oktatási és egészségügyi közkiadásai jelentősen elmaradnak az európai átlagtól, és az elmúlt évtizedben a közép-kelet-európai régión belül is hátracsúszott az ország.

"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Vállalkozói álmok: egyre több magyar fiatal vált alkalmazotti létből saját üzletre
OTP Junior Piacralépők: tíz fiatal vállalkozó versenyez 10 millió forintos fejlesztési támogatásért.
-
Brutális hiba, ha egy munkáltató csak a fizetéssel akarja megtartani a dolgozóit: ez ma már kevés
Berta Pétert, a WHC Csoport ügyvezetőjét kérdeztük.
-
Közel 170 háztartási és higiéniai termék lesz olcsóbb ezekben az üzletekben
A PENNY Magyarország által bevezetett árcsökkentés a diszkontlánc vegyi áru választékának csaknem felét érinti.
-
A kozmetikai márkák sikere már nem csak a boltok polcain dől el (+Videó)
A Rossmann Beauty Expo-ra idén több mint 5500-an látogattak el.


