Ezért marad csak álom a világszínvonalú magyar élelmiszer: bosszantó okok hátráltatják az ágazatot

Máhr András, a Magyar Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára a Telexnek elmondta, hogy az 1980-as évek közepén a leghatékonyabbak közé tartozott a magyar mezőgazdaság, vetekedett az Egyesült Államokéval, de aztán szépen lassan lehagytak minket a régiónk országai is. „Ennek az az alapvető oka, hogy teljesen átpolitizált a mezőgazdaság, illúziók és rögeszmék uralják. A parasztnosztalgiák szembemennek a világ valóságával. Hogy csak egy példát mondjak, míg Lengyelországban gyors ütemben centralizálódott a földhasználat, addig itthon jogi személy nem is tud földet venni.”

Máhr szerint meg kéne nézni az okait, hogy miért veszített ennyit az ütőerejéből a hazai élelmiszer-gazdaság. "Le kéne ülni az államigazgatásnak és a szakmáknak, hogy felszámoljuk azokat a gátakat, amelyek nélkül nem leküzdhető a hátrányunk” – foglalta össze MOSZ főtitkárhelyettese. Viszonylag kevés az olyan magyar tulajdonú cég, amely technológiailag is versenyképes, és brandje is elég ismert ahhoz, hogy érdemben labdába rúgjon nemzetközi szinten is. A magyar gazdaságfejlesztési politika viszonylag sokáig mostohagyerekként kezelte az ágazatot.” – mondta el Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke

„Ez az ágazat is gazdasági sokként élte meg a rendszerváltást, majd az uniós csatlakozást is. A hirtelen kinyíló szabad európai uniós versenypiacon olyan termékekkel kellett versenyezni, amelyek jobb háttérrel indultak, és az időközben Magyarországra betelepülő, a beszállítóikat is magukkal hozó kiskereskedelmi üzletláncok olyan beszerzési politikát alkalmaztak, amire nem volt felkészülve a hazai élelmiszeripar” - mondta el Éder.

Máhr úgy látja, hogy a hazai földforgalmi törvény az egyik jelentős gátja a fejlődésnek, a hatékonyság javulásának. Szerinte értelmetlen és elfogadhatatlan, hogy Magyarországon alig 200 ezer ember, az úgynevezett földműves jogosult csak földet venni. Ugyancsak nagy probléma, hogy jogi személyek nem vehetnek földet. E két szabály következménye az, hogy a földhasználat és a földtulajdonlás végletesen elszakadt egymástól. „Miközben Magyarországon több mint kétmillió földtulajdonos van, a földhasználók száma alig százhetvenezer. Ebből a körből is közel hatvanezer olyan termelő van, aki tíz hektár alatti földterületen gazdálkodik. Itt elképzelhetetlen a szükséges modernizáció, például a precíziós gazdálkodás, mert ehhez egyrészt az érintettek nem rendelkeznek tőkével, másrészt még ha rendelkeznének is, soha meg nem térülő beruházásokról beszélnénk.