Félmillió magyar retteghet a következő fűtésszámlától: nem hitték volna, de ez is bekövetkezett

30,8 millió ember nem tudta megfelelően melegen tartani az otthonát az EU-ban 2021-ben – derült ki az Eurostat legfrissebb felméréséből. Ez az érték a teljes lakosság 6,9 százalékát teszi ki, ami némi javulást mutat a 2020-as 7,4 százalékkal (33,1 millió) szemben és ezzel visszatértünk a 2019-es évben mért szinthez. Habár a 2022-es adatok nagy része egyelőre nem nyilvános, az már biztosra vehető, hogy az energiaválság berobbanása és az Európaszerte tapasztalható infláció óta jelentősen romlott ez az érték és azok számára, akik eddig sem tudták megfelelően befűteni az otthonukat, minden bizonnyal még nehezebbé vált a rezsiszámlák kifizetése.

Mindez különösen igaz a magyar lakosságra, mely a sok évig különösen olcsónak számító rezsiköltségek után brutális gáz és áramár emelkedéssel szembesült – olyannyira, hogy hónapokon keresztül Magyarországra érkezett a legdrágábban az orosz földgáz az egész Európai Unión belül (igaz az ársapkák ennek hatását némiképp tompították).

Európai körkép

A villamosenergia és a földgáz ára a közelmúltban a stabilizálódás jeleit mutatta és a komolyabb energiaválságot, ezzel együtt pedig a kritikusan alulfűtött otthonok veszélyét az európai lakosság egyelőre megúszta – nem kis részben a meglehetősen enyhe télnek és a megfelelő mennyiségű cseppfolyósított földgáznak (LNG) köszönhetően, melyek hatására 2021 decembere óta a legalacsonyabb szintet érte el a földgáz ára. A fűtés problémája a korábbi évekhez hasonlóan ismét Bulgáriát érintette a legnagyobb mértékben. A lakosság 23,7 százaléka, vagyis nagyjából másfél millió ember nem tudta megfelelően felfűteni az otthonát 2021-ben. Azonban még ez a kimagasló érték is javulásként értékelhető, mivel 2020-ban 27,5 százalék volt az eredmény.

Bulgáriát Litvánia követi 22,5 százalékkal, míg a harmadik helyen Ciprus áll 19,4 százalékkal, de a lakosság jelentős részének jelentett problémát a megfelelő fűtés hiánya Görögországban (17,5%) és Portugáliában (16,4%) is. Ezen országok jelentős kiugrást mutatnak a 6,9 százalékos EU-s átlaghoz képest, amit jól mutat az is, hogy a többi országban rendre 10 százalék vagy az alatti értéket mért az Eurostat. A legalacsonyabb számokat ismét Svájc (0,4%) és Finnország (1,3%) produkálta, de Szlovénia és Ausztria (1,7%) is szorosan követi őket.

Magyarország: az idősek körében nagyobb problémát jelenthet a téli fűtés

A 27 tagállam nagy részében 2021-ben csökkent azok száma, akik nem tudták megfelelően felmelegíteni az otthonukat, de néhány kivétel is akad a felmérésben. Görögország, Spanyolország és Málta mellett többek között Magyarországon nőtt azok száma, akik ezzel a problémával szembesültek. Idehaza a 2020-as 4,2 százalékról egy év alatt 5,4 százalékra emelkedett ez az érték, mindez ráadásul a háborút és az energiaválságot megelőző időszakban. És ugyan ezzel még mindig az EU-s átlag alatt voltunk, azonban láthattuk, hogy bizonyos országok extrémen kiugró eredménye jelentősen feltornászta az átlagot.

Az 5,4 százalékos érték azt jelzi, hogy 2021-ben több mint fél millió magyar volt érintett a problémában – vagyis 2020-hoz képest nagyjából 100 ezerrel nőtt azoknak a száma, akik nem tudták kellőképpen felmelegíteni az otthonukat a téli hideg során.

Habár a 2022-es magyar adatokat még nem közölte az Eurostat, az egyéb országokról közzétett eredményekből kiolvasható, hogy előző évben már növekvő tendenciát mutatott a fűtésproblémákkal küzdők száma, még olyan országokban is, mint Ausztria és Holandia.

Ez a jelenség hazánkat még inkább érintheti, mivel jelenleg a több mint 4,5 milliós hazai lakásállomány legalább 80 százaléka 1990 előtt épült, és csak kis része tekinthető energetikai szempontok alapján hatékonynak. 2020-ban a családi házak és a tíz lakásosnál nagyobb társasházak 63 százalékának nem volt hőszigetelése, a kis társasházaknál még rosszabb, 77 százalékos az arány, a paneleknél pedig 52, ráadásul a fennmaradó ingatlanok között vannak részlegesen hőszigetelt épületek is. Mindez azt is jelenti, hogy a jó anyagi körülmények között élő és jól szigetelt lakással rendelkezőkhez képest a kevésbé jómódú és rosszabb állapotú lakásokkal rendelkező rétegnek jelentősen többet kell fűtenie (és pazarolnia), ahhoz, hogy otthonát ideális hőmérsékletre melegíthesse fel.

A lenti ábrán látható, hogy 2021-ben a 65 év feletti, egyedül élő idősek (akiknek jelentős része él régebbi, nem megfelelően szigetelt lakásban) körében nőtt a legdrasztikusabban az arányszám – a 2020-as 5 százalékról 9,1 százalékra. Azon két fős háztartásokban, ahol legalább az egyik fél 65 év feletti, 3,4 százalékról 4,9 százalékra emelkedett az arányszám, míg az egyedül élő 65 év alatti csoportban kicsit alacsonyabb mértékben 4,2 százalékról 5,4 százalékra módosult az érték.

Az alacsony jövedelmű lakosok, tehát azok körében, akik a bruttó medián kereset (vagyis az a fizetés, aminél a foglalkoztatottak fele keresett többet, fele pedig kevesebbet) alatt kaptak fizetést nehezebben tudták kigazdálkodni a rezsiárakat. A bruttó mediánbér 332 ezer forint volt 2021-ben – az ez alatt keresők 16,3 százaléka nem tudott megfelelően befűteni a tél során. Legnagyobb arányban az egyedül élő 65 év alatti korosztály, akiknek 20,2 százaléka szembesült ezzel a nehézséggel. Emellett az egyedül élő, 65 éves kor feletti korosztálynak a 15,9 százaléka, a két fős háztartások - ahol az egyik fél 65 év felett van – pedig 12,3 százaléka szembesült problémákkal.

A gyermeket nevelők és gyermeket nem nevelők jövedelmi helyzete szintén érdekes különbségeket mutat. Az legszembetűnőbb változás a 2020-as évhez képest, hogy a gyermeküket egyedül nevelő szülőknél jelentős csökkenés állt be, a korábbi 9,7 százalékos értékről 6,9 százalékra csökkent a körükben azok száma, akik nem tudnak megfelelően fűteni. A gyermeket nevelő háztartások nagyjából ugyanakkora részének okoz nehézséget ez a kérdés, mint az azt megelőző évben, míg a gyermeket nem nevelő háztartásnál már tapasztalható emelkedés (3,6-ról 5,7 százalékra változott). Az alacsonyabb jövedelmű lakosságnál pedig itt is jóval magasabb értékeket láthatunk – igaz a gyermeket nevelő egyedülállók körében itt is tapasztalható csökkenés (19,8-17,6 százalékra). A gyermeket nevelő és nem nevelő háztartásokban is enyhe emelkedést jelzett az Eurostat a 2021-es évre.

Összességében elmondható, hogy 2021-ben enyhén ugyan, de csökkent a fűtési problémákkal küzdő lakosság száma az Európai Unióban 2020-hoz képest. Azonban fontos látni, hogy mindez még éppen az energiaválság betörése és a magasabb rezsiárak bevezetése előtti időszak. A háború kitörésének évében elszálló energiaárak és infláció miatt várhatóan növekvő értékeket láthatunk a jövőben, főként Magyarországon, ahol még a 2021-es értékek sem javultak számottevően. Az enhye telek miatt a lakosság egyelőre viszonylag védve van, de hosszú távon az lesz a döntő, hogy az idehaza lévő rossz állapotban lévő, energetikailag gyenge besorolású, enegriapazarló lakásállomány mekkora részét és milyen gyorsan tudják majd felújítani. Az üj épületek helyett a korszerüsítésre, illetve az ilyen irányú támogatásokra is sokkal nagyobb hangsúlyt kéne fektetni, ezzel a magyar lakosság kiszolgáltatottsága is csökkenhetne és a fenntarthatósággal kapcsolatos terveink is kivitelezhetőbbé válnának.