Enyhe emelkedéssel indulhat a kereskedés a csütörtöki napon a Budapest Értéktőzsdén.

A magyar élelmiszerek havi alapú áremelkedése egy éve, rendre meghaladja az uniós átlagot. A hazai élelmiszer infláció még márciusban is 42,6 százalék volt, ami a 19 százalékos Európai Uniós átlaggal összehasonlítva drámaian kiemelkedőnek mondható. Számos szakértő osztotta meg most gondolatait a nyugtalanító magyar adatokkal kapcsolatban.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője a Világgazdaságnak elmondta, egyrészt az aszály hatása, másrészt pedig az extraprofitadók kivetése indokolja a drágulást. Ezenkívül szerepe lehetett a növekvő élelmiszerárakban a forint gyengülésének is. A dinamikusabb hazai élelmiszerár-emelkedésben szerepet játszik a magas kereslet is, hiszen hazánkban a reálbérek sokkal később indultak csökkenésnek, mint más uniós országokban, így a fogyasztók könnyebben meg tudták fizetni a magasabb árakat, ezt pedig a kereskedők ki is használták.
Itt pedig bejön a képbe a profit húzta infláció is: az „áremelési verseny” szintén növelte az élelmiszerárakat.
Héjja Csaba Takarékbank szenior elemzője elmondta: a jelenség hátterében elsősorban az export-import kitettségünk, az árfolyamhatások, az energia és a nyersanyagok drágulása állt, de ugyanígy közrejátszott benne a magas kamatkörnyezet is, ami hirtelen drágította meg az élelmiszeripari cégek számára a finanszírozást.
Virovácz Péter, ING Bank szenior elemzője kiemelte, az egyik fontos hajtóerő a megugró energiaárak és a magas szállítási költségek voltak, amelyek indirekt módon növelték az élelmiszerárakat. Emlékeztetett, az MNB számításai alapján az ársapkák indirekt módon 3-4 százalékpontos inflációs hatást generáltak. Szerinte az árstop sokkal inkább tekinthető politikai terméknek, szociálpolitikai intézkedésnek, semmint inflációellenes gazdaságpolitikai lépésnek.

Így lett felzárkózóból lecsúszó Magyarország: nem csoda, hogy fénysebességgel hagy le minket a régió
Magyarország oktatási és egészségügyi közkiadásai jelentősen elmaradnak az európai átlagtól, és az elmúlt évtizedben a közép-kelet-európai régión belül is hátracsúszott az ország.

"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Brutális hiba, ha egy munkáltató csak a fizetéssel akarja megtartani a dolgozóit: ez ma már kevés
Berta Pétert, a WHC Csoport ügyvezetőjét kérdeztük.
-
Közel 170 háztartási és higiéniai termék lesz olcsóbb ezekben az üzletekben
A PENNY Magyarország által bevezetett árcsökkentés a diszkontlánc vegyi áru választékának csaknem felét érinti.
-
A kozmetikai márkák sikere már nem csak a boltok polcain dől el (+Videó)
A Rossmann Beauty Expo-ra idén több mint 5500-an látogattak el.


