Ukrajnai háború 2023: Kína aggódik, a csehek európai háborútól tartanak, az ENSZ szerint még rengeteg áldozat lehet

Kína "mélységesen aggódik" az ukrajnai konfliktus eszkalációja miatt

Az Egyesült Államok a hétvégén következményeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha Kína katonai támogatást nyújtana Oroszországnak, amit Peking tagad. "Felszólítunk bizonyos országokat, hogy azonnal hagyjanak fel azzal, hogy olajat öntenek a tűzre" - fogalmazott a kínai diplomácia vezetője, majd hozzátette, hogy ezen országoknak "fel kell hagynia azzal is, hogy azt sulykolják: Ma Ukrajna, holnap Tajvan!".

"Határozottan kiállunk mindenfajta hegemonikus törekvéssel és a kínai belügyekbe való mindenfajta külföldi beavatkozás kísérlettel szemben" - szögezte le a kínai külügyi tárca vezetője.

Ugyancsak kedden a kínai külügyminisztérium kiadott egy hosszú közleményt Hszi Csin-ping kínai elnök kiemelten fontos biztonsági javaslatáról, a Global Security Initiative (GSI) nevű globális biztonsági kezdeményezésről, amelynek célja a nemzetközi "oszthatatlan biztonság" elvének fenntartása.

Peking eddig tartózkodott attól, hogy elítélje a Moszkva szerint az orosz biztonsági érdekek védelmét célzó ukrajnai "különleges hadműveletet", és attól is, hogy "megszállásnak" nevezze Oroszország támadását Ukrajna ellen. Antony Blinken amerikai külügyminiszter azonban szombaton arra figyelmeztetett, hogy "nagyon aggódik" amiatt, hogy Kína azt fontolgatja, hogy "halálos jellegű támogatást" nyújtana Oroszország részére. Az amerikai diplomácia vezetője kínai partnere értésére adta: ennek "súlyos következményei lennének a kétoldalú kapcsolatrendszerünkre nézve".

Blinken: Putyin ukrajnai háborúja stratégiai kudarc

Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborúja minden szempontból stratégiai kudarc - mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden Athénban. "Egy évvel azután, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát, egyértelművé vált, hogy háborúja minden szempontból stratégiai kudarc" - szögezte le Blinken görög kollégájával, Nikosz Dendiasszal közös sajtótájékoztatóján.

"Ez az ukrán nép bátorságának, valamint a világ minden szegletéből Ukrajna támogatására siető szövetségesek és partnerek erejének és egységének köszönhető" - tette hozzá. Blinken hangsúlyozta: senki sem akarta ezt a háborút, és mindenki azt szeretné, ha mihamarabb véget érne. Az amerikai tárcavezető szerint azonban létfontosságú az alapelvek közös védelme.

Mert ha nem tesszük, ha hagyjuk, hogy mindez büntetlenül folytatódjon, azzal Pandora szelencéjét nyitjuk ki az egész világon

- magyarázta. Blinken az iráni nukleáris programról szólva kifejtette: Washington továbbra is a diplomáciai megoldás híve, és ennek útja mindig nyitott, de jelenleg Teherán nem mutat érdemi elköteleződést az ügyben. Az amerikai külügyminiszter egyúttal felszólította Ankarát és Athént, hogy igyekezzenek rendezni nézeteltéréseiket, és kerüljék a feszültség növekedéséhez vezető egyoldalú lépéseket.

A NATO-szövetséges és egymással szomszédos Törökország és Görögország több kérdésben vitában áll egymással, az égei-tengeri ásványkincsek kitermelési jogaitól kezdve a légtéren át az etnikailag megosztott Ciprusig. Nemrég újból fokozódtak a feszültségek, de közben Görögország az elsők között küldött segítséget Törökországnak a több tízezer ember halálát okozó, pusztító földrengés után.

Nikosz Dendiasz görög külügyminiszter a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Athén semmit sem vár a Törökországnak nyújtott támogatásért cserébe. "Kötelességünk segíteni szenvedő embertársainkon, és ezt továbbra is meg fogjuk tenni" - húzta alá Dendiasz. Ugyanakkor megjegyezte: ha a két társadalom közötti kommunikáció révén javul a török-görög kapcsolatok légköre, annak természetesen politikai következményei is lesznek.

Blinken hétfőn érkezett kétnapos látogatásra Görögországba, és Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökkel is találkozott. Előtte Németországban és Törökországban járt.

Sullivan abszurdnak nevezte Putyin vádjait

Abszurdnak nevezte Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden azt állította: a nyugati fenyegetés miatt tört ki háború Ukrajnában. "Senki nem támadja Oroszországot. Van valami abszurd abban a gondolatban, hogy Oroszország egyfajta katonai nyomás alatt állt volna Ukrajna vagy bárki más részéről" - jelentette ki Sullivan újságírók előtt Varsóban.

Putyin Moszkvában az orosz parlament két házához intézett üzenetében azt mondta, teljes mértékben a Nyugatot terheli a felelősség az ukrajnai konfliktus eszkalációjáért. "Ők azok, akik elkezdték a háborút. És mi erőt alkalmazunk, hogy befejezzük" - mondta az orosz elnök.

Az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója röviddel az előtt tartott sajtótájékoztatót, hogy Joe Biden délután beszédet mond a varsói királyi palotában. A beszéd várható tartalmával kapcsolatban Sullivan azt mondta: az amerikai elnök nem készül semmiféle diplomáciai tervet felvázolni arra vonatkozóan, hogyan lehetne véget vetni a háborúnak. Ehelyett inkább arra fókuszál majd, hogy szélesebb értelemben véve milyen tanulságokat lehet levonni az ukrajnai háborúból, amelyre "fordulópontként" tekint a demokráciák és az önkényuralmi rezsimek közötti globális harc terén.

Az elnök beszédében "kifejezetten az ukrajnai konfliktusról fog szólni, de természetesen kitér majd arra a szélesebb értelemben zajló küzdelemre, amely egyik oldalról az alapelvek felszámolására törekvő agresszorok, illetve a másik oldalról az azok védelmében összefogó demokráciák között folyik" - mondta Jake Sullivan.

ENSZ: már több mint 8000 civil halálos áldozatról tudni

Már több mint 8000 civil halottja van a csaknem egy éve tartó ukrajnai háborúnak, a halálos áldozatok mintegy 90 százaléka robbanásokban vesztette életét - jelentette be kedden az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala. A szervezet legutóbb február 12-én tette közzé a hivatalosan ismert halálos áldozatok számát, amely akkor 7199 volt.

A főbiztosi hivatal - amelynek több tucat megfigyelője tartózkodik Ukrajnában - leszögezte:  a valódi számok vélhetően sokkal magasabbak, hozzátéve, hogy jelenleg is ellenőrzik a hozzájuk érkező újabb adatokat. "Ez az adat csupán a jéghegy csúcsa" - szögezte le közleményben Volker Türk, a világszervezet emberi jogi főbiztosa.

Matilda Bogner, az hivatal ukrajnai misszióvezetője azt mondta, akár több ezerrel lehet magasabb a halottak valódi száma, hozzátéve, hogy sok halálos áldozatot, zömüket a dél-ukrajnai, jelenleg orosz megszállás alatt álló Mariupolban még nem vettek nyilvántartásba. A mintegy 450 ezres várost a három hónapon át tartó orosz ostrom csaknem teljesen megsemmisítette. Oroszország tagadja, hogy szándékosan intézne támadást civilek ellen.

Cseh vezérkari főnök: nem elképzelhetetlen a háború Oroszországgal

Nem elképzelhetetlen, hogy az ukrajnai konfliktus a NATO és Oroszország közötti európai háborúvá szélesedik ki - fejezte ki aggodalmát Karel Rehka cseh vezérkari főnök kedden Prágában. Rehka megjegyezte: országa hivatásos hadereje nincs felkészülve, mert "az alapvető dolgok sincsenek rendben". A vezérkari főnök szerint minden területen pótolni kellene a mulasztásokat, a csapatok tűzerejétől a tüzérség mozgékonyságán és a logisztikán át a parancsnoki struktúráig.

Veszély esetén a mozgósítás elkerülhetetlen lenne

- tette hozzá Rehka. Jana Cernochová cseh védelmi miniszter tétlenkedéssel vádolta az elmúlt harminc év kormányait. A tárcavezető a vezérkar előtt elmondott beszédében leszögezte: Csehországnak 21. századi hadseregre van szüksége.

Pozitívumként kiemelte a Németországgal való harckocsicserét, amelynek keretében Csehország tizennégy Leopard 2A4 harckocsival és egy páncélozott mentőjárművel gazdagodott. A tárcavezető hozzátette: hosszú távon azt tervezik, hogy a legmodernebb harckocsikkal - például a Leopard 2A7-es változatával - bővítik a hadsereget.

Csehország 1999 óta a NATO tagja. Az országban 2004-ben eltörölték az általános hadkötelezettséget, így a hadsereg jelenleg 27 ezer hivatásos katonából áll. Prága Ukrajna egyik legelkötelezettebb támogatója. A cseh kormány több mint kétszázmillió euró értékben bocsátott védelmi eszközöket Kijev rendelkezésére, miközben védelmi vállalatok legalább kétmilliárd euró értékben szállítottak eszközöket és felszereléseket Ukrajnába.

Több mint 1600 milliárd dollár kiesést okozhatott a háború tavaly a világgazdaságban

Több mint 1600 milliárd dolláros kiesést okozott Oroszország Ukrajna elleni háborúja tavaly a világgazdaságban egy kedden ismertetett német becslés szerint. A német nyelvterület legtekintélyesebb gazdaságkutató intézetei közé tartozó kölni IW (Institut der deutschen Wirtschaft Köln e. V.) becslése szerint a fejlett gazdaságok kibocsátása nagyjából 1100 milliárd dollárral maradt el tavaly attól a szinttől, amelyet az ukrajnai háború hatásai nélkül elérhettek volna, a feltörekvő és a fejlődő országok gazdaságában pedig 550 milliárd dollár körül lehetett a kiesés. Az idén világszerte további ezer milliárd dollár termeléskiesés várható.

Az IW számításainak alapja a Nemezközi Valutaalap (IMF) 2021 őszi előrejelzése az egyes országok hazai össztermékének (GDP) 2022-es és 2023-as alakulásáról. Az előrejelzéseket a 2022-es tényszámokkal és az IMF 2023-ra adott új prognózisával vetették össze. A kutatásról kiadott tájékoztatójukban kiemelték, hogy 2021 végén még nem lehetett számítani a háborúval és szerteágazó gazdasági hatásaival, arról szóltak az előrejelzések, hogy a társadalmi és gazdasági élet a koronavírus-világjárvány két éve után visszatér a régi kerékvágásba, enyhülnek az alapanyag-ellátási és szállítási zavarok, normalizálódik a beruházási tevékenység.

Azonban a háború a megtámadott országban okozott emberi szenvedés mellett súlyos világgazdasági következményekkel is jár, világszerte számos vállalatnál okozott "termelési sokkot" az energiaellátás bizonytalanságát és az energia árának emelkedését jelentő energiaválság révén. Ez a válság nemcsak vállalati szinten jelentkezik, hanem egész termelési-ellátási láncolatokban, és az energia, valamint az ipari nyersanyagok mellett a mezőgazdasági alapanyagok - például a gabona - piacának működésében is zavarokat okozott, "szűk ellátási keresztmetszetek" kialakulásához vezetett, főleg a fejlődő országokban.

A sokkhatásként jelentkező háborús eredetű költségemelkedés a termelői árak után a fogyasztói árakat is felhajtotta, a magas infláció pedig csökkenti a háztartások vásárlóerejét, és visszaveti a fogyasztási cikkek keresletét.

Mindemellett az ismét egyre bizonytalanabb kilátások és a kamatemelések révén növekedő finanszírozási költségek visszavetik a beruházásokat. Így a világgazdaság a koronavírus-járvány után ismét veszít lendületéből, bár a fejlett gazdaságokban volt lehetőség a "háborús ársokk" ellensúlyozását szolgáló nagyszabású gazdaságélénkítő programokra - fejtették ki az IW közleményében.

Hozzátették, hogy a világgazdaság újabb lendületvesztése ugyan elsősorban Oroszország Ukrajna elleni támadásának tulajdonítható, de nem lehet minden fékező hatást a háború számlájára írni. Így például az Egyesült Államokban kialakult magas infláció inkább tulajdonítható belgazdasági folyamatoknak, mint a háborúból fakadó globális energiaválságnak. A koronavírus-járvány őszi-téli kínai elmélyülése és a helyi járványkezelési politika megváltoztatása valószínűleg ugyancsak gazdasági veszteségekkel jár majd, és a globális értékteremtési láncokon keresztül az egész világgazdaságra fékező hatással lehet - írták.