Erre számítanak a világ pénzügyi vezetői: jöhet a munkanélküliségi hullám

A Deloitte Central Europe CFO felmérésében több mint 600 vállalat pénzügyi vezetőjét kérdezte meg, elsősorban a cégük előtt álló kihívásokról, a várható gazdasági környezetről, illetve azokról a tényezőkről, melyek hatással lesznek a működésükre 2023-ban. A kockázatok főleg olyan tényezőkből erednek, mint a geopolitikai kérdések, az ellátási lánc megszakadása és az infláció.

A vizsgált országokban a vállalatvezetők átlagosan 0,33%-os GDP-növekedésre számítanak idén, ez jelentős lassulás a 2022-es 2,3% növekedéshez képest és hasonló, mint amit 2021-ben, a koronavírus-járvány idején mértek, amikor 0,25% volt a gazdasági növekedésre vonatkozó várakozás. Magyarországon a megkérdezettek több mint fele, 56%-a szerint 0,5 százaléknál kisebb lesz a gazdaság növekedése.

Szektorokat vizsgálva a legpesszimistábbak az üzleti és szakmai szolgáltatások (-86%), valamint a technológia, média és telekommunikációs iparág várakozásai (-73%), de minden iparágban visszaesés volt tapasztalható tavalyhoz képest. A jelentősen lassuló gazdasági növekedés mellett sokkal többen számítanak a munkanélküliség emelkedésére – jelenleg a pénzügyi vezetők kétharmada szerint erre kell készülni. Ez az arány Magyarországon még régiós összevetésben is kiemelkedő, 85 százaléka a cégvezetőknek arra számít, hogy emelkedik majd a munkanélküliek aránya.

Az infláció pedig továbbra is magas maradhat a felmérés résztvevői szerint, 70 százalékuk válaszolta, hogy emelkedésre számít 2022-höz képest. Ezzel szemben, a magyar pénzügyi vezetők körében a legmagasabb azok aránya, akik a következő évben az infláció csökkenésére számítanak.

Csökkenő kockázatvállalási hajlandóság

A vállalatvezetők több mint fele szerint nagy a pénzügyi és gazdasági bizonytalanság, tavaly 43 százalékuk gondolta így, majd ez mostanra 55 százalékra emelkedett.

Arra is kitért a kérdéssor, mik a legfontosabb kockázatok a közép-európai vállalatok előtt, a pénzügyi vezetők szerint a csökkenő belső kereslet, a geopolitikai kockázatok és a képzett munkaerő hiánya tartoznak ide leginkább. Tehát arra számítanak, hogy a gazdaság lassulása miatt mérséklődik a kereslet, ami ronthatja az üzleti eredményeket, miközben az ukrajnai háború miatt jelentősek a külső kockázatok. A képzett munkaerő hiánya évek óta komoly sérülékenységi pontja a régiónak, a legtöbb országban munkaerőhiány van, és a jelek szerint a munkanélküliség várható emelkedése sem biztos, hogy segít.

A pénzügyi és gazdasági bizonytalanságnak az idei Deloitte Central Europe CFO felmérésben mért 61%-os szintje 2015 óta a legmagasabb érték. A bizonytalanság ilyen rendkívül magas szintjénél a válaszadók többsége (83%-a) úgy érzi, hogy nem ez a megfelelő idő, hogy a mérlegükben nagy kockázatot vállaljanak.

A 2020 és 2022 közötti három felmérésben a pénzügyi vezetők a belső finanszírozást és a bankhitelt látták a legvonzóbb finanszírozási forrásnak vállalatuk számára. A 2023-as előrejelzések szerint a magántőke (30%) megelőzte a bankhitelt (25%), azonban továbbra is a belső finanszírozás marad a legvonzóbb finanszírozási forma. Ennek oka elsősorban az emelkedő globális kamatkörnyezetben kereshető, a jelenlegi kamatszintek mellett jelentősen romlott a banki hitelek versenyképessége.

A pénzügyi vezetők saját vállalatuk kilátásaival kapcsolatban is jóval pesszimistábbak lettek elsősorban a magas infláció, a lassuló növekedés és a szigorú monetáris politika miatt. A működési eredményekkel kapcsolatos elvárások mindent összevéve a 2022-es 4%-ról meredeken zuhantak -17%-ra, ami az első CFO-felmérés elkészítése óta, azaz 10 éve a legrosszabb adat.

A jelentősen romló kilátások miatt a beruházásokkal is sokkal óvatosabbak a vállalatvezetők, illetve a foglalkoztatás bővülésével kapcsolatban is csökkentek a várakozásaik. Ugyanakkor a közép-európai országokban megkérdezett pénzügyi vezetők fele úgy nyilatkozott, hogy a foglalkoztatás mértéke cégüknél változatlan marad. A kialakult nehéz környezetben sem vetnék el a bővülést, a költségcsökkentés a pénzügyi vezetők alig tizedénél számít elsődleges célnak idén.