Fizikai melósból lett az egyik leggazdagabb magyar: egyetlen merész lépésen múlt, neki sikerült

Az Első Yard minden részében arra keressük a választ, mi hajtja azokat a magyarokat, akik maradandót alkottak az üzleti életben. De az Első Yard nem egy sima podacst-interjú, hanem az epizódokban narráció és bejátszások segítségével meséljük el az alanyok életútját és karrierívét.

Szeretnénk, ha a hallgatók megismernék az adásokból, hogy a maguk területén sikeres, vagyonos emberek hogyan élik meg a saját sikerhez és pénzhez való viszonyukat, milyen életstratégiákat alakítottak ki a szakmai és személyes szféráikat illetően, valamint, hogy milyen élettapasztalatokra, belső és külső erőforrásokra támaszkodnak.

A sorozattal a Pénzcentrum célja az, hogy a közbeszédben formáljuk a sikerről, munkáról, pénzről szóló diskurzust, valamint feltárjuk az ezekhez kapcsolódó lehetőségeket és felelősségi szerepeket is.

- valljuk. De ne is ragozzuk tovább, nézzük, kik voltak 2022-ben vendégeink. Az alábbiakban időrendben válogattuk össze az Első Yard idei adásait.

Olyan vagyok, mint a proletár, akinek csak a láncai maradtak – Horváth Miklós a Graphisoftról, rendszerváltásról, Hungarocamionról

Horváth Miklós 1947-ben született Budapesten, erdélyi családban, édesapja katonaszökevény volt, aki a második világháború alatt, a román hadseregből szökött Budapestre, ahol kisiparos lett. Különleges tehetsége fűződött a kapcsolatépítéshez, valamint ahhoz is, hogy miképpen jusson egyről a kettőre. Leginkább ennek köszönhető, hogy hiába a család helyi beágyazottságának hiánya, Horváth Miklós már a Rózsadombon nőtt fel. 

Fiatalon elkezdett kézilabdázni, melyben NB1-es szintig jutott, időközben pedig elvégezte a Kandó Kálmán technikumot, majd pedig a Műegyetemet. Az egyetem alatt a Volán Elektronikához ment dolgozni, mely munkahelyet a Videoton követte, s onnan hívták át a kor legendás külkereskedelmi vállalatához, az Interághoz.

Ezt követően már nyugaton és keleten párhuzamosan dolgozott, a rendszerváltás után pedig a Honda importőre lett, majd pedig befektetésekbe kezdett, egyebek mellett a Hungarocamion privatizálása, talpra állítása, majd pedig a Waberer's-nek való értékesítése is a nevéhez fűződik.

A lift elindult, be kellett szállni – Lantos Csaba a késői szocializmusról, devizahitelekről, OTP-ről és a tőzsde hőskoráról

A Pénzcentrum podcast sorozatának ötödik epizódja Lantos Csabáról szól. A ma már miniszteri posztot vivő Lantos 1962. január 28-án született, Hódmezővásárhelyen és Nyíregyházán nőtt fel. Ez utóbbi város elit gimnáziumából került a Közgázra, akkori nevén a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre, ahol  a Rajk László Szakkolégium tagja lett.

Itt erős networkre tett szert, mások mellett kollégiumi társa volt a jelenlegi MOL-vezér, Hernádi Zsolt is - vele a szakkollégium alatt közös kisszövetkezetben is dolgoztak. Ezen kívül, ráláthatott egy másik szakkollégium, az akkor alakuló Bibó István Szakkollégium életére is, így pedig megismerhette a későbbi Fidesz több fontos egyéniségét is - köztük Orbán Viktor miniszterelnököt. 

Lantos útja, sok szakkollégistától eltérően, nem a politika felé vette az irányt, a diplomázás után nem sokkal az akkor alakuló kétszintű bankrendszerben kezdett dolgozni. Előbb kötvényekkel foglalkozott a Budapest Bankban, ide Járai Zsigmond vitte dolgozni, majd pedig a Simor András vezette Creditanstalthoz került, mely intézménynek 1997-től az első számú vezetője lett. Innen következett 2000-ben az OTP, ahol a retail terület főnöke volt, 2007-ben pedig összejött neki, amiről sok vállalati szakember csak álmodik: 45 éves korára a maga ura lett, azóta ugyanis főállásban saját befektetéseit menedzseli. 

Lantos Csaba az Első Yardnak beszélt gyerekkoráról, a Rajk László szakkollégiumos időkről, a késő szocializmus realitásáról, telefonkötvényekről, elmesélte, hogy miért nem lett - eredeti tervei ellenére - városszociológus,  de a műsorban szó van Lantos első befektetéséről, az újraalakuló magyar tőzsde hőskoráról, devizahitelezésről, és arról is, hogy milyen közös biziniszt vitt egyetemistaként Hernádi Zsolttal, és hogy milyennek látta Orbán Viktort, szintén a szakkollégiumos időben.

Mindenki rájött, hogy a kartell jobb, mint a piaci verseny - Földvári Gábor a Bookline-ról, értékpapírokról és az SZJA-mentes időkről

Az Első Yard 6. epizódjában Földvári Gábor vállalkozó karrierútját dolgoztuk fel. Az adásban a vállalkozó beszélt arról, hogyan fogalmazódott meg benne már gyerekként, hogy felnőttkorában majd a Rózsadombon akar élni római szobrokkal körülvéve, hogy milyen szerepet játszott és játszik az életében a gyűjtőszenvedélye, és hogy miért tették ki a KISZ-ből.

Az adásban beszél arról is, hogy miképpen került a rendszerváltás előtt a hardver-kereskedelembe, és hogy miért úszott részvényben és kötvényben Magyarország a rendszerváltás után (s persze arról is, hogy ezen hogyan lehetett jól keresni). Ezen kívül szóba került még a Bizományi és az Újpesti bőrgyár, a magyar Amazonként induló Bookline sztorija, valamint a NABI és a Rába történetének egy fejezete is.

Földvári Gábor ezen kívül azt is elárulta az Első Yardban, hogy menniyre érzi komfortosnak azt, hogy a neve évek óta ott szerepel a leggazdagabb magyarokat bemutató 100-as listán, és hogy milyen üzletből alapozta meg a vagyonát a rendszerváltás előtti években.

Milliárdos birodalmat épített, egy rossz faxgéppel szállt ki - Pados Gábor a kezdetekről, műkereskedelemről, acb-ről

Az Első Yard hetedik epizódja Pados Gábor műkereskedőről szól. A Szombathelyre, első generációs értelmiségi családba született Pados életét már a kezdetektől végigkíséri a művészet. Falta az irodalmat, punk bandát alapított, később fogadott el műtárgyat kölcsön visszafizetéseként, majd pedig megalapította saját kereskedelmi galériáját, az acb Galériát.

EZ IS ÉRDEKELHET

Pados Gábor: Nem találtam még jobb befektetést, mint a képzőművészet

Az acb Galéria tulajdonosával a hazai képzőművészeti életről; a kortárs művek befektetési célú gyűjtéséről; és arról is beszélgettünk, van-e helye az MNB-nek a művészeti piacon.

Az adásból kiderül, hogyan ívelt fel Pados kereskedői karrierje, s miképpen vált klasszikus seftesből elismert galériássá. Eleinte ugyanis nem műtárgyakkal, hanem teljesen más típusú árucikkekkel, például lengyel szőrmével és élelmiszerrel is bizniszelt, kihasználva szülővárosa, Szombathely közelségét az osztrák határhoz. Ezt követte a papírírószer-kereskedés, amit a 2008-as válság vágott gajra, és csak ekkortól kezdte főtevékenységként űzni a műkereskedelmet, ahova tehát jelentős kereskedelmi tapasztalattal érkezett.

A műkereskedelmen kívül lesz szó volt arról is, hogy mennyire igaz, hogy Pados privilegizált helyzetbe született volna a Kádár-rendszer kontextusában, hogy miért volt neki kevés a klasszikus kereskedő lét, hogy mit tekint élete talán legnehezebb részének, de a műsorban Pados beszél majd üzleti kapcsolatrendszeréről, a Bátor Táborról, a kortárs művészetbe öntött MNB-s pénzekről, és a Prizma-szoborhoz való viszonyáról is, mely alkotás csak Black Lives Matter szobor néven híresült el, azt követően, hogy a IX. kerületi önkormányzat a Ferenc téren közszemlére tette, de arról már nem gondoskodott, hogy a műalkotás ép is maradjon.

Oszkó Péter: Belém nyilallt, hogy úristen, én vagyok a pénzügyminiszter

Az Első Yard 8. epizódja Oszkó Péterről szólt. A ma kockázati tőkebefektetéssel foglalkozó Oszkó egészen gyors karriert tudhat magáénak: még diplomázás előtt elkezdett dolgozni a KPMG-nél, néhány év múlva egy ügyvédi irodánál saját adótanácsadói csapata volt, 31 évesen partnerként csatlakozott a Deloitte-hoz, ahol 34 évesen nevezték ki a teljes hazai iroda vezetőjének.

36 évesen vált a Bajnai-kormány pénzügyminiszterévé, majd pedig jött a kockázati tőkebefektetés, ahol előbb az OTP-hez tartozó Portfoliont vezette, majd pedig 2014-ben saját céget alapított OXO Labs néven. Oszkó karrierjén túl, a műsorban szó volt korai közéleti aktivizmusáról, arról, hogy mit gondol pályájának gyors felfutásáról, szóba került, hogy milyen dinamikáknak köszönhetően lett kormánytag 2009-ben, és a közszolgálattal töltött év után miért a kockázati tőkebefektetés területén folytatta.

A World Trade Center tetejéről indult a gigantikus magyar ingatlansztori – Futó Péter a Corvin-negyedről, Fundy-ról, családi bizniszről

A 9. adás Futó Péterről, a Fundy korább tulajdonosáról, a Futureal Csoport alapító-társtulajdonosáról szól. Futó karrierútja több szempontból is érdekes: egyfelől, a rendszerváltás után úgy csinált jelentős vagyont édességipari vállalkozásból, hogy a családjától néhány évtizeddel korábban egy cukorka- és csokoládéüzemet államosítottak.

Másfelől pedig, kevés modernkori magyar vállalkozás hagyott annyira látható nyomot Budapesten, mint ahogy azt a Futureál tette a Corvin-negyed kapcsán.

Ebben a msorban főleg erről a két bizniszről, édességiparról és ingatlanfejlesztésről volt szó, de Futó Péter beszélt arról is: miért hasznos számára, hogy aktív szerepet vállal szakmai érdekképviseleti szervezetekben, és hogy milyen minták alapján tudtak családi cégként sikerre vinni egy akkora vállalkozást, mint a Futureal Csoport.

Válság ide vagy oda, az emberek napi háromszor-négyszer enni akarnak Harsányi Zsolt az Axiálról és a hazai agráriumról

Az Első Yard 10. adása Harsányi Zsoltról szólt. Az 1966-ban született Harsányi az egyik legvagyonosabb magyar, a hazai agrárium fontos figurája. Más érdekeltségei mellet alapítása óta tulajdonosa az Axiál Kft.-nek, mely egyebek mellett mezőgazdasági gépek kereskedelmével foglalkozik gyakorlatilag a rendszerváltás óta. Ennek megfelelően, Harsányi Zsolt pályáján keresztül jól bemutatható a magyar agrárium elmúlt 30 éves története is.

Ebben a műsorban tehát szó volt a TSZ-rendszer széteséséről, a több szempontból zavaros 90-es évekről, az EU-s csatlakozás hozta lehetőségekről és kihívásokról, de természetesen beszélünk majd más témák mellett a 2010-es évek technológiai robbanásáról, a klímaváltozás agráriumra gyakorolt hatásáról, az energiaársokkról, és persze arról is: egyáltalán hogyan került Harsányi Zsolt az agrárium közelébe, családi vállalkozásként folytatódhat-e az Axiál története és hogyan éli meg azt ő személyesen, hogy vállalkozásai a legvagyonosabb magyarok közé repítették.

2023-ban is folytatódik az Első Yard!

A sorozatnak nincs vége, az Első Yard további izgalmas nevekkel folytatódik 2023-ban is. Az Első Yard 11. epizódjában Vidus Gabriella, az RTL vezérigazgatója mesél majd karrierútjáról, míg a 12. adás vendége várhatóan az ország talán leghíresebb kisbefektetője lesz. De rajtuk kívül is igazi nagyágyúk érkeznek még a Pénzcentrum stúdiójába, és árulják el, mi hozta meg nekik a sokak által áhított vagyont, és mivel járt mindez.

Amennyiben nem akarsz lemaradni az Első Yard legfrissebb epizódjairól, iratkozz fel a sorozat podcast-csatornájára a Spotify-on, az Apple Podcasten, a Google Podcasten vagy bármely más podcastfelületen. Amennyiben érdekelnek a Pénzcentrum egyéb podcastjai is, mindet megtalálhatod Podcast-rovatunkban is.