Százezernyi magyar járhat rosszul: nekik hozhat komoly bércsökkenést 2023

Nem túl derűlátó a tegnap kiadott inflációs jelentésében a jegybank, melyben azt is közölték, mi vár a magyar gazdaságra 2023-ban. Szerintük a 20 százalékot is megközelítheti jövőre az infláció – nem egy-egy szerencsétlenebb hónapban, hanem éves átlagban. Úgy vélik, hogy a legjobb esetben az év végére annyira lecsökken majd az áremelkedés üteme, hogy a teljes 2023-as átlagot lehúzza 15 százalékra. Az előrejelzés szerint jövőre átlagosan akár 29,7 százalékkal lesznek drágábbak az élelmiszerek, mint idén. Az energia 39, az üzemanyagok pedig 21 százalékkal lehetnek drágábbak jövőre. Egyedül az ipar és a szolgáltató szektor drágulásában várható lassulás. Megkérdeztük a szakértőket, mit várnak gazdaságilag 2023-tól, illetve valóban bejöhet-e hogy egy év múlva már egyszámjegyű lehet az infláció?

Árhorror, drágulás - mind velünk maradnak

Abban az elemzők is egyetértettek, hogy ha 2022-t nem bírtuk olyan jól, akkor fel kell készülnünk a még rosszabbra, ugyanis a jegybank nem véletlenül borúlátó. Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője a Pénzcentrum megkeresésére úgy fogalmazott, hogy valóban fel kell kötni mindent, amink van.

Véleményünk szerint 19,2 százalékos lesz az éves infláció 2022-ben. Egészen biztos az is, hogy a 29 százalékos élelmiszer-infláció is elér minket, és azt hiszem, a fogyasztás szenvedi majd meg leginkább ezt a brutális drágulást. Az élelmiszer-vertikum sem annyira termelékeny, mint korábban, és az időjárás sem fog kedvezni a termelékenységnek, és a mezőgazdaság is szenved a műrtágya és a takarmány magas ári miatt. A drágulás át fog gyűrűzni a feldolgozott élelmiszerek piacára, a lakosság pedig ennek ellenre sem az élelmiszereknél fogja vissza a fogyasztást – ez azt jelenti, hogy a szolgáltatások, a tartós fogyasztási cikkek is jelentős visszaeséssel számolhatnak

 - fogalmazott Trippon. A K&H elemzője, Németh Dávid pedig hozzátette, hogy akár januárban is csökkenhet a növekedés üteme.

2023-ban mi 18,5-19 százalékos inflációval számolunk, de fontos hozzátenni, hogy a jelenlegi bizonytalanságok miatt teljes pontossággal nem is lehet megtippelni. Elég csak az elmúlt hetek gázpiaci mozgásait megnézni, ha a mostani árakon marad, az már januárban is lejjebb tudná vinni az inflációt

- mondta Németh Dávid.

Hornyák József, a Portfolio makrogazdasági elemzője is úgy véli, hogy súlyos drágulással indítjuk az új évet, és csak lassan indul majd el a stabilizálódás.

A jegybank 15 és 19,5% közötti inflációt prognosztizál jövőre. Nagyon valószínű, hogy az MNB által megadott sáv tetejéhez lesz közelebb a pénzromlás, mintsem az aljához. Magyarországon egyelőre nem tetőzött az infláció, amely a novemberi 22,5% után decemberben 25% közelében lehetett. A jövő év első hónapjaiban is 25-26% közelében maradhat az áremelkedés üteme, és csak lassan áll csökkenő pályára. Az inflációs várakozások jelenleg magasnak számítanak, vagyis mind a vállalatok, mind a háztartások érdemi drágulásra számítanak, miközben az országban elindult az ár-bér spirál

- mondta lapunknak válaszolva az elemző. Szerinte ráadásul reálbér-csökkenésre is számítani kell, az emelések mértéke ugyanis nem éri el a vágtató inflációt. Tavasszal ráadásul, ha kivezetik az élelmiszerárstopot, újabb drágulással kell szembenézni.

A háztartások számára igencsak fájdalmas, hogy az élelmiszerárak kiemelkedő mértékben nőnek, ebben Magyarország az uniós rekorder. Sajnos az élelmiszerárak további emelkedése várható a következő hónapokban, amiben nemcsak külső, de belső tényezők is szerepet játszanak. A tartósan gyenge forint megemeli a külföldről érkező termékek árát, a kiskereskedelmi szektorra kivetett különadókat a vállalatok áthárítják, miközben az árstopos termékeken elszenvedett veszteséget szétosztják a többi, nem árstopos termékre. Az élelmiszerár-stop esetleges kivezetésével újabb áremelkedés várható, vagyis az árbefagyasztás árát kétszer fizetjük meg: először a veszteség szétosztásánál, azt követően pedig akkor, amikor ezek a termékek is újra piaci áron lesznek elérhetőek. Az árstopot azonban mindenképpen el kellene törölni, mert minél tovább tartják fent, végül annál nagyobb árat fizetünk ére. Miután jövőre a reálbérek jelentős mértékű visszaesése várható, ezért a fogyasztás érdemben csökkenni fog hazánkban. A minimálbér 16%-kal nő, a bérminimum 14%-kal, várhatóan az átlagbér sem emelkedik sokkal gyorsabban, miközben az infláció 18-20%-os lehet, így 2023-ban szinte minden dolgozó reálbére csökken

- tette hozzá Hornyák József.

Jó hír is van

Hornyák József ugyanakkor azt is elmondta, hogy szerinte a béremelések üteme gyorsan nőni fog, ha pedig ez mégsem történne meg, akkor annak már lehet is inflációcsökkentő hatása.

Az MNB szerint 10% körül nőhetnek a bruttó keresetek a nemzetgazdaságban. A még mindig feszes munkaerőpiac, a magas inflációs várakozások, a legkisebb bérek 14-16%-os emelkedése, illetve a beindult ár-bér spirál miatt a gazdaságkutatók és banki elemzők ennél nagyobb béremelkedésre számítanak. Ha mégis az MNB jóslata válik valóra, akkor az inflációhoz képest alacsony béremelkedés miatt markánsan zsugorodhat a belső kereslet, ez viszont az infláció gyors letöréséhez is elvezetne

- mondta el Hornyák József.

Lesz valaha egyszámjegyű?

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy vajon az elemzők szerint tényleg lehetséges-e teljesíteni azt a célt, hogy jövő decemberre a drágulás mértéke egyik hónapról a másikra már kevesebb legyen, mint 10 százalék? Németh Dávid szerint a gondolat nem ördögtől való, de elég sok mindennek kellene teljesülnie ehhez.

A mi prognózisunk sem tartja kizártnak azt, hogy egy év múlva decemberben tényleg 10 százalék alatt legyen a havi infláció. Persze magas bázisról indulunk, de a különböző hatások fényében tényleg elképzelhető, hogy ez megtörténik. Az biztosnak látszik ugyanakkor, hogy az élelmiszerárak valóban brutális mértékben drágulnak tovább, ugye az idei évben 42, a következőben pedig további 29 százalékkal kerülnek majd többe, ez valószínűleg nem segít majd a csökkenésen – bár legalább a drágulás mértéke csökken, ami pozitív

- mondta Németh Dávid. Trippon Mariann már nem ennyire derűlátó, de esélyt mindenesetre ad ennek a célnak is, de szerinte az sokkal fontosabb, hogy tartós inflációval nézünk-e szembe - vagyis egy év múlva azon kell-e majd rettegnünk, mit jósol a jegybank 2024-re.

Egyáltalán nem ördögtől való gondolat, hogy valóban egyszámjegyű infláció legyen Magyarországon jövő decemberre, de sok feltételnek kell ehhez teljesülnie. Én jelenleg 50-50 százalék esélyt látok a megvalósulásra, persze ehhez kell stabil forintárfolyam is. Szerintem azonban érdekesebb kérdés, hogy mi lesz a jóslat a rákövetkező 2024-es évre – a jövő év egyik nagy gazdasági kérdése lesz az, hogy beragadunk-e a tartósan magas inflációba, vagy 2024-től már valóban enyhülés következik

- szögezte le a CIB Bank vezető elemzője.