Eurostat: bár Európa általánosságban küzd az öregedő népességesség problémájával, a nagyvárosok és vonzáskörzeteik sok fiatalt vonzanak.
Európa-szerte mélypontra esett a fogyasztói bizalom, a legtöbb országban évekig elhúzódó válságra készülnek az emberek, derült ki az Intrum Európai Fogyasztói Fizetési Felmérésből (ECPR). A magyar válaszadók különösen az árak miatt aggódnak, közel kétharmadukat kifejezetten negatívan érintik a változások.
A mindennapi áruk drágulása, az emelkedő rezsiköltségek és a növekvő kamatok miatt aggódnak leginkább az európai fogyasztók az Intrum felmérése szerint. A követeléskezelő vállalat most megjelent, 24 európai országra kiterjedő fogyasztói felmérése az első ilyen jellegű kutatás, amit az orosz-ukrán háború kitörése óta elvégeztek. Aligha meglepő módon a tavalyi felméréshez képest a legtöbb európai országban, köztük Magyarországon is drámaian romlott a fogyasztói hangulat, különösen az emelkedő megélhetési költségek miatt.
Arra a kérdésre, hogy mely pénzügyi-gazdasági problémák miatt aggódnak leginkább, az európai válaszadók az élelmiszerek és a rezsi árának növekedését jelölték meg (82 és 80 százalék). Valamivel kevesebben, 58 százalékuk aggódik a banki kamatok emelkedése miatt, 46 százalék az állását félti, és továbbra is viszonylag sokan (45 százalék) tartanak új, Covid-járvány miatti lezárásoktól.
A magyarok az európai átlaghoz hasonló válaszokat adtak, de többen aggódnak az élelmiszerárak és a rezsi miatt (89 és 84 százalék). Az adatok alapján a kamatstop és a hitelmoratórium nem nyugtatta meg eléggé a hitelfelvevőket: 65 százalék súlyos problémának tartja a magas kamatokat. Az európai átlagnál jobban tartanak a magyarok a munkanélküliségtől és az új Covid-lezárásoktól is.
Az európai válaszadók több mint fele (59 százalék) úgy érzi, pénzügyi helyzete romlott az elmúlt évben, és csak 7 százalék számolt be a vagyona gyarapodásáról. Magyarországon kicsivel az európai átlag feletti arányban (63 százalék) panaszkodnak az életkörülményeik romlására a fogyasztók. A válaszok alapján a válság a legsúlyosabban Görögországot (71 százalék), Lengyelországot (71 százalék) és Romániát (66 százalék) érinti, a legenyhébben pedig Svájcot (46 százalék), Svédországot (47 százalék) és Finnországot (49 százalék).
Az Eurostat szeptemberben megjelent, úgynevezett maginflációs mutatója (a pénzromlás torzító hatásoktól megtisztított index) szerint a magyar fogyasztói árindex növekedése volt a legnagyobb az EU-ban. Ezt támasztják alá az Intrum ECPR-adatai is: Görögország után hazánkban számoltak be a legtöbben arról, hogy az infláció enyhén (27 százalék), vagy súlyosan (65 százalék) érinti a háztartásuk pénzügyeit.
Deszpot Károly, az Intrum CMS igazgatója emlékeztetett: az inflációt már tavaly is komoly problémának nevezték a magyar válaszadók, 2021-hez képest azonban azóta azt is látnunk kell, hogy a magas magyarországi infláció (egyelőre) letörhetetlennek tűnik.
A magyar infláció évek óta az egyik legmagasabb az EU-ban, az árindex például 2020 januárjában 4,7 százalékkal, tavaly decemberben 7,9 százalékkal, idén márciusban pedig már 8,5 százalékkal nőtt. A mostani, európai szinten kiemelkedő infláció beleillik ebbe a trendbe, csakhogy most nem jár együtt dinamikus gazdasági növekedéssel, ezért a lakosság sokkal jobban megérzi azt, mint korábban
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- emelte ki Deszpot Károly, aki hozzátette, hogy 2022 első feléig a rekordmagas infláció mellett is az volt a jellemző, hogy növekedett a magyar háztartások fizetőképessége.
Ez a trend azonban idén megtört, és a fizetőképességi adatok alapján recesszióra számíthatunk jövőre. Ennek hatásai, például az emelkedő munkanélküliség és a csökkenő jövedelmek miatt tovább romolhat a lakosság pénzügyi helyzete akkor is, ha a fogyasztói árak stabilizálódnak
- tette hozzá. Az Intrum idén nyáron készült előrejelzése szerint legkorábban az idei év végén csökkenhet a hazai infláció – ennek az előjele lehet a forint november eleji erősödése. A fogyasztók kevésbé optimisták, a felmérés szerint az európai és a magyar válaszadók 71 százaléka úgy véli, több mint egy évig még negatívan érinti a pénzügyi helyzetüket a pénzromlás.
Mondd el, hogy élsz!
Régóta nem volt olyan magas az infláció Magyarországon, mint 2022. augusztusában: 2021 azonos időszakához képest ugyanis az árak átlagosan több mint 15,6 százalékkal voltak magasabbak. Nincs olyan háztartás Magyarországon, amely ne érezné a saját bőrén a rohanó infláció okozta hatásokat. Mostani kérdőívünkben a magyar háztartások anyagi helyzetéről szeretnénk képet kapni, mennyire viselte meg őket a gyorsuló infláció, az energiaárak emelkedése, és hogy hatnak ezek a megtakarításaikra. Köszönjük, ha segítesz a kitöltéssel.
A Wörtering matricák megkönnyítik a nyelvtanulást a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek.
A "Pisztrángok, szevasztok!" című könyv az online zaklatás és egyéb digitális veszélyek témáját járja körül, különös tekintettel a 7-12 éves korosztályra.
Balogh Petya: Ennyi lelkes, inspirált fiatalt egy helyen még nem is láttam életemben.
Nyílt homoktövis élményszüretet hirdet augusztus-szeptemberre egy Tápió-vidéki, többszörösen díjazott gazda.
-
Még könnyebb lesz a lakástakarékok felhasználása: te mit vennél belőle?
A lakástakarék megtakarítás lényegében bármilyen lakáscélra felhasználható.