Megszólalt az IMF: ez a valódi oka a rekord magas magyar inflációnak

Miközben a gazdaság kilábalóban volt a koronavírus-válságból, sokkok sorozata és a kormány laza fiskális politikája 20 százalék fölé löktél az inflációt, és nagy hiányhoz vezettek a fizetési mérlegben – írja éves felülvizsgálata után Magyarországról szóló jelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Laza fiskális politika alatt azt kell érteni, hogy a kormány – legalábbis a választások előtt – hatalmas összegeket öntött a gazdaságra (például a 13. havi nyugdíj és a gyerekesek szja-visszatérítése formájában). A kormány kategorikusan tagadja, hogy bármi felelőssége lenne az uniós összehasonlításban immár dobogós inflációról, azt szerinte a háború a szankciók okozzák.

A jegybank 2021 júniusa óta jelentősen szigorította a monetáris kondíciókat (vagyis kamatemelési ciklusba kezdett, és leállította a gazdaságfinanszírozási konstrukciókat, kedvezményes hiteleket stb.), a kormány pedig „ambiciózus” fiskális kiigazításra készül 2023-ra. Szigorú és következetes intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy csökkenjen a költségvetés és a fizetési mérleg hiánya, az államadósság szintje – figyelmeztet a jelentés.

Miközben a gazdaság kilábalt a koronavírus-válságból, a sokkok sorozata és a laza költségvetési politika 20 százalék fölé emelte az inflációt, és nagy külső hiányt okozott – írta elemzésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A központi bank 2021 júniusától kezdődően jelentős szigorítással reagált, ezt a lépést az IMF megfelelőnek ítéli, a kormány pedig 2023-ra ambiciózus költségvetési kiigazítást tervez.

Mint mondták, az energiával kapcsolatos és egyéb ársapkákat enyhíteni kellene, elő kell segíteni az energiamegtakarítást, az import csökkentését és az azzal kapcsolatos költségvetési kiadásokat. Mindeközben jól célzott támogatásokra van szükség a sebezhető társadalmi csoportok megélhetési költségei növekedése okozta hatások enyhítésére.

Az IMF arra számít, hogy 2023 végére az infláció egy számjegyűre lassul, a fizetési mérleg hiánya pedig jelentősen csökken, de hangsúlyozzák, hogy sok a bizonytalanság mind a nemzetközi környezetet illetően (pl. a várható energiaárakat), mind a magyarországi intézkedéseket.

A jelentés szerint a kormány által tervezett szigorítás (a költségvetési hiány leszorítása a GDP 3,5 százalékára) tarthatónak tűnik egyfelől a tervezett kiadáscsökkentéseknek, másfelől az adóemeléseknek és az infláció miatt növekvő adóbevételeknek köszönhetően.

Ezek az IMF javaslatai

Az IMF egy sor javaslatot is megfogalmaz a kormány számára a helyzet jobb kezeléséhez. Egyebek mellett az ideiglenes különadókat („extraprofit-adókat) a lejáratukkor ki kell vezetni, az intézkedések meghosszabbítása eltántorítja a befektetőket, és rombolja az adórendszerbe vetett bizalmat. A megemelt tranzakciós illeték piactorzító és az informális fizetések felé tolja a gazdasági szereplőket. Az ársapkákat el kellene kerülni, mivel hozzájárulnak a gazdasági egyensúlytalanságok kialakulásához, ellenben az infláció leküzdésére nem alkalmasak.

Az IMF figyelmeztet, hogy a kamatstopokat engedni kell kifutni, mivel akadályozzák, hogy a jegybank monetáris szigorítási intézkedései átmenjenek a rendszeren. Továbbá célzatlan módja a hitelfelvevők támogatásának.

A szigorú és következetes szakpolitikai mix valóban fontos ahhoz, hogy az inflációt a központi banki cél felé tereljük, csökkentsük a költségvetési és a folyó fizetési mérleg hiányát, és csökkentsük az államadósságot

- írták. Hozzátették, hogy az energiával kapcsolatos és egyéb árplafonokat lazítani kell az energiatakarékosság elősegítése, az import csökkentése és a kapcsolódó költségvetési költségek csökkentése érdekében.

Ugyanakkor jól célzott támogatásra van szükség ahhoz, hogy enyhíteni lehessen a megélhetési költségek emelkedésének a kiszolgáltatottakra gyakorolt hatását. Az alapkilátások körüli nagyfokú bizonytalanság miatt a szükséges átfogó gazdaságpolitikai szigorításnak rugalmasnak és adatfüggőnek kell maradnia

– hívták fel a figyelmet. A növekedés 2022 első felében továbbra is nagyon erős maradt, és az év során várhatóan megközelíti az 5 százalékot. Azonban 2023-ban erőteljes lassulás várható, mivel a magas infláció erodálja a háztartások reáljövedelmét (a rugalmas munkaerőpiac ellenére), a gazdaságpolitika szigorodik, a külső kereslet gyengül, a finanszírozási költségek emelkednek, és a bizonytalanság terheli a beruházásokat. Az IMF alapforgatókönyve szerint a nemzetközi energiaárak várható mérséklődése és a belföldi kereslet visszaesése miatt a folyó fizetési mérleg hiánya várhatóan jelentősen javul, az infláció pedig 2023 végére egyszámjegyűre lassul.

A kilátásokat azonban jelentősen ronthatják a lefelé mutató hazai és globális kockázatok, többek között a várt uniós források nem időben történő vagy nem teljes átadása, a vártnál magasabb globális finanszírozási költségek, a vártnál magasabb nyersanyagárak és az orosz gáz uniós szintű elzárása

- fejtették ki. Mindemellett folytatni kell a szigorítást. Mint írták, a következetesen feszes és hiteles költségvetési és monetáris politikai kombináció fenntartása kulcsfontosságú az infláció kezelése és a gazdasági egyensúlytalanságokból eredő sebezhetőségek csökkentése érdekében. Ugyanakkor szerintük jól célzott támogatásra van szükség a megélhetési költségek emelkedésének a kiszolgáltatott háztartásokra gyakorolt hatásának enyhítéséhez. A volatilis globális környezetben, amelyben a finanszírozási feltételek szigorodnak, óvatos politikára van szükség a rendezetlen piaci feltételek kockázatának elkerülése érdekében.

Az IMF szerint a 2023-as költségvetésben tervezett költségvetési kiigazítás megfelelő, a kormány idén a GDP 6,1 százalékának megfelelő hiányt vár.

Mi lesz az árstop-intézkedésekkel?

Az IMF szerint az energia- és a bankszektorra kivetett átmeneti váratlan adókat a lejáratukkor meg kell szüntetni, mivel az utólagos adók a beruházások visszaszorításának kockázatával járnak, és meghosszabbításuk alááshatja az adópolitika hitelességét. Szerintük a nemrégiben megemelt pénzügyi tranzakciós adó torzító hatású.

A késedelmes beruházási projektek gondos rangsorolása fontos a termelékenységet leginkább növelő tőkeberuházások megőrzése érdekében. Az EU-ban az egyik legmagasabb áru- és szolgáltatási kiadások aránya mellett valóban van lehetőség a működési kiadások csökkentésére, amit a hatékonyság növelésével kell elérni, amennyire csak lehetséges, az alapvető közszolgáltatások megőrzése mellett

- írták. Az IMF szerint kerülni kell az árplafonokat, mivel azok hozzájárultak a gazdasági egyensúlyhiány növekedéséhez, és nem hatékonyak az infláció elleni küzdelemben.

Az egyes termékekre vonatkozó árplafonok miatt mesterségesen alacsony árak hiányhoz vezethetnek, az inflációt más árukra terelik át, csökkentik a beszállítók árrését, és aránytalanul előnyösek lehetnek a magasabb jövedelmű csoportok számára. Az üzemanyagok árplafonja az üzemanyagok iránti kereslet megugrását eredményezte, ami növelte az importot. A kiválasztott élelmiszerekre vonatkozó árplafon nem volt hatékony az élelmiszer-infláció - amely jelenleg a legmagasabb az EU-ban - megfékezésében, mivel a forgalmazók más élelmiszerek árát emelték

  - írta a Valutaalap. Az IMF arra is emlékeztet, hogy míg a hosszú ideje fennálló háztartási közüzemi árplafon (ezt hívjuk mi rezsicsökkentésnek) megvédte a háztartásokat az energiaköltségek ugrásszerű növekedésétől, a gazdagabbaknak nagyobb előnyöket biztosít, nem ösztönöz az energiatakarékosságra, és hozzájárul a kereskedelmi mérleg romlásához. Ez viszont nyomást gyakorolt az árfolyamra és a hazai inflációra.

Az átlagot meghaladó fogyasztásra vonatkozó háztartási közüzemi árplafon augusztusi lazítása egy lépés volt a helyes irányba, de az energiatakarékosság ösztönzéséhez többre van szükség, mivel a hazai árak továbbra is a legalacsonyabbak közé tartoznak az EU-ban, a költségek még mindig magasak, és az energiaellátásra nehezedő nyomás sokáig tarthat

- fejtették ki. A kiszolgáltatottak közvetlen támogatása hatékonyabban enyhítené a magas infláció hatását az IMF szerint.

Hatékonyabb megközelítés lenne a meglévő szociális biztonsági hálókon keresztül történő célzott transzferek vagy egyösszegű kifizetések biztosítása a kiszolgáltatott háztartások számára. Ez segítene megvédeni őket a megélhetési válságtól, miközben az intézkedések költségvetési költségeit is visszafogná

– javasolta a Valutaalap.

Fenn kell tartania a szigorú monetáris politikát

Szigorú monetáris politikára van szükség mindaddig, amíg az inflációs nyomás egyértelműen és tartósan nem enyhül – tette hozzá az IMF. Emlékeztetnek, hogy a 18 százalékos kamatláb jelentős szigorítást jelentett a monetáris politikában.

Figyelembe véve a maginfláció még mindig gyors ütemű növekedését, amely Európában a legmagasabbak közé tartozik, és a még mindig feszes munkaerőpiacon a bérinflációs spirál kockázatát, ez a szigorítás továbbra is helyénvaló

- írták. Felhívják a figyelmet, hogy a nagyfokú bizonytalanságban az alulszigorítás lehetséges költségei (magasan rögzült infláció) meghaladják a túlszigorítás költségeit (gazdasági aktivitás visszaesése).

Az IMF szerint monetáris politikának továbbra is adatvezéreltnek kell maradnia, és arra kell összpontosítania, hogy az inflációt a cél felé terelje, ehhez időre lehet szükség. „Üdvözlendő az MNB elmozdulása a hagyományosabb likviditásszűkítő eszközök felé, mivel ez hozzájárulhat a monetáris politikai transzmisszió erősítéséhez”. Hozzáteszik: a jelzáloghitelekre és a kkv-kamatlábakra vonatkozó kamatplafonokat azonban nem szabad a jelenlegi lejáratuk után meghosszabbítani,

mivel ezek akadályozzák a monetáris szigorítás transzmisszióját, ráadásul visszatartják a körültekintő hitelkeresletet, és nem célzott módon támogatják a hitelfelvevőket. A magyar bankszektort egyébként ellenállónak ítéli meg az IMF, de a pénzintézetek marzsai csökkenhetnek a közeljövőben.

Az energiaellátás biztonságának megerősítése kritikus fontosságú, de időbe telik szerintük. Magyarország sürgősségi intézkedéseket hozott a gázhiány elkerülése érdekében: ezek közé tartozik a gáztárolók magas szintre való feltöltése, amely most az éves fogyasztás több mint felét fedezi, valamint további importszerződések kötése a Gazprommal - emlékeztetnek.

Magyarországnak az orosz gáztól és olajtól való diverzifikációs képességét korlátozza, hogy földrajzi elhelyezkedése miatt tengerparttal nem rendelkező ország, és hogy képes jelentősen csökkenteni a gáz részesedését a teljes energiamixben. Ez kockázatot jelent a 2023-24-es télre nézve, és a kereslet kiigazítását elősegítő intézkedések szükségességére helyezi a hangsúlyt

- írták, majd hozzátették, a gáztól való diverzifikáció több éven át tartó jelentős beruházásokat igényel, elsősorban olyan projektekbe, amelyek a háztartásokat a gázüzemű fűtésről a villamosenergia-alapú fűtésre irányítják át, csökkentik a gáz részesedését az energiatermelésben, és megerősítik az elektromos hálózatot az alternatív energiaforrások, köztük a napenergia kezelésére. E nagyszabású beruházások finanszírozásának biztosítása kritikus fontosságú az IMF szerint.

Az IMF szerint az átláthatóság és a korrupcióellenes keretrendszer megerősítése javítani fogja az üzleti környezetet és a közkiadások hatékonyságát. Az EU-val konzultálva a kormány szabályozási és intézményi reformokat indított a jogállamiság, az igazságszolgáltatás függetlenségének és a korrupcióellenes keretnek a megerősítése érdekében - olyan területeken, ahol az elmúlt években a megítélés mutatói elmaradtak az uniós versenytársaktól

- írták. Elmondták, hogy a fentiek mellett a központi bank folytatja a pénzmosás elleni keretrendszer megerősítését a nemzetközi FATF-előírásokkal összhangban. Az ezeken a területeken elért folyamatos előrelépés hozzájárul az üzleti környezet, a hosszú távú növekedési kilátások és a közkiadások hatékonyságának erősítéséhez.