Három helyet lépett előre Magyarország az IMD digitális versenyképességi mutatóban

Az IMD Digitális Versenyképességi Rangsor évente ad átfogó képet a világ 63, többségében fejlett országának a digitális technológiák alkalmazására vonatkozó képességéről. A rangsor által vizsgált mutatókat kilenc alcsoportba és három főcsoportba kategorizálják. A digitális tudás és készségek főcsoport a humán tőke minőségi tényezőit és a kutatás-fejlesztési ökoszisztéma érettségét (K+F kiadások, K+F létszám, szabadalmak) méri.

A digitális környezet szabályozása és finanszírozása főcsoport a digitális infrastruktúra minőségét és a kapcsolódó szabályozási és beruházási környezet megfelelőségét számszerűsíti. A digitális átalakulásra és jövőre való felkészültséget mérő főcsoport a digitális megoldások elterjedtségét vizsgálja a vállalati és az állami szektorban. A vizsgált országok köre azonos az IMD általános versenyképességi rangsoráéval, amelyben többségében fejlett országokat vizsgálnak. Az IMD digitális versenyképességi rangsora 57 százalékban objektív és 43 százalékban szubjektív mutatókon keresztül mutatja be az egyes országok digitális érettségét és felkészültségét.

Van hová növleni a digitális versenyképességet

Magyarország 2022-ben a 63 vizsgált országból a 42. helyezést érte el, három helyet javítva 2021-hez képest. A rangsor élén Dánia, az Amerikai Egyesült Államok és Svédország végzett 2022-ben. A 27 uniós tagállam között Magyarország a 19. helyezést érte el 2022-ben, ami az uniós országokon belül is 3 helyezéses előrelépést jelent a 2021. évi 22. helyhez képest. Lengyelországot, Görögországot és Ciprust is megelőzte hazánk az uniós tagállamok közül tavaly óta. A régión belül Szlovákiát (47.) és Lengyelországot (46.) megelőzzük, míg Csehország (33.) előrébb végzett. Lengyelország 5 helyezést esett vissza 2021-hez képest, míg a másik két régiós versenytárs relatív pozíciója nem változott az elmúlt egy évben (1. ábra).

Jelentősek a tartalékok a hazai technológia környezetben

A digitális környezet szabályozása és finanszírozása pillérben hazánk a rangsor középmezőnyében foglal helyet, a digitális átalakulásra való felkészültsége azonban nem elégséges. A digitális környezet szabályozása és finanszírozása főcsoportban (31.) éri el hazánk a legjobb eredményt a rangsor három főcsoportja közül. A Digitális tudás és készségek főcsoportban a 43., a Felkészültség a digitális átalakulásra és jövőre főcsoportban az 57. helyezést érte el Magyarország 2022-ben (2. ábra).

Az üzleti digitalizáció (48.) és a szabályozói környezet (26.) alcsoportokban lépett előre Magyarország a legnagyobb mértékben 2021-ről 2022-re (3. ábra). Előbbiben 14, utóbbiban 10 helyezéssel javult hazánk pozíciója. Az üzleti digitalizáció területén ennek oka, hogy a kudarctól való vállalkozói félelem a 32-ről a 9. legalacsonyabb szintre csökkent hazánkban a vizsgált országok körében, míg a vállalatok és egyetemek közötti tudásátadás tekintetében (38.) 6 helyezést javított Magyarország. Mindkét mutató szubjektív indikátor.

A 10 helyes előrelépés a szabályozói környezet alcsoportban is döntően a szubjektív mutatókban elért helyezések javulására vezethető vissza. A külföldi munkavállalást elősegítő bevándorlási törvények (16.) mutatóban 14 helyet, a szellemi tulajdonjogok kikényszeríthetősége (28.) mutatóban 12 helyet lépett előre Magyarország és a technológiai, valamint innovációs szabályozási környezet is pozitívan változott.

Az e-kormányzás és digitális biztonság (35.) alcsoportban 7, a tudományos koncentráció (38.) alcsoportban 4 helyezést javított hazánk 2021-hez képest. Az e-kormányzás és digitális biztonság alcsoportban történt előrelépés két tényezőre vezethető vissza. Egyrészt 12 helyezéssel került közelebb az élvonalhoz hazánk a PPP beruházások és 8 helyezéssel az üzleti kiberbiztonság szubjektív mutatóban. Másrészt idén első alkalommal két új mutató is beemelésre került az alcsoporton belül vizsgált mutatók közé: az állami kiberbiztonsági kapacitásban 24., a magánélet törvényi védelmében 28. helyezést ért el hazánk. A kizárólag objektív mutatókból álló tudományos koncentráció alcsoportban javuló hazai eredmény elsősorban a tudományos és technikai személyzet foglalkoztatáson belüli növekvő részarányának (31.) tulajdonítható.

A képességek (40.), a képzések és oktatás (44.), valamint a tőke (42.) alcsoportokban 3-3 helyezéssel lépett előre hazánk. Számottevő előrelépés történt a vállalkozásbarát városvezetés (36.) és az egy tanárra jutó diákok száma (16.) területeken. Az állami oktatási kiadások (34.) terén elért relatív teljesítmény azonban csökkent, valamint az infokommunikációs és média tőzsdepiaci kapitalizáció (39.) is visszaesett. A digitális készségek tekintetében Magyarország (54.) a rangsor utolsó ötödében van és a külföldi magas képzettségű munkavállalók (50.) tekintetében is érdemi növekedési potenciál azonosítható. A digitális megoldások gyakorlati elterjedését akadályozza a munkavállalók továbbképzésének (52.) alacsony elterjedtsége, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező (49.) szakemberek hiánya is.

A technológiai környezet (19.) alcsoportban két hellyel lépett feljebb Magyarország és az összes alcsoport közül ebben a legkedvezőbb hazánk pozíciója. Legnagyobb mértékben, 13 helyezéssel az üzleti elvárásoknak megfelelő kommunikációs technológiában (29.) lépett előre Magyarország, miközben megőrizte 4. legkedvezőbb helyezését az internetes infrastruktúra sebességét illetően. A vezetéknélküli infrastruktúra elterjedtsége terén azonban 51. hazánk helyezése, amit alátámaszt az, hogy a lakosságarányos mobilinternetelőfizetések száma hazánkban a legalacsonyabb (79 darab / 100 fő) az Európai Unióban.

A digitális világhoz történő alkalmazkodás (62.) alpillérben elért helyezés nem változott és továbbra is ebben a dimenzióban a legkedvezőtlenebb hazánk helyezése. A digitális megoldások hiányos lakossági felhasználása mellett a globalizációval szembeni pozitív hozzáállás (62.) szubjektív mutatószámmal mért hiánya vezetett az alcsoport rangsorában az utolsó előtti magyar helyezéshez. Az IMD Digitális Versenyképességi Rangsora emellett erősítendő területként hivatkozik a magyar lakosság által birtokolt okostelefonok és táblagépek darabszámára is.

A digitális készségfejlesztés a kulcs

Az EU Digitális Gazdaság és Társadalom Indexe (DESI) is azt mutatja, hogy a vállalati digitális technológiák és az e-közigazgatás vívmányainak széleskörű felhasználása, valamint az állampolgárok és a cégek ehhez szükséges digitális készségeinek fejlesztése járulhat hozzá leginkább a digitális gazdaság megerősödéséhez. A 2022. évi EU DESI rangsorban 22. Magyarország az uniós államok körében (4. ábra). Az EU DESI rangsor az IMD digitális versenyképességi rangsorában megfigyelhető folyamatokat tükrözi. A kkv szektorban a haladó digitális technológiáknál van tér leginkább a fejlődésre, például a mesterséges intelligenciát használó vállalkozások aránya hazánkban 3 százalék, miközben az EU átlag 7,9 százalék.

A nyílt hozzáférésű adatok arányára vonatkozó, az Unióban 4. legalacsonyabbnak számító magyar érték növelése erősítheti a digitális közszolgáltatások fejlettségét. Az alapvető (49,1 százalék) és haladó (21,5 százalék) digitális készségek aránya a magyar társadalmon belül a 7. és a 8. legalacsonyabb az EU-ban, így az egyéni digitális készségek fejlesztése multiplikátor hatással bírhat a hazai gazdaság és társadalom digitalizáltabbá tételében.

*A cikk szerzője a Magyar Nemzeti Bank (MNB) munkatársa.