Pesszimista jövőképet festett Hernádi Zsolt: "Mindenkinek van terve, amíg pofán nem vágják"

Az első előadó Navracsics Tibor, az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter volt. Elmondta, hogy sajnálja a téma aktualitását - jobb lett volna, ha tavasszal már tudjuk, mi lesz az uniós forrásokkal, de azokat az ország még mindig nem kaptunk meg. Pénz azonban mindenképpen lesz, erről mindenkit biztosított. Miniszterjelölti meghallgatásán már elmondta, hogy a megállapodásokat év végéig szerette volna aláírni, és júniusban úgy tűnt, hogy ez sikerülhet is. A bizalom már megvan az EU és a magyar kormány között, mára kölcsönösen kialakult ez, az Európa Tanács meghosszabbította a vállalások teljesítésének határidejét.

Három területen zajlottak a tárgyalások nyár óta: a helyreállítási terv 2020 decemberében lett végleges, a tagállamok ezután adták be a nemzeti tervüket, a magyar kormány pedig már akkor komoly tárgyalásokat folytatott az Európai Bizottsággal. Idén júniusban azonban az egész tárgyalássorozatot újra kellett kezdeni, az idő pedig szorított, mert ha idén decemberig nincs megállapodás, akkor a források hetven százalékát elvesztettük volna.

Az EB minden évben értékeli a tagállamok növekedési ütemét, és ettől függően ad vagy vesz el forrásokat. Tavaly azonban a magyar növekedés meghaladta a prognózist, tehát pótlólagos forrást már nem kaphatunk. A helyreállítási terv során kapott pénzt az egészségügyre, oktatásra és a zöld átmenetre szeretné költeni a magyar kormány - ami biztos, hogy az eredetileg tervezettnél 430 milliárd forinttal kevesebbet kapunk majd

- mondta a miniszter.

2021 és 2027 között 9792 milliárd forint jár Magyarországnak, de itt hazai társfinanszírozással valósulnak meg a vállalt projektek. Ebből a tervek szerint a legtöbb a gazdaságfejlesztésre megy majd, több mint 2 ezer milliárd, a második legtöbb, 1962 milliárd forint pedig terület- és településfejlesztésre.

A magyar kormány 17 vállalást tett azon aggodalmakra válaszul, melyeket Brüsszel megfogalmazott a korrupcióval és a közbeszerzésekkel kapcsolatban. Navracsics fel is sorolta ezeket a vállalásokat, a korrupcióellenes munkacsoport hamarosan meg is kezdi majd a munkáját.

A magyar kormány komolyan gondolja, hogy meg akar állapodni a Bizottsággal, meg akarja szerezni az uniós pénzeket. De ha ilyen rossz kép alakult ki a korrupciós helyzetről, akkor mutassuk is meg, hogy az ország az EU legtisztább országa ilyen szempontból. Ha azonban nem tartjuk be ezeket a vállalásokat, akkor nincs miről beszélni. Ehhez pedig Önökre is számítunk partnerként

- zárta előadását Navracsics Tibor miniszter.

Varga Mihály: A jövő év nehéz lesz

Ezután Varga Mihály pénzügyminiszter videoüzenetben szólt a konferencia résztvevőihez. Elmondta, hogy a kormány csökkentette a hiánycélt, a kormány tartani tudja a 4,9%-os hiánycélt, szeptemberben 181 milliárd többlete volt a büzdsének. Beszélt az állampapírokról is: két hét alatt 1000 milliárd forintért vettek a magyarok az új magyar állampapírból.

Az államadósság mindenhol növekszik, ez szerte a világon szinte minden osrzágban egy ilyen folyamat, és ez egy darabig így is lesz. A miniszter elmondta, hogy nálunk sincs ez másként:

Ebből a folyamatból mi sem tudtunk kimaradni, az adósságunk ismét megközelítette a korábbi szintet. A cél most az, hogy visszatérjünk a korábbi, csökkenő pályára

A források biztosítottak az ország működéséhez, a GDP idén a várakozások szerint 7% körüli növekedést mutat majd, de a recesszió miatt a következő év nehéz lesz - 1% körüli lesz csak a növekedés, de aztán újra meglehet a 4%-os növekedés, mint ahol most állunk.

Pesszimista Hernádi Zsolt, a MOL elnöke

A miniszterek után Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója beszélt az energiapiac jövőbeni kilátásairól. Azzal kezdte, hogy az optimista szavak után ő most kevésbé lesz az, mert az energiapiacot megrángató idei események nem is engedik ezt meg. Új világrend előtt állunk, ebben Európa és Magyarország is keresi a helyét, ugyanis ez az USA és Kína pólusairól fog szólni - ez egy jó darabig így marad majd.

El kell szakadni attól a képzettől, hogy az energia olcsó, és ez fájdalmas lesz - és nem csak a termelővállaltokat érinti, hanem mindenkit. Több kérdést is fel kell tenni, és ekkor látjuk igazán, hogy válság van. A lehetőségeket azonban meg kell ragadni, új energiarendet kell kialakítani

- mondta bevezetőjében Hernádi Zsolt.

Előadásában aztán kihangsúlyozta, hogy az európai országok nagyon függenek az orosz energiától, ez pedig azt jelenti, hogy új energiahordozókat kell találni, de ez sem lesz könnyű. Idén 135 milliárd köbméternyi orosz földgáz esik ki a háború miatt, Európa teljes igénye pedig 400 milliárd köbméter - vagyis az egyharmada az orosz importtól függ, és ez most nem érkezhet meg - jövőre a kontinensről 35-40 milliárd köbméter hiányozni fog. Hernádi szerint ez nem politikai kérdés, hanem az idő és a pénz függvénye.

Nem kell nevetgélni azon, hogy más országok spórolnak, hogy az emberek hideg vízben zuhanyoznak - ez ma a valóság. A takarékosság nem bűn, a pazarlás a bűn

- mondta Hernádi Zsolt a jelenlegi európai tanácsokról és intézkedésekről. Szerinte szerte a kontinensen csökkenteni kell a fogyasztást, erősíteni a zöld átmenetet és régiós együttműködést is magasabb szintekre kell helyezni az energiakérdésben. Szerinte Európa most kijózanító pofont kapott, de visszatérhet a racionális energiapolitika útjára.

Címlapkép: MTI/Szigetváry Zsolt