Döbbenetes ábrákon a magyar valóság: csúnyán lecsúsztak a magyar családok ezekben a megyékben

Szeptember első hetében indítottunk a Pénzcentrumon egy felmérést, mely a magyar háztartások anyagi helyzetét mérte fel, leginkább az infláció és az energiaárak elszabadulása miatti életszínvonal alakulására voltunk kíváncsiak. Rekordsokan, több mint 25 ezren töltötték ki a kérdőívünket, ebből is jól látszik, ez most egy olyan téma, ami rengeteg magyart foglalkoztat. Nem is csoda, az infláció emelkedését mindenki a saját bőrén érzi, ennek egyik legfőbb oka pedig az, hogy az összes termék és szolgáltatás közül az élelmiszerek árai nőnek a leggyorsabban.

Az egészen pontosan 25 136 fő által kitöltött, nem reprezentatív kérdőívünk eredményeiből az derül ki, hogy a magyarok földet értek: 90,1 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy egy év alatt az infláció hatására megváltoztak a pénzköltési szokásai, és 73 százalékuk volt kénytelen elhalasztani nem létfontosságú kiadást az utóbbi 3 hónapban. Az összesen 22 kérdést tartalmazó felmérésnek csak az első harmadát dolgoztuk fel ebben a cikkben, jövő héten érkezik a 2. és a 3. része.

Mennyire vagy elégedett az életszínvonalad alakulásával az utóbbi egy évben?

Első kérdésük általánosságban arra vonatkozott, a kitöltő elégedett-e az életszínvonalával. Tény, hogy recesszió, magas infláció idején a korábbi életszínvonal fenntartása a legtöbb embernek lehetetlen. Sokaknak kell komolyabb kontroll alá vonni a kiadásaikat. Ez jól látszik is: a kitöltők csaknem 82 százaléka egyáltalán nem elégedett, mindössze 15 százaléka viszont igen. (3,2 százalék volt azoknak az aránya, akik nem válaszoltak.)

Három szempont alapján bontottuk tovább a kérdést, és megnéztük a megoszlást kor, státusz és lakóhely szerint is. Ebből az látszik, hogy legkevésbé  64 év felettiek elégedettek, nekik csupán a 10,7 százalékuk, legnagyobb arányban pedig a 25 és 40 év közöttiek: 21,8 százalékuk.

Akik még jelen körülmények között is viszonylag jól érzik magukat a bőrükben, ők a vállalkozók: 31,7 százalékuk köszöni szépen, jól van, és ismét csak a nyugdíjasok bizonyultak a a legkevésbé elégedettnek, 9,5 százalékuk, utolsó helyen pedig a munkanélküliek vannak: 8,45 százalékkal.

De vizsgáltuk a kérdést lakhely szerinti megoszlásban is, itt is érvényesült a papírforma: a legelégedetlenebbek az Észak-magyarországiak, 85,7 százalékuk, míg a fővárosban és az ország nyugati megyéiben lakóknak valamivel kisebb százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedetlen az életszínvonalával. A grafikonon ugyan nem ábrázoltuk, de kíváncsiak voltunk arra is, a dolgozók körében hogy alakul a szektor szerinti megoszlás: kiderült, hogy

leginkább az IT-sok (32,5%), a mérnökök (27,69%), a gyógyszeriparban dolgozók (23,64%) és a banki, biztosítási szektorban (21,6%) a legelégedettebbek.

Hogyan jellemeznéd a saját pénzügyi helyzetedet?

Második kérdésünk is az általános helyzetre kérdezett rá, de egy kicsit szűkítette a kört: itt valójában az egy év alatt lezajlott változásra voltunk kíváncsiak. Egy év alatt sokat változott a világ: az éves infláció mértéke, 2021 augusztusa és 2022 augusztusa között 15,6 százalék volt, ezen belül az élelmiszerek átlagos árnövekedés már 30,9 százalékos volt. Nem csoda  tehát, hogy a válaszolók nagyobbik hányada, 78,5 százalékuk úgy érzi rosszabbul él, mint 2021 szeptemberében, 14,7 százalékuknak nem változott az anyagi helyzete bevallása szerint, és mindössze 6 százalék nyilatkozott úgy, hogy jobban él mint tavaly.

Ismét szétbontottuk a válaszadókat, így kiderült, hogy a háztartások mérete szerint nem olyan megosztott a mezőny, 75 és 82 százalék közötti azok aránya, akik rosszabbul élnek, mint egy éve, ám valamiért az igazán nagy, 7 főnél is nagyobb háztartásokban élők nyilatkoztak úgy a legnagyobb arányban, hogy a pénzügyi helyzetük jobb lett. Ez azért lehet, mert a jelenlegi kormányzat egyik legfontosabb demográfiai céljait úgy érné el, hogy több gyerek születik, így a nagycsaládosakat támogatja a legnagyobb mértékben: tulajdonképpen ők már alig fizetnek adót, és a családi pótlék is 80 ezer forint, amennyiben 18 év alattiak, vagy még tanulnak a gyerekek. Legmagasabb iskolai végzettség szerinti felosztásból gyönyörűen látszik, hogy

a tanulás és az azzal járó státusz képes megvédeni az egyént egy bizonytalan környezetben is: minél tovább járt iskolába valaki, annál kevésbé érzi, hogy anyagi helyzete romlott volna.

Itt most tényleg nagy a különbség, a 8 általánost vagy kevesebbet végzettek 85 százaléka él rosszabbul, míg a doktori fokozatot szerzettek közül 59,2 százalék nyilatkozott így, míg 24 százalékuknak nem változott a pénzügyi helyzete.

Családi helyzet szerinti felosztás is nagyjából beigazolta, amit gondoltunk: legrosszabb helyzetben az özvegyek és az elváltak vannak, míg a kapcsolatban élők és a házasok érzik magukat a leginkább biztonságban.

A jelenlegi inflációs helyzet hatására változtak a pénzköltési szokásaid?

Rákérdeztünk a pénzköltési szokásokra is, de csak annyiban, hogy változott-e az utóbbi időben, mióta ennyire magas az infláció. A válaszadók 90,1 százalékának igen, 9,2 százalékának nem, 0,7 százalék nem válaszolt.

Halasztottál el az elmúlt 3 hónapban nem létfontosságú kiadást?

A válaszadók közel háromnegyede, 73,3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy halasztott el nem létfontosságú kiadást az utóbbi 3 hónapban – ami azért is nagyon beszédes, mert ebből is jól látszik, hogy a válaszadóink nagy része igyekszik megfogni a pénzt, és csak arra költenek, amire feltétlenül szükséges.

A házasok és a kapcsolatban élők nyilatkoztak úgy legnagyobb százalékban (13,5% és 16,1%), hogy nem halasztottak el az utóbbi negyedévben nem létfontosságú kiadást, tehát ezek a legstabilabb háztartások, az elváltaké és az özvegyeké pedig a legkevésbé.

Érdekes még vizsgálni ezt a kérdést az együtt élők számának szempontjából is: az jött ki, hogy a 4-5-6 fős háztartások nagyobb arányban voltak kénytelenek lemondani kényelmi termékekről, mint a kisebbek, és valamiért ismét a 7 fős vagy annál nagyobb családok nyilatkoztak leginkább úgy, hogy nem volt erre szükségük.

Becslésed szerint havonta mennyi pénzt költesz el összesen saját és családod megélhetésére?

Itt az összköltésre voltunk kíváncsiak egy-egy háztartás esetén, azt kértük a válaszadóinktól, hogy adják össze az élelmiszerre, a lakhatásra, a rezsire kiadott pénzt, plusz számolják bele a többi állandó kiadásukat (például a különórák ára, bérlet, stb.). Az eredmény megdöbbentő: válaszadóink többsége, 32,7 százaléka 100 és 200 ezer forint között költ havonta saját és családja megélhetésére, 28,8 százalék pedig 200 ezer és 300 ezer forint közötti összeget. 300 ezer és 400 ezer forint között a válaszadók 15,4 százaléka költ el, ehhez képest 400 ezer és 500 ezer forint felett költők már lényegesen kevesebben vannak, 19 százalék, míg

100 ezernél kevesebbet költők az összes válaszadónak a 9,8 százaléka.

Megnéztük, foglalkozás szerint miképp alakulnak a számok: akik úgy nyilatkoztak, hogy 100 ezer forint alatt költenek egy hónapban, nekik a nagy részük munkanélküli, legkisebb hányaduk pedig vállalkozó. 500 ezer forintnál többet költők közül szintén a vállalkozók vannak a legtöbben, és nyugdíjasok közül a legkevesebben.

Iskolai végzettség szerint a maximum alapfokú képzéssel rendelkezők 29,2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy 100 ezer forintnál kevesebbet költ, az egyetemet végzettek között találni ilyet a legkisebb arányban, 3,3 százalék. 500 ezer forint felett költők közül a legtöbben doktori fokozattal rendelkeznek. Megnéztük szakmák szerint is, az jött ki, hogy akik legnagyobb arányban 500 ezer forint felett költenek, ők

a banki dolgozók (14,4%), a gyógyszeriparban működők (17,5%), az IT-sek (19,6%) és a marketingesek (17,8%). Ellenben akik 100 ezer forintnál kevesebb összeköltést vallottak be ők jellemzően szociális szférában, a vendéglátásban vagy a kultúra területén dolgoznak.

Becslésed szerint havonta mennyit költesz élelmiszerre?

Kicsit szűkítettük az előző kérdést, és itt már csak az élelmiszerre és az innivalóra kérdeztünk rá, és azt kértük, hogy az alkoholt itt ne számolják bele a végösszegbe. Már csak azért is érdekes az élelmiszer, mivel ezeknek a termékeknek az ára gyorsul a legnagyobb sebességgel. Kiderült, hogy több olyan háztartás van a válaszadóink szerint ahol 50 ezer forintnál kevesebb jut élelmiszerre, mint olyan, ahol 200 ezernél több. 50 ezer és 100 ezer között az olvasóink 42,4 százaléka költ, 100 ezer és 200 ezer közötti összeget pedig 34,6 százalékuk.

A háztartás mérete szerint vizsgálva azt az eredményt kaptuk, hogy értelemszerűen azok költenek legkevesebbet, akik egyedül élnek, harmaduk 50 ezer forintnál is kevesebbet, majd a kétfős következik, és valamilyen okból kifolyólag a 7 fős vagy nagyobb háztartásokban élők közül is viszonylag sokan nyilatkoztak úgy, hogy 50 ezer forintnál kevesebbet költenek, viszont harmaduk 200 ezernél is többet költ élelmiszerre egyetlen hónap alatt.

Demográfia

A Pénzcentrum nem reprezentatív kutatásában összesen 25 136-an vettek részt, nagyobb részük, 50,6 százalékuk férfi. Az életkori megoszlás szerint legnagyobb részük 34,9 százalékuk 64 év feletti, 28,1 százalékuk 41 és 55 év közötti, 19,1 százalékuk 56 és 64 év közötti, 16,9 százalékuk 25 és 40 év közötti és 1,1 százalékuk volt 25 év alatti.

Lakóhely szerint 21,5 százalékuk él a fővárosban, 9,5 százalék Nyugat-Dunántúlon, 10,3 százalékuk Közép-Dunántúlon, 8,8 százalék Dél-Dunántúlon, 15,6 százalék Pest megyében, 12,2 százalék Dél-Alföldön, 12,6 százalék Észak-Magyarországon és 9,6 százalék Észak-Alföldön.

De rákérdeztünk a legmagasabb iskolai végzettségre is, ezek szerint a kitöltők 20,2 százaléka szakiskolát végzett, maximum érettségije 37 százalékuknak van, 22,2 százalékuk főiskolát végzett, 15,7 százalékuk pedig egyetemet. 3,9 százaléknyian voltak azok, akiknek a legmagasabb iskolai végzettsége az általános, és 1 százaléknyian, akik PhD fokozatot szereztek. 

Foglalkozásukat tekintve többségben vannak a nyugdíjasok és az alkalmazottak, de vállalkozó és közalkalmazottak is kitöltötték nagyjából 11-11 százalékos arányban. Ami a családi állapotot illeti, a kitöltők több mint fele házas, 16 százalékuk kapcsolatban él, 14 százalékuk egyedülálló.