Szégyenpadon a forint: még ezek a valuták is megelőzik, mutatjuk a számokat

Amint lapunk is többször beszámolt róla, elképesztő mélyrepülésben van a forint: a héten többször is megdőlt a történelmi mélypont, azután hogy a múlt héten átlépte a 400 forintos lélektani határt. A héten aztán már 410 fölé is gyengült a pénzünk, és már fenyegetően közelít a 420 forintos euró is. A jegybank kamatemeléssel igyekezett javítani a helyzetet, de ez sem segített, mert tegnap ennek bejelentése után is gyengült a forint. Más devizák is gyengültek Közép-Európában az év eleje és különösen az orosz-ukrán háború kitörése óta, de egyik sem olyan mértékben, mint a hetvenhat éves magyar pénz. Sőt, olyan országok pénznemei is megőrizték valamennyire az értéküket, amelyek gazdasága a magyarral körülbelül azonos erősségű, vagy még gyengébb is annál.

V4: kis visszaesés után stabilitás

A magyar forinton kívül kilenc ország pénzét vizsgáltuk meg, hogy megnézzük, melyik gyengült jobban január elseje, valamint az orosz-ukrán háború kitörését követő időszakban. Az utóbbinál vártunk egy kicsit, mert a háború, valamint a szankciók bevezetése után kellett némi idő, hogy ez megmutatkozzon a pénzromlásban is.

Mi sem nagyon számítottunk arra, amit találtunk: döbbenetes, hogy a magyar forint mennyire élen jár a gyengülésben. A pénzünk az euróval szemben 11 százalékot gyengült az év legelső napja óta, ez a szám a lengyel zloty esetében is csak 4,5 százalék. A V4-es országok egyébként egészen jól viselik a háború miatt is meggyengült pénzük romlását: a cseh korona ugyan március elején mélyrepülést szenvedett el, de a vizsgált március 7-i időpontra már kicsit összeszedte magát. Szlovákiát pedig természetesen ki kell venni ebből a körből, északi szomszédunk 2009 óta euróval fizet.

Rubel és hrivnya: hiába a háború, az ukránok stabilak

Azt is nehéz megmagyarázni, mi okozza, hogy az oroszok által februárban lerohant ukránok hogy voltak képesek mégis megtartani a pénzük stabilitását - különösen, hogy szinte teljesen leállt például a legkomolyabb exportbevételt jelentő gabonatermelés, ami még Európában is ellátási hiányt és ezzel együtt járó drágulást hozott. Az ukrán hrivnya mindezen tényezőkről azonban tudomást sem vett, és semmilyen kilengést nem produkált az euróval szemben: a háború kitörése utáni hetekben persze gyengült kissé a pénz (33 hrivnya közeli érték volt egy euró), cikkünk írásakor 30,17 hrivnyába kerül a közös európai valuta, amely érték még a január 1-jei adatnál is jobb egy kicsivel.

Ennél azért sokkal komolyabb hullámvasútra ült fel az orosz rubel. Január elsején 85 ilyen pénzbe került egy euró, ez az érték a háború kitörése után brutálisan felszökött, március elején 148 rubelbe került már ugyanez. Annak ellenére viszont, hogy az orosz kormány csődközeli állapotáról folyamatosan érkeznek a hírek, és még technikai fizetésképtelenséget is jelentettek Moszkvából, megcsinálták azt a bravúrt, hogy a rubel visszaerősödött, most 65 rubel alatt van az euró árfolyama a világ legnagyobb országában - itt is jobb az árfolyam, mint január elsején volt.

Délen minden rendben

Szerbiában és Horvátországban nem változott jelentősen az árfolyam az év eleje óta. A horvátoknál ráadásul január elsejével bevezetik az eurót, így ha a jelenlegi krízisen kívül más nehézség nem jön a világgzdaságban, folytathatják a felkészülést erre. Szerbia gazdaságilag szintén jól vészelte át a helyzetet eddig, bár ebben az is szerepet játszott, hogy szinte egyedüli európai országként nem voltak hajlandók beszállni az oroszok ellen hozott szankcióhullámba, mivel a legjelentősebb kereskedelmi partnerük. Mind a kuna, mind a dínár árfolyama stabil az euróval szemben, semmilyen hullámvasút nem volt január 1. óta.

Még egy kicsit délebbre is stabil a helyzet: Bulgáriában is stagnál az euró árfolyama, nem volt jelentős kilengés január elseje óta. Kicsit keletebbre, Albániában nem volt jellemző ez a stabilitás, de amint a grafikonon is látszik, az árfolyam mostanra vissza tudott térni a januári szintre, tehát egyelőre itt sem látszik pénzügyi válság.

Tíz százalék felett a romlás

Ha százalékban is megnézzük, kinek a pénzneme mennyit változott az euróval szemben, még durvább a helyzet: kiderül, hogy a forint romlása január óta 11 százalékos. Szomszédaink közül az ukránok még erősödtek is, a szerbeknél minimálisan erősödött a dínár, a horvát kuna 0%-os - vagyis se előre, se hátra nem ment az árfolyam. A vizsgált országok közül rajtunk kívül csak a lengyelek zlotyja romlott: 4,35 százalékkal kerül most többe az euró, mint újévkor. Már nagy hullámvasutazást élt át, a rubel is erősödött: ott most 23 (!) százalékkal ér többet a pénz, mint év elején.

Ezért nem jó a drága euró

Gyakran elhangzó érv a családi vagy baráti beszélgetések, viták közben, és internetes kommentekben is találkozhatunk azzal, hogy a magyaroknak nem kell stresszelniük az euró árfolyamán, hiszen nálunk forint van, és nem vagyunk az eurózóna tagjai. A Portfolio ezen a héten szervezett egy háttérbeszélgetést, melyen ezt a tévhitet cáfolták meg: szóba került a munkaerőpiaci hatás, a kivándorlás és a gazdaságunkra gyakorolt hatás. Az összefoglalót itt tudod elolvasni:

EZ IS ÉRDEKELHET

Mit érdekel minket a 412-es euró, nálunk forint van! Óriási tévedésben élnek a magyarok

Történelmi mélyponton hasal a forint szerda délután: nem lesz ennek jó vége. Nagyon nem.