Érik a nyugdíjkatasztrófa: magyarok tömegei csak így úszhatják meg az öregkori mélyszegénységet

A fejlett világban uralkodó aggasztó demográfiai trendek következtében előbb-utóbb elkerülhetetlenné válhat az állami nyugdíjkorhatár további emelése. Létezik azonban olyan megtakarítási forma, amellyel bizonyos értelemben „kivédhető” a korhatáremelés. Most utánajártunk, milyen stratégiát érdemes követnie annak, aki mindenáron szeretne 65 évesen nyugdíjba vonulni, abban az esetben is, ha emelik a nyugdíjkorhatárt.

A Magyar Nemzeti Bank kutatóinak 2016-os elemzése szerint 20 évig nem lesz gond a magyar állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságával. A tanulmány ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez a megállapításuk az adott szabályok és járulékszint mellett érvényes – ebben a tekintetben pedig számos változás következett be a publikáció óta. Például nem láthatták előre a 13. havi nyugdíj újbóli bevezetését, amely a nyugdíjakra fordított költségvetési kiadások jelentős növekedéséhez vezetett. Éppen ezért feltételezhetjük, hogy az MNB kutatói által megjelölt 2030-as évek közepénél már korábban is jelentkezhetnek komoly fenntarthatósági problémák. A Bankmonitor becslése szerint az idősek eltartottsági rátájának mostani szinten való rögzítése érdekében már 2030-ban 66 évre emelkedhet az állami nyugdíjkorhatár, 2040-ben pedig akár a 67 éves korhatár is indokolt lehet. Ha ez utóbbi tényleg megvalósul, akkor az 1973-ban és azután születetteknek már így kell kalkulálniuk.

Az állami nyugdíjkorhatár alakulását egyénileg nem vagyunk képesek befolyásolni; ez egy olyan külső tényező, amelyhez alkalmazkodnunk kell, amikor kialakítjuk az időskori pénzügyi stratégiánkat. Ugyanakkor gondoskodhatunk arról, hogy a korhatár emelkedése esetén akár annak betöltése előtt is visszavonulhassunk a munka világából. De mégis hogyan? Kevesen tudják, de a nyugdíjcélú megtakarítások között léteznek olyanok, amelyek védelmet nyújthatnak a korhatár további emelkedésével szemben. Aki ilyennel rendelkezik, megteheti azt, hogy az esetleges szigorítás után nem várja meg annak tényleges betöltését, hanem már 65 éves korában visszavonul. Fontos, hogy ezt nem mindegyik konstrukció biztosítja, ezért érdemes alaposan megvizsgálni a különböző alternatívákat.

Jelenleg három kifejezetten nyugdíjcélú, államilag támogatott megtakarítás is elérhető Magyarországon: ezek az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), illetve a nyugdíjbiztosítás. A három típusra eltérő szabályok vonatkoznak, ezért az alábbiakban egyenként bemutatjuk, hogy mi történik ezekkel a megtakarításokkal, ha a jövőben emelkedik a nyugdíjkorhatár.

Önkéntes nyugdíjpénztár:

Az önkéntes nyugdíjpénztárakat szabályozó törvény értelmében a pénztártagok a nyugdíjkorhatár tényleges betöltése után kaphatnak „nyugdíjszolgáltatást”, azaz egyösszegű kifizetést, járadékfizetést, illetve ezeknek valamilyen kombinációját. (A nyugdíjkorhatár alapesetben az öregségi nyugdíjkorhatárt takarja, de ide tartozik többek között a rokkantsági ellátásban való részesülés kezdő időpontja is.) Ezáltal a nyugdíjkorhatárnak például két évvel történő megemelése azt eredményezné, hogy a nyugdíjszolgáltatás legkorábbi lehetséges időpontja is két évvel kitolódik! Mi történne olyankor, ha egy 65 éves pénztártag szeretne hozzáférni a pénzéhez, de időközben a nyugdíjkorhatár már 67 évre emelkedett? Ebben az esetben adófizetési kötelezettsége keletkezhet, attól függően, hogy a felvenni kívánt összegeket mikor fizette be a számlájára. A 2007. 12. 31. utáni befizetésekre az adott összeg jóváírásának naptári évétől számított 10 éves várakozási idő vonatkozik, ez idő alatt az adott tőkerész nem hozzáférhető. A várakozási idő elteltét követően évente csökkenő (kb. 24,9%-2,5%) szja- és szocho-teher mellett lehet kifizetést igényelni. Végül a 21. évtől adómentessé válik a kifizetés, azaz a legalább 20 éve bent lévő tőkerész felvételekor már nem kell sem személyi jövedelemadót, sem szociális hozzájárulási adót fizetni.

Kivételt képeznek ez alól a megtakarítás hozamai, ugyanis a megtermelt hozamok a megtakarítás első 10 évének elteltével egyszer, majd három évente újabb egy alkalommal (a nyugdíjkorhatár távolságától függetlenül) adómentesen kivehetők.

Nyugdíj-előtakarékossági számla:

A nyugdíj-előtakarékossági számlákon tartott megtakarítások idő előtti felvétele szintén adófizetési kötelezettséget von maga után. A 2012. után nyitott NYESZ-ekről történő kifizetés csak abban az esetben adómentes, ha a megtakarító már nyugdíjra jogosult, és a számláját a kifizetést megelőző 10. adóévben, vagy annál régebben nyitotta meg. (Kivételt képez ez alól az az eset, ha az ellátást rokkanttá nyilvánítás alapján folyósítják: ilyenkor a számlanyitástól számított 3 adóév eltelte is elegendő az adómentességhez.)

Aki a két feltételből – nyugdíjra való jogosultság és 10 évnyi számlatörténelem – nem teljesíti mindkettőt, nem jogosult adómentes kifizetésre. Ez azt is jelenti, hogy ha a jövőben magasabbra emelkedik a nyugdíjkorhatár, akkor 65 éves korban már csak rosszabb feltételekkel lesz hozzáférhető a felhalmozott vagyon. Az idő előtti kifizetés következtében a megtakarítónak a teljes elért hozam után szja- és szocho-fizetési kötelezettsége – összesen 24,92 százalék – keletkezik, valamint az igénybe vett állami támogatásokat is vissza kell fizetnie, 20 százalékkal megnövelten. (Ha veszteség keletkezett a befektetéseken, akkor személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni.)

Egy kiskapu azonban továbbra is nyitva van a NYESZ-tulajdonosok számára: lehetőségük van úgynevezett “tartós befektetési számlára” (TBSZ) átszerződni, és ilyenkor csak az utolsó 2 évben kapott állami támogatást kell visszafizetniük 20 százalékkal megnövelten. A TBSZ egy olyan értékpapírszámla, melynek segítségével (a nulladik év utáni) 5 naptári év elteltével adómentessé válik a befektetés. Ha tehát valaki előre tudja, hogy középtávon mindenképpen szeretné felvenni a nyugdíjmegtakarítását, akkor megteheti azt, hogy nyit egy TBSZ-t, átvezeti rá a NYESZ-en tartott pénzét és értékpapírjait, és így a számla lejáratakor adófizetés nélkül is hozzáférhet a vagyonához, függetlenül a nyugdíjkorhatár alakulásától.

Nyugdíjbiztosítás:

A nyugdíjbiztosítások esetében meghatározott “biztosítási események” bekövetkeztekor teljesít a biztosító: ez lehet a biztosított halála, legalább 40 százalékos mértékű egészségkárosodása, a saját jogú öregségi nyugdíjra való jogosultságának megszerzése, vagy a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár betöltése. Tehát a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelek helyzetét nem befolyásolja a nyugdíjkorhatár esetleges későbbi emelkedése. Aki például 2022-ben indította el a saját szerződését, 65 éves korában biztosan hozzáférhet majd a megtakarításához, függetlenül attól, hogy időközben változik-e a nyugdíjkorhatár.

A biztosító által nyújtott nyugdíjbiztosítási szolgáltatás lehet egyösszegű kifizetés vagy járadékszolgáltatás. Fontos, hogy az adómentes nyugdíjszolgáltatás feltétele – a biztosítási esemény bekövetkezése mellett – a legalább 10 éves felhalmozási/türelmi idő teljesülése. (Eszerint érdemes legkésőbb 55 éves korig elindítani a megtakarítást, bár a kitűzött pénzügyi célok elérése érdekében már jóval korábban, akár 30-35 éves korban is indokolt lehet az előtakarékosság elkezdése.) Ha a szerződéskötés és a nyugdíjszolgáltatás időpontja közt nem telik el 10 év, akkor az adómentesség érdekében a szerződéskötéstől számított legalább 10 évig tartó, nem csökkenő összegű járadékszolgáltatást kell igénybe venni. Kivételt képez ez alól az az eset, ha az így meghatározott járadék havi összege nem érné el az 5 ezer forintot, ugyanis ilyenkor egyösszegű kifizetés is lehetséges.

A nyugdíjkorhatár emelése reális fenyegetést jelent a következő évtizedekben: könnyen elképzelhető, hogy az 1970-es években és annál később születetteknek már 65 évnél magasabb öregségi nyugdíjkorhatárra kell készülniük. Akik szeretnék ezt elkerülni, és bebiztosítani az időskori anyagi helyzetüket, megtehetik azt, hogy kellő mennyiségű saját megtakarítást halmoznak fel. Ilyen módon nem feltétlenül kell majd megvárniuk az állami nyugellátást, hanem rugalmasabban – akár évekkel korábban – is visszavonulhatnak.

A nyugdíj-előtakarékossági stratégia megtervezéséhez érdemes szakértői segítséget kérni. Egy tanácsadó képes meghatározni a megtakarítás optimális időtartamát, a havonta befizetendő összeget, és a szerződés típusának kiválasztásához is hasznos információkkal szolgálhat.