Fájdalmasra duzzadt a hazai infláció: merre van a kiút a drágulásból?

A vártnál jóval nagyobb infláció, és számos, elsősorban élelmiszer termékpályán a nyersanyag és energiaöltségek meredek elszállása miatt továbbra is folytatódó átárazások miatt érdemben, 10%-ra emelhetjük az idei átlagos inflációs várakozásunkat, ami jövőre 5,7%-ra mérséklődhet.

Számítani lehetett arra, hogy gyorsulni fog az infláció, de a közel 11 százalékos éves tempó kedvezőtlen meglepetést jelent

- kommentálta a friss adatot Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. A korábbi hónapokhoz hasonlóan szinte minden területen erőteljes drágulás látható, az élelmiszereknél például 18,6 százalékos volt a növekedés. Hozzátette: A néhány élelmiszerre vonatkozó árstop lényegében minimálisan fogja csak vissza az élelmiszer-drágulást. Az üzemanyagokra vonatkozó ársapkának, valamint a rezsidíjak befagyasztásának viszont jelentős a hatása, ezek nélkül 15 százalék körül lenne az áremelkedés üteme. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Őrjöng a magyar csúcsinfláció: ez a termék több mint 60 százalékkal kerül többe, mint tavaly

Egészen elképesztő drágulás zajlik Magyarországon. A 10 százalékos átlagos drágulás mögött igazi horror lapul.

Németh Dávid arra is felhívta a figyelmet, hogy a változékony energia-, élelmiszer- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció is tovább gyorsult, májusban már meghaladta a 12 százalékot, ez pedig nagyon erős inflációs nyomásra utal. Emellett az is látszik az adatból, hogy a magas energia-, alap- és nyersanyagárak beépülnek a végső fogyasztói árakba. Ráadásul a lakossági inflációs várakozások is 6-11 százalékos pénzromlást vetítenek előre.

EZ IS ÉRDEKELHET

Átlépte a lélektani határt a magyar infláció: fájdalmas a drágulás, nem látni a végét

2022. májusban a fogyasztói árak 10,7%-kal meghaladták az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább.

A szakember szerint ebben az évben az éves átlagos infláció - a jelenlegi kilátások alapján - 10,5 százalék körül lehet, jövőre pedig 5,5-6 százalékos szintre lassulhat. Németh Dávid elmondta:

Középtávon több tényező is bizonytalanságot jelent. Kérdés, meddig lesz érvényben a különböző termékekre vonatkozó árstop, milyen fennakadások lesznek az ellátási láncokban és meddig tart ki az erős belső kereslet.

Elszállnak az árak

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője kifejtette, hogy az orosz-ukrán háború érdemben felülírta az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek a hatása még nem megbecsülhető meg teljeskörűen. A háború kitörése óta a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek, attól függetlenül, hogy a lakosság továbbra is igénybe veheti az egyetemes szolgáltatási árakat, amelyek nem változtak. A mikro- és kisvállalatok kizárása az egyetemes szolgáltatásokból további áremelkedést okozhat. Igen komoly hatása lehet a búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) elszállásának. Jelentős kockázatot jelent az idei ukrajnai vetéssel kapcsolatos bizonytalanságok is.

Érdemben drágultak más nyersanyagok is, elsősorban ipari fémek. A háború kitörését követőelső sokkhatás óta azonban lefelé korrigáltak az energia-, nyersanyag-, és terményárak, ami némileg tompíthatja a várható sokkhatást, azonban a háború előttinél jóval magasabb szinten stabilizálódtak, az átárazás pedig még a következő hónapokban is folytatódhat. Az egyre tartósabbnak ígérkező magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai is, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek, így az MNB folytathatja a kamatemelési ciklust. Noha a hazai háztartási energiaárak feltehetően nem változnak a közeljövőben, a többszörösére ugró gázárak és áramárak számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelenhet, így a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig, a vegyiparig, fémfeldolgozásig, építőanyag gyártásig  jelentős mértékű drágulást okozhat.

A következő hónapokban az átárazások miatt tovább emelkedhet az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 16%-ot.

A vártnál jóval szélesebb körű, és meredekebb áremelkedések hatására az idei inflációs várakozásunkat 10%-ra emeljük, de az infláció ennél magasabb is lehet, amit a globális alapanyag-, nyersanyag-, alkatrészhiány, a nemzetközi szállítási árak elszállása és a globális energia- és élelmiszerválság okoz. Az inflációra emellett a jelentős béremelések, a bérköltségek érdemi növekedése, a lakosság többletjövedelmei miatt várható keresletélénkülés is kockázatot jelent.

Az árkorlátozások fenntartása jelentős ársokkot előzhet meg, míg esetleges fokozatos, vagy teljes megszűntetése igen jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, de erre az alapforgatókönyvünkben nem számítunk. Az őszi hónapoktól bázishatások miatt már az infláció mérséklődésére számítunk

- emelte ki a vezető elemző. Az árstopok és hatósági árak fenntartása mellett is egyre bizonyosabb a kétszámjegyű éves átlagos fogyasztói árindex 2022-ben.

Becslésünk szerint nélkülük 17% körül lehetett a májusi mutató. A kilátásokat illetően nem csökkent a bizonytalanság: kérdéses az árlimitek sorsa, melyek meghosszabbítása a megemelkedett inflációs periódus elnyújtását eredményezi és Damoklész kardjaként lebeg a szereplők felett. A várakozások nem enyhültek az elmúlt időszakban, a felmérések szerint a megkérdezett gazdasági szereplők többsége még tervez átárazást az elkövetkezendő hónapokban. Emellett a közeljövő nagy kérdése, hogy az érintett vállalatok miként hárítják át a nemrég bejelentett extraprofitadókat

- tette hozzá Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője, aki hozzátette, hogy emellett az alapfolyamatokat jelző maginflációs mutató 2,2%-kal emelkedett áprilishoz képest, így éves alapon 12,2%-kal emelkedett az index értéke, ami az árdinamika tartósságát mutatja. Mind a headline, mind a trendmutató bő két évtizedes csúcsait dönti az elmúlt időszakban.

A tartós fogyasztási cikkek árait jelentősen növeli a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja. A faárak elszállása érezteti hatását a bútorárakban is. A széleskörű áremelkedést tükrözi, hogy időjárási tényezők, a klímaváltozás, a zöldátállás, valamint egyes geopolitikai feszültségek miatt még a gyapot és a cellulóz ára is elszállt, ami a ruházati és papírtermékek árát növeli. A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése is gyorsul.

Az üdülési szolgáltatások árait jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása, míg a korlátozások feloldása után érdemben növekedtek, a közeljövőben pedig az energiaköltségek elszállása, az élelmiszerek drágulása, valamint a munkaerőhiány miatt erősödő bérverseny miatt várható további áremelkedés. Az elmúlt időszakban ellentétesen alakultak az élelmiszerárak, a sertés, és általában a feldolgozott húsárak tavaly többnyire csökkentek, ugyanakkor a gabona- és takarmányárak elszállása előbb-utóbb megjelenik a fogyasztói árakban is.

Az élősertés felvásárlási árak az elmúlt hónapokban meredeken, egyes beszámolók szerint 50-60%-kal ugrottak meg, ami a következő hónapokban jelenhet meg a feldolgozott húsok áraiban. A búzaárak emelkedése miatt a következő hónapokban meredeken folytatódhat a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árainak emelkedése. A jövedéki adóemelés a dohánytermékek és szeszesitalok, a chipsadó (neta) emelése számos feldolgozott élelmiszer árát fogja emelni a következő hónapokban. Az egyes szektorokban bevezetett extraprofit adó azonban csak egyes termékekben, szolgáltatásokban korlátozottan jelenhet meg, így csak minimálisan befolyásolhatják az inflációt. 

Egy év alatt az élelmiszerek árai 18,6%-kal nőttek, ami érdemi gyorsulás a tavaly év eleji 3% körüli növekedéshez képest.

Ezen belül a sertéshús árak májusban 12,9%-kal nőttek. A baromfihús árak 34,3%-kal, a (fogyasztói kosárban) kisebb súlyú marhahús árak 33,5%-kal emelkedtek. A párizsi, kolbász árak 19,5%-kal nőttek, a szalámi, sonka árak pedig 15,1%-kal emelkedtek. A tej ára 20,2%-kal, az étolaj ára 10,3%-kal, a liszté 19,7%-kal, a cukoré 3,9%-kal emelkedett, jelentősen mérséklődve az év elején mért drágulásokhoz képest, amit az árkorlátozások okoztak, az azóta bekövetkezett meredek drágulás miatt pedig jóval magasabb lennének az árak. A tojás ára 29,9%-kal, a margariné 41,1%-kal emelkedett. Májusban a kenyér 37,5%-kal, a péksütemények 27,3%-kal drágultak, míg a gyümölcsök árai 11,4%-kal emelkedtek. A munkahelyi étkezésé 17,2%-kal, az éttermi étkezésé 16,4%-kal drágult.  A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 6,4%-kal, ezen belül a dohányáruké 6,4%-kal, a szeszes italoké 8,1%-kal emelkedett.  A ruházkodási termékek árai 4%-kal nőttek.

A tartós fogyasztási cikkek árai 11,4%-kal emelkedtek, részben az új személygépkocsi árak 10,6%-os emelkedése – amit a jóval magasabb műszaki tartalom és a károsanyagkibocsátás költségeinek áthárítása is magyaráz –, ugyanakkor több termékkategóriában is gyorsult az áremelkedés mértéke, amit a faárak miatt dráguló bútorok (a szobabútorok 18,3%-kal, a konyhabútorok 18,4%-kal drágultak), vagy a réz- és acélárak miatt dráguló tartós háztartási cikkek is fokoznak. Az autópiaci anomáliák miatt jelentősen, 15,4%-kal drágultak a használtautó árak is. A háztartási energiaárak 1,6%-kal nőttek, a szén (15,4%), a tűzifa (10,5%) és a palackos gáz árainak emelkedése miatt.

Az egyéb cikkek árai 10,5%-kal nőttek, ezen belül az üzemanyagárak emelkedése 10,8%-ra mérséklődött bázishatások és az üzemanyagárak plafonja miatt, de a kategórián belül a tankönyv kivételével a legtöbb termék áremelkedése gyorsult, leginkább a lakásjavító-, karbantartó cikkeké 28,3%-ra. 6,8%-kal drágultak a szolgáltatások, részben az alacsonyabb tavalyi bázis hatására, amit a parkolási díjak átmeneti felfüggesztése okozott, míg májusban 6,4%-ra gyorsult az üdülési szolgáltatások árnövekedési üteme, ezen belül a belföldi árak 8,6%-kal, a külföldi utazások árai 1,8%-kal emelkedtek.

Az albérleti piac magára találása miatt 9,1%-ra gyorsult a lakbérek árainak növekedése májusban. A lakásjavítás, karbantartás drágulása ugyanakkor továbbra is gyors, 20,1% volt, a háztartási szolgáltatásoké 12,7%, a járműjavításé pedig 14,4% volt.