Újabb gazdasági világválság csaphat le a magyarokra: 2008 réme lebeg az emberek felett

Az orosz-ukrán háború, valamint az a tény, hogy a világgazdaság egésze még a 2020-ab kezdődő covid-válságból sem lábalt ki egészen, egyre inkább előrevetítik, hogy hamarosan talán egy még nagyobb gazdasági világválsággal kell szembenézni. Folyamatosan nőnek az árak, a drágulásnak egyelőre a végét sem látni, és a szakértők egy része már attól tart, hogy akár egy újabb nagy gazdasági recesszió is kialakulhat világszerte. Pontról pontra, szakértőket megkérdezve vizsgáljuk meg, hogy erre valóban van-e esély, és fel kell-e keszülnünk egy újabb nagy válságra. Veszélyben vannak-e a megtakarításink, mire kell számítanunk? Tényleg nem lesz vége a drágulásnak? És mi van a tőzsdével?

Ez volt akkor

A 2008-as válság egyik fő kiváltója az a lakáshitelezési boom volt, mikor nem csak az Egyesült Államokban, hanem később világszerte hirtelen rengetegen lettek fizetésképtelenek. Bár sokáig lokális hitelezési problémaként hivatkoztak rá az elemzők, a válság nagyon gyorsan átterjedt a legnagyobb világpiaci szereplőkre is, és gyorsan kialakult az, amit azóta is a legutóbbi nagy gazdasági válságnak nevezünk.

Mostanra perszea hitelezési piac magára talált és rendben működik, ám az ingatlanok árai továbbra is rohamosan nőnek, és ennek sem látni még a végét. A tengerentúli szakértők baljós adatnak tekintik, hogy míg az Egyesült Államokban 2000 és 2010 között 27 milliónál több lakás épült, ez a szám a következő évtizedben alig érte el az öt és fél milliót – és szerintük ez is okozhat olyan kínálati krachot, amelynek negatív hatásai újra begyűrűznek a világgazdaság egészébe.

Sokkal több különbség van, mint hasonlóság, ha a 2008-as válság előtti időszakot a mostanival vetjük össze

– fejtette ki a Pénzcentrumnak Virovácz Péter, az ING Bank makroelemzője.A szakember elmondta, a 2008-as recesszió pénzügyi alapú volt, vagyis legelőször a hitelezés dőlt be, és ez vezetett el a folyamatkhoz, Izlandon például államcsődöt is okozva.

Szerintem nem lehet kizárni, hogy egy újabb válság küszöbén állunk, de ha ez meg is történik, teljesen más jellegű lesz, mint a 2008-as volt, és nem is lesz olyan súlyos mértékű. Ennek az az oka, hogy a pénzügyi rendszerek most fel vannak készülve, akkor a toxikus környezet nem tette ezt lehetővé. Kétségtelen, hogy nincs lemodellezve, mi történik ha elzáródnak az energiacsapok, de újra mondom: nem lehet akkora mértékű a válság, mint 14 esztendeje volt

- emelte ki a makroelemző.

Száguldó infláció, folyamatos drágulás

Nem csak hazánkban, de az egész világon száguld az infláció: áprilisban a magyar áremelkedés 9,5 százalékos volt (a maginfláció pedig már a tíz százalékot is átlépte, és elemzők szerint az általános inflációnak is csak pillanatok kérdése átlépni ezt a határt), ez pedig évtizedek óta nem látott válságot jelez előre. Ezt a gazdasági környezetet valahogyan ellensúlyozni kell: hazánkban a jegybanki alapkamat jelenleg 5,4 százalék, vagyis egyetlen év alatt négy és fél százalékot ugrott, és kilenc éve nem látott csúcson van. "Az inflációs adatokból sosem szabad válságra következtetni, hiszen az éppen akkor jelentkezik, mikor az adott országban gazdasági felfutás van" – mondta a Pénzcentrum kérdésére Madár István, a Portfolio vezető elemzője.

Az viszont már kissé nyugtalanító, hogy ez egyszerre jelentkezik a gazdasági lassulással, ez ugyanis már táplálja azt a bizonytalanságot ami amúgy is megvan. Energiaválság közepén vagyunk, a háború miatt ez romolhat, és erre globális választ kell találni. Mindezek mellett én nem hiszem, hogy nagy recesszió jön

– mondta az elemző.

Baljós előjelek a tőzsdén

Ami a leginkább hasonlatos a 2007-es, vagyis a válság előtt utolsó időszak gazdasági helyzetéhez, az a tőzsde. Egyrészt az orosz-ukrán háború miatt kialakult nemzetközi helyzet, másrészt az a tényező is segített a tőzsde évtizedek óta legrosszabb eredményeinek produkálásában, hogy mint akkor, most is rengeteg cég részvényeit túlárazták, ez pedig olyan helyzetet teremtett, mely csak zuhanáshoz vezethetett.

Nem tett jót a világgazdaság hangulatának az sem, hogy a globális adósság mértéke ma 281 billió dollár, amelyhez fogható még nem volt a világtörténelemben. Nem árnyalja a képet az sem, hogy ez 2021-es adat, vagyis a járványhelyzet is igen alaposan megtépázta a gazdaságot, szakértők szerint a buborék, ami kialakult, tarthatatlanná lett, és villogó piros lámpaként figyelmeztet mindenkit, hogy nagy baj következhet.

A tőzsde olyan helyeken okozhat gondot, ahol az ország gazdaságában nagyon mélyen benne van, ez pedig szinte kizárólag az Egyesült Államokban létezik

- mondta erről Madár István, aki hozzátette, valóban van Németországban és az Egyesült Királyságban, valamint a Távol-Keleten is tőzsde, de ezeken a helyeken messze nem függ a gazdaság annyira a tőzsde eredményeitől és árfolyamingadozásaitól, mint az USA-ban. Meg kell persze említeni azt is, hogy

a mostani zuhanást egy igen intenzív felfutási szakasz előzte meg, tehát valamennyire számítani is lehetett rá, hiszen néhány részvény alaposan fel volt fújva.

Mániákus vásárlás

Mások szerint egyenesen gátat kellene szabni azoknak az őrületeknek, melyek csak az utóbbi pár évben indultak be igazán. Bár a kriptovaluták már jó egy évtizedes történetre tekinthetnek vissza (éppen a válság után jött az ötlet, hogy valaha leválthatná a teljes bankrendszert), sokan már ferde szemmel tekinteke a pénzhelyettesítés e formáira, és arra is, amelyek ebből nőttek ki. A legfrissebb példa erre az NFT-k piaca, a digitális tokenekért őrült összegeket képesek adni egyesek.

Egy olyan festmény például, amely öt éven át készült és napi egy "mikro-festményből" állt, nemrégiben 69 millió dollárért adtak el a Christie's nevű aukciós háznál - a termék fizikailag nem került át a vevő tulajdonába, csupán az úgynevezett "követelést" vásárolta meg ezzel az őrült összeggel. A "festmény" digitális előállításához egyébként elképesztő mértékű energia kellett: 13 háztartás éves energiafelhasználásába került a mutatvány, amely sokak szerint újra csak a káros hatásait igazolta ennek, amely még sokba is kerül. Warren Buffet amerikai milliárdos szerint "a kriptovaluták és NFT-k csak a drogdílereknek és az adócsalóknak lehetnek hasznosak", jobbkeze, Charlie Munger pedig egyenesen ahhoz hasonlította, "mintha bélsarat vennénk és adnánk el, utóbbit minél gyorsabban, hogy a vevőink ne jöhessenek rá, hogy mit akarunk rájuk sózni".

A szakértők nem nyugodtak

A tőzsde állapota, valamint az a tény, hogy az 1929-es krach óta nem látott negatív rekordok sorra dőlnek meg, megkongatták a vészharangokat.  Érdemes figyelni tehát azt a buborékhelyzetet, amely jelenleg is zajlik.

„A 2009 óta tartó hosszú, hosszú bikapiac végül egy teljes értékű epikus buborékká érett. Az extrém túlértékeléssel, robbanásszerű áremelkedésekkel, őrjöngő kibocsátásokkal és hisztérikusan spekulatív befektetési magatartással együtt úgy gondolom, hogy ezt az eseményt a pénzügytörténet egyik nagy buborékaként tartják nyilván" - mondta Jeremy Grantham, a GMO alapkezelő vezetője.

Meg lehet jósolni?

Az se ad okot túlzott nyugalomra, hogy egyelőre az elemzők sem mindig ugyanazt jósolják, ez a helyzet pedig tovább növeli a bizonytalanságot. Egy nemrégiben elvégzett kutatás kimutatta, hogy ezer elemző közül mindössze tucatnyian voltak azok, akik a régebbi mintákat veszik alapul a prognózisok összeállítása esetében és ez azt eredményezi, hogy kimondottan egységes álláspont sincs.

Nehezíti a helyzetet az is, hogy más eredmények és jóslatok jönnek ki a világgazdaság egészét, illetve csak az amerikai vagy a nyugati gazdaságok elemzésekor, tehát ritka az egységes jóslat ilyen esetekben. AZ IMF vagy a Világbank az egységes, DSGE-nek nevezett számítási modellel pedig 2007-ben sem tudta megjósolni, hogy milyen kemény recesszió vár a világra. Jelen pillanatban az elemzők igyekeznek minden pillanatban az összes változást figyelemmel kísérni, és bár egységes álláspontjuk jó eséllyel nem lesz, így már nagy bizonyossággal megmondható, hogy mi vár majd ránk a következő hónapokban.