Megjött a friss GDP-adat: 8,2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye

A KSH beszámolója szerint a GDP volumene 8,2%-kal emelkedett az idei első negyedévben az előző év azonos időszakához képest. A második becslés nyers volumenindexe az első becslésben közölthöz képest nem változott. Emellett az ipar teljesítménye 4,9, ezen belül a feldolgozóiparé 4,6%-kal bővült az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a fémfeldolgozási termék-, illetve az élelmiszergyártás növekedése járult hozzá az ipar bővüléséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 18,3%-kal nőtt, a mezőgazdaságé 3,9%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 9,9%-kal lett nagyobb. A legerőteljesebb növekedés azokon a gazdasági területeken történt, amelyek egy évvel korábban – a járvány megfékezésére hozott korlátozásokkal összefüggésben – a leginkább visszaestek: az alacsony bázishoz képest a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye (80,8%), a szállítás, raktározásé (20,4%), a művészet, szórakoztatás, szabadidő, egyéb szolgáltatásé 14,8%-kal emelkedett. Szintén alacsony bázishoz képest nőtt (13,8%-kal) a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke. Olyan szolgáltató ágak is számottevően bővültek, amelyek teljesítménye 2021. I. negyedévében is magas szinten volt: az információ, kommunikációban 11,6, a kereskedelemben 9,4, a pénzügyi, biztosítási tevékenységben 6,3%-os növekedés történt. A közigazgatás hozzáadott értéke 0,9, a humánegészségügyi, szociális ellátásé 8,9, az oktatásé 2,9%-kal volt nagyobb az előző év azonos időszakinál.

A bruttó hazai termék 2022. I. negyedévi, 8,2%-os növekedéséhez a szolgáltatások 5,3, az építőipar 0,6, az ipar 1,2 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül leginkább a kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás növelte a GDP-t (1,4 százalékponttal).

Felhasználási oldalról a háztartások tényleges fogyasztása 11,5%-kal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 14,1%-kal nőtt. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 15,0%-kal nagyobb lett az egy évvel korábbinál. A hazai fogyasztási kiadások volumene a szolgáltatások körében 23,3 és a féltartós termékek körében 23,2, a tartós termékeknél 14,7, a nem tartósaknál 4,6%-kal növekedett.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,9, a közösségi fogyasztásé 6,4%-kal lett nagyobb. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,5%-kal emelkedett. A fenti folyamatok eredményeként pedig a végső fogyasztás 10,6%-kal nőtt.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás a I. negyedévben 13,2%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest. Az építési beruházások volumene nagyobb mértékben nőtt, mint a gép- és berendezésberuházásoké. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban és az ingatlanügyletek esetén jelentősen emelkedett, míg a kereskedelem esetén visszaesett a fejlesztések volumene. A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 17,6%-kal nőtt. A fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a I. negyedévben összességében 11,5%-kal bővült.