Megdöbbentek az elemzők a rekordinfláción: őszig kitart a drágulás, további kamatemelés jön?

Az Erste elemzői kommentárjában azt közölte, ahogy a márciusi adatok elmaradtak a várakozásoktól, a mostaniak masszívan meghaladták azokat. Emellett az alapfolyamatokat jelző maginflációs mutató 1,8%-kal emelkedett márciushoz képest, így éves alapon 10,3%-kal emelkedett az index értéke, ami az árdinamika tartósságát mutatja. Mind a headline, mind a trend mutató bő 20 éves csúcsait dönti az elmúlt hónapokban.

A márciusi pozitív meglepetést követően az áprilisi adatok kijózanítólag hathatnak: a háború inflációs kihatásai és a forint sérülékenysége miatt jelentkező árnyomás inkább a negyedik hónapban érvényesült a boltok polcain. A belföldi, de főként az importált infláció masszív dinamikát mutat. A munkaerőpiac továbbra is szűkül. ami masszív bérnyomást eredményez 

- véli Nagy János, makrogazdasági elemző, aki szerint az elmúlt hónapokban bekövetkezett expanzív fiskális expanzió (szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj, stb.) is teret enged a vállalatoknak a további korrekcióra. Emellett kínálati oldalon a tavaly ősszel a jelek szerint tartósan megemelkedett energia- és nyersanyagárak mellé a korábban vártnál is magasabb olajár lépett be extra tényezővé.

Az árstopok fenntartása mellett is könnyen kétszámjegyű lehet az éves átlagos fogyasztói árindex a szakértő szerint.

Az Erste becslése szerint az árstop nélkül 15% körül lehetett az áprilisi mutató, ami meghaladja a szintén ma közölt cseh adatot (14,2%). A kilátásokat illetően továbbra is jelentős a bizonytalanság: kérdéses az árlimitek sorsa, melyek meghosszabbítása a megemelkedett inflációs periódus elnyújtását eredményezi. A várakozások nem enyhültek az elmúlt időszakban, a felmérések szerint a megkérdezett gazdasági szereplők kétharmada még tervez átárazást az elkövetkezendő hónapokban.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt a friss adat: embertelen az infláció a boltokban, az élelmiszerek 15,6 százalékkal drágultak

Áprilisban 9,5%-kal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest.

Az árdinamika rövidtávú megfékezéséhez elengedhetetlen lenne a forint erősítése, mivel az idei év első harmadában az áremelkedés döntő többsége importáltan érkezett hozzánk és várhatóan előre tekintve is igaz lesz. Jelenlegi tudásunk szerint a headline mutató jövő év végén térhet vissza a tolerancia sávba és az inflációs cél elérése várhatóan csak 2024-ben következhet be - írták a közleményben.

A Magyar Bankholdig kommentárja szerint a 9,5%-os infláció szintén túlmutat a várakozásokon. Annak ellenére ilyen magas a drágulás üteme, hogy a dohánytermékek egy évvel ezelőtti jövedéki adóemelésének kiesése a bázisból mérsékelhette volna az inflációt. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció igen meredeken, 10,3%-ra ugrott, ami messze felülmúlta a várakozásokat. A meglepetést az élelmiszerárak és a tartós cikkek árainak a várakozásoknál lényegesen nagyobb áremelkedése okozta - írták.

A vártnál jóval nagyobb infláció, és számos, elsősorban élelmiszer termékpályán a nyersanyag és energiaöltségek meredek elszállása miatt továbbra is folytatódó átárazások miatt érdemben, 9% közelébe emelhetjük az idei átlagos inflációs várakozásunkat, ami jövőre 4,5%-ra mérséklődhet 

- írta Suppan Gergely, vezető elemző. Az orosz-ukrán háború érdemben felülírja az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek a hatása még nem megbecsülhető meg teljeskörűen. A háború kitörése óta a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek, attól függetlenül, hogy a lakosság és a mikro-, kisvállalkozások igénybe vehetik az egyetemes szolgáltatási árakat, amelyek nem változtak. Igen komoly hatása lehet a búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) elszállásának - véli a szakértő.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ez a magyar infláció valódi arca: kegyetlen, ami a kasszáknál megy, 40-50 százalékos a drágulás

Hiába az árstop, kegyetlenül nőnek az árak Magyarországon. Nem véletlen tehát, ha sokaknak leesik az álla egy-egy bevásárláskor.

A gabonakiviteli korlátozások némileg fékezhetik a nemzetközi piaci hatásokat, míg jelenleg alacsony szintű kereskedelem folyik, azonban kérdés, hogy az aratás utáni főszezonban milyen árak érvényesülnek. Jelentős kockázatot jelent az idei ukrajnai vetéssel kapcsolatos bizonytalanságok is. Érdemben drágultak más nyersanyagok is, elsősorban ipari fémek. A háború kitörését követőelső sokkhatás óta azonban lefelé korrigáltak az energia-, nyersanyag-, és terményárak, ami némileg tompíthatja a várható sokkhatást, azonban a háború előttinél jóval magasabb szinten stabilizálódtak, az átárazás pedig még a következő hónapokban is folytatódhat - áll a közleményben.

Az egyre tartósabbnak ígérkező magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása.

Ráadásul még felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai is, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek, így az MNB folytathatja a kamatemelési ciklust. Noha a hazai háztartási energiaárak feltehetően nem változnak a közeljövőben, az öt-tízszeresére ugró gázárak és áramárak számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelenhet, így a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig, a vegyiparig, fémfeldolgozásig, építőanyag gyártásig  jelentős mértékű drágulást okozhat.

A következő hónapokban az átárazások miatt tovább emelkedhet az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 14-15%-ot. A vártnál jóval szélesebb körű, és meredekebb áremelkedések hatására az idei inflációs várakozásunkat 9% közelébe emeljük, de az infláció ennél magasabb is lehet, amit a globális alapanyag-, nyersanyag-, alkatrészhiány, a nemzetközi szállítási árak elszállása és a globális energiaválság okoz. Az inflációra emellett a jelentős béremelések, a bérköltségek érdemi növekedése, a lakosság többletjövedelmei miatt várható keresletélénkülés is kockázatot jelent. Az árkorlátozások fenntartása jelentős ársokkot előzhet meg, míg esetleges fokozatos, vagy teljes megszűntetése igen jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, de erre az alapforgatókönyvünkben nem számítunk.

Az őszi hónapoktól bázishatások miatt már az infláció mérséklődésére számítanak.

A tartós fogyasztási cikkek árait jelentősen növeli a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja. A faárak elszállása érezteti hatását a bútorárakban is. A széleskörű áremelkedést tükrözi, hogy időjárási tényezők, a klímaváltozás, a zöldátállás, valamint egyes geopolitikai feszültségek miatt még a gyapot és a cellulóz ára is elszállt, ami a ruházati és papírtermékek árát növeli. A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése is gyorsul.

Az üdülési szolgáltatások árait jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása, míg a korlátozások feloldása után érdemben növekedtek, a közeljövőben pedig az energiaköltségek elszállása, az élelmiszerek drágulása, valamint a munkaerőhiány miatt erősödő bérverseny miatt várható további áremelkedés. Az elmúlt időszakban ellentétesen alakultak az élelmiszerárak, a sertés, és általában a feldolgozott húsárak tavaly többnyire csökkentek, ugyanakkor a gabona- és takarmányárak elszállása előbb-utóbb megjelenik a fogyasztói árakban is. Az élősertés felvásárlási árak az elmúlt hónapokban meredeken, egyes beszámolók szerint 50-60%-kal ugrottak meg, ami a következő hónapokban jelenhet meg a feldolgozott húsok áraiban. A búzaárak emelkedése miatt meredeken emelkednek a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árai.

Egy év alatt az élelmiszerek árai 15,6%-kal nőttek, ami érdemi gyorsulás a tavaly év eleji 3% körüli növekedéshez képest. Ezen belül a Kínában kitört afrikai sertéspestis következtében a tavalyielőtti év végétől kiemelkedő mértékben dráguló a sertéshús árak áprilisban 9,6%-kal nőttek. A baromfihús árak 29,5%-kal, a (fogyasztói kosárban) kisebb súlyú marhahús árak 28,4%-kal emelkedtek. A párizsi, kolbász árak 13,8%-kal nőttek, a szalámi, sonka árak pedig 6,8%-kal emelkedtek. A tej ára 14,8%-kal, az étolaj ára 10,7%-kal, a liszté 17,4%-kal, a cukoré 3,4%-kal emelkedett, jelentősen mérséklődve az év eleji drágulásokhoz képest, amit az árkorlátozások okoztak, az azóta bekövetkezett meredek drágulás miatt pedig jóval magasabb lennének az árak. A tojás ára 26,7%-kal, a margariné 38%-kal emelkedett.

Áprilisban a kenyér 29,5%-kal, a péksütemények 20%-kal drágultak, míg a gyümölcsök árai 12,4%-kal emelkedtek. A munkahelyi étkezésé 15,3%-kal, az éttermi étkezésé 15,6%-kal drágult.  A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 5%-kal, ezen belül a dohányáruké 3,9%-kal, a szeszes italoké 6,7%-kal emelkedett.  A ruházkodási termékek árai 3,7%-kal nőttek. A tartós fogyasztási cikkek árai 11,1%-kal emelkedtek, részben az új személygépkocsi árak 10,6%-os emelkedése – amit a jóval magasabb műszaki tartalom és a károsanyagkibocsátás költségeinek áthárítása is magyaráz –, ugyanakkor több termékkategóriában is gyorsult az áremelkedés mértéke, amit a faárak miatt dráguló bútorok (a szobabútorok 17,3%-kal, a konyhabútorok 17,8%-kal drágultak), vagy a réz- és acélárak miatt dráguló tartós háztartási cikkek is fokoznak. Az autópiaci anomáliák miatt jelentősen, 14,7%-kal drágultak a használtautó árak is.

A háztartási energiaárak 1,6%-kal nőttek, a szén (15,4%), a tűzifa (10,5%) és a palackos gáz árainak emelkedése miatt. Az egyéb cikkek árai 10%-kal nőttek, ezen belül az üzemanyagárak emelkedése 12,8%-ra mérséklődött bázishatások és az üzemanyagárak plafonja miatt, de a kategórián belül a tankönyv kivételével a legtöbb termék áremelkedése gyorsult, leginkább a lakásjavító-, karbantartó cikkeké 25,3%-ra. 6,3%-kal drágultak a szolgáltatások, részben az alacsonyabb tavalyi bázis hatására, amit a parkolási díjak átmeneti felfüggesztése okozott, míg áprilisban 5%-ra mérséklődött az üdülési szolgáltatások árnövekedési üteme, ezen belül a belföldi árak 6,5%-kal, a külföldi utazások árai 1,7%-kal emelkedtek. Az albérleti piac magára találása miatt 704%-ra gyorsult a lakbérek árainak növekedése áprilisban. A lakásjavítás, karbantartás drágulása ugyanakkor továbbra is gyors, 19,5% volt, a háztartási szolgáltatásoké 12,2%, a járműjavításé pedig 14,6% volt.

9,5 százalékos lesz az infláció 2022-ben a K&H szerint

Szinte mindennek nőtt az ára áprilisban, így a fő inflációs mutató már 9,5 százalékra nőtt, a maginfláció pedig átlépett a két számjegyű tartományba. Az inflációt okozó folyamatok, magas energiaárak, ellátási problémák továbbra is fennállnak, Magyarországon pedig nagy kérdés, mi lesz a hatósági áras termékekkel, szolgáltatásokkal.

Tovább gyorsult az infláció áprilisban: az éves áremelkedés 9,5 százalékos volt. “Ez bőven meghaladja a piaci várakozásokat, amelyek 9 százalék körüli szintet valószínűsítettek.” - értékelte a friss adatokat Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Hozzátette: A maginfláció még gyorsabb ütemben nőtt, így már két számjegyű szintre emelkedett, azaz 10,3 százalékon zárta az áprilist.

Lényegében mindenhol drágulás látható, az élelmiszerek éves szinten közel 16 százalékkal, havi összevetésben bő 3 százalékkal drágultak. Emellett a magas energia- és nyersanyagárak továbbra is felfelé húzzák az iparcikkek árát, a tartós fogyasztási cikkek ára például 11,1 százalékkal nőtt. “Bár a szolgáltatásoknál ennél visszafogottabb drágulás ment végbe, az előző évekhez képest gyorsabb ütemű áremelkedés látható. “Ezekre a folyamtokra lehetett számítani, ám az áremelkedés mértéke a különböző alcsoportokban meghaladta a vártat. Előretekintve, az inflációs nyomást okozó folyamatok továbbra is fennállnak, vagyis az ellátási láncokban kialakult problémák, magas nyers- és energiaárak, illetve az Ukrajnában zajló háború a jövőben is felfelé húzzák az árakat” - fogalmazott a szakember. 

Németh Dávid szerint magyarspecifikus tényezők is hozzájárulnak a bizonytalansághoz, hiszen egyelőre nem tudni, hogy július 1-je után mi lesz az árstopos termékek - köztük az üzemanyag és több élelmiszer - árával, valamint hogyan alakulnak majd a lakossági energiatarifák. 

A szakember szerint az idén 9,5 százalékos éves átlagos inflációra lehet számítani a jelenlegi kilátások szerint, decemberben pedig 9 százalék körül alakulhat. 2023-ban már lassulás várható, ennek eredményeként 5 százalékos szint közelébe csökkenhet az éves átlagos áremelkedés üteme. Vagyis úgy tűnik, hogy 2023 végéig sem éri el a jegybank a 3 százalékos inflációs célját.