Sarokba szorulhat Magyarország? Ezért fájna annyira hazánknak, ha elapadna az orosz gáz

Európa energiaellátása igen nagy mértékben függ a főként Oroszország által szállított földgáztól. Az Eurostat által a héten publikált 2021-es statisztikák szerint az Európai Unió földgázellátása 83 százalékban importból érkezett. Ez 2020-hoz képest mindössze egy százalékpontos javulás.

Az energiafüggőség minimális csökkenése annak köszönhető, hogy az EU tagállamai a korábbi években importált gaztartalékaikat is nagy mértékben elkezdték felélni. A földgáztartalék mennyiségének esése 2008 óta tavaly volt a legnagyobb mértékű.

Ez azért is probléma, mert a jelenlegi az orosz-ukrán háború által generált geopolitikai krízishelyzet könnyen vezethet ahhoz, hogy az EU-ban elapadnak az orosz gázcsapok. Márpedig tavaly nagyjából az EU földgáz-felhasználásának 40 százaléka – mely elengedhetetlen a fűtéshez, az áramellátáshoz és az ipar működéséhez – Oroszországból érkezett.

 Európában - és egyébként hazánkban, nemzeti szinten is - születtek már tervek az oroszoktól való energiafüggés csökkentésére, a háború pedig nagy lökést adhat ezek mielőbbi kidolgozására és megvalósítására. Persze az sem mindegy, hogy az átállás milyen formában valósul meg. A megújuló energiára, például szél-és napenergia-termelésre való átállássál például biztosan jól járna a kontinens, az amerikai palagázra való átállással viszont jó eséllyel csak az energia költségei drágulnának. Annyi biztos, hogy a helyzet jelenleg koránt sem rózsás, és bár hazánk tartalékai elég jók, nem árt több faktort is szemügyre venni a gáztól való függőségünkkel kapcsolatban.

Az európai energia negyede, a magyar harmada import gáz

A gázimporttól leginkább függő EU-s tagállam a tavalyi adatok szerint Málta volt (104%), amit Svédország (102%) és Litvánia (101%) követett. Ezek az országok azonban tartalékaikat is növelni tudták. A legalacsonyabb arányt gázimportfüggőség tekintetében Románia (24%), Dánia (26%) és Hollandia (33%) mutatták.

Hazánk ebben a tekintetben egyébként nem áll rosszul. A 67 százalékos importgáz-függőségi mutatónk jobb mint akár Németországé (89%), Franciaországé, vagy más nagy nyugat-európai gazdaságoké.

Az importgáz-függőség mértékében a legnagyobb éves növekedést 2020 és 2021 között Málta produkálta (8 százalékponttal), de Írország és Románia energiafüggősége is drasztikus mértékben (7 százalékponttal) nőtt.

A számok ráadásul hazánkban javuló tendenciát mutattak. Míg 2021-ben az említett 67 százalékos mértékű, egy évvel korábban még 76 százalékos volt a gázimport-függőségünk mértéke.

Az import mennyiségből és a belföldi energiaigényből kiszámolt mutató azonban természetesen nem az egyetlen faktor, ami rámutathat egy ország energiafüggőségének mértékére. Egy esetleges ellátási probléma potenciális hatásainak felméréséhez ugyanis azt is figyelembe kell vennünk, mennyire tölt be központi szerepet a földgáz az adott ország energiamixében.

Energiamixnek az energiatermelésben a különböző forrásokból származó összesen felhasznált (vagy megtermelt) energia forrásainak az összegét nevezzük. Magyarország villamosenergia termelése elsősorban az atomenergiára támaszkodik, ezt követi a földgáz, a szén és a legkisebb szeletet a megújuló energiák szakítják ki.

A két mutatót összevetve pedig rögtön árnyaltabb a kép. Míg ugyanis Svédország, Finnország és Észtország gázellátása is 100 százalékban import energián alapszik (ami miatt sokkal kitettebbnek gondolhatnánk őket akár hazánknál), fontos figyelembe venne, hogy a földgáz ezekben az államokban csak az energiamix elenyésző (3, 7, illetve 8 százalékos) részét teszi ki.

Az igazán kitett országok ezek az olyanok, mint Olaszország, ahol az energiamix 40 százalékát a földgáz teszi ki, ezen kívül a gázuk 94 százaléka import. Az energiamix hasonlóan nagy részét teszi ki a földgáz Hollandiában is. A nagy különbség, hogy a Benelux állam gázellátása mindössze 33 százalékban függ az importtól.

Magyarországon Uniós szinten az előbbi országoktól alig elmaradva a harmadik legnagyobb nagyságú szeletet birtokolja a földgáz az országos energiamixben. Az igazán problémás viszont nem is ez, hanem az, hogy az energia nagy része importból származik. Hazánkban pozitív tendencia viszont, hogy 2021-ben 9 százalékponttal csökkent a földgázimport-függőségünk az előző évhez képest.

Importfüggőség tekintetében így már jobban állunk, mint a régiónk jelentős része. Szlovákiában, Szlovéniában és Lengyelországban is magasabb ugyanis az importtól való függőség. Az energiamix diverzifikáltságának tekintetében viszont az összes környező ország jobban áll hazánknál. Szlovákiában az összes felhasznált energia 25, Romániában 30, Ausztriában 23, Lengyelországban 17, míg Szlovéniában mindössze 11 százaléka származik földgázból. A jövőben tehát ezen a területen még bőven van hova fejlődnünk.

A beszerzési láncok kiterjesztése pedig hazánkat tekintve nem csak az energiatermelés módját, de annak forrását tekintve is sürgető. Az elmúlt 20 évben ugyanis hazánk importgáz-ellátása szinte teljes egészében az oroszokra támaszkodik. Míg 2000-ben még fontos partnerünk volt hazánk ellátását tekintve például Németország, Franciaország és Türkmenisztán is, 2012 óta az ellátás 95 százalékát Oroszországból kapjuk. Ennek következményeképpen pedig Magyarországot borzasztóan érzékenyen érintené bármilyen, az agresszort sújtó európai uniós szintű energia-szankció. Az átállás pedig, történjen az megújuló energiára, vagy akár csak másmilyen beszerzési láncokra, hazánkban lehet az egyik legnehezebben kivitelezhető az egész kontinensen.