Orosz-ukrán háború: már több mint 100 orosz diplomatát utasítottak ki az EU tagállamai

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) tagjaihoz intézett beszédében az ENSZ hatékonyabb működése érdekében a nemzetközi szervezet reformját sürgette, és az Ukrajna elleni orosz háború borzalmait felidézve arra kérte a BT tagjait: fosszák meg Oroszországot vétójogától. Kijelentette: Oroszország esetében olyan államról van szó, amely az ENSZ BT-beli vétójogát "a halálhoz való jogként" használja. Zelenszkij felidézte a Kijev melletti Bucsában elkövetett mészárlást, és azt mondta: a második világháború óta "a legszörnyűbb háborús bűnöket" követik el jelenleg Ukrajnában. Arra kérte az ENSZ BT tagországait, hogy az orosz hadsereg vezetőit és a parancsot kiadó személyeket háborús bűnök miatt azonnal állítsák bíróság elé, és szigorúan vonják őket felelősségre.

A Bucsa és más települések polgári lakossága ellen elkövetett vérengzés a múlt hét végén derült ki, miután a Kijevhez közeli térséget február 24. óta ellenőrzésük alatt tartó orosz erők kivonultak. A gyilkosságokról készült képek világszerte felháborodást váltottak ki, és felerősítették a még keményebb büntetőintézkedéseket és a háborús bűnök miatti vádemelést követelő hangokat. Oroszország viszont ukrán provokációnak minősítette a Bucsában történteket. A megkínzott, megégett, hátrakötözött kezű, közvetlen közelről tarkón lőtt holttestek felvételei láttán számos nyugati állam orosz diplomatákat utasított ki, és további büntetőintézkedéseket követelt Moszkvával szemben, köztük az oroszországi kőszén európai importjának teljes betiltását. Csak a keddi bejelentések szerint összesen közel 200 diplomatának kell hazautaznia európai országokból.

Románia is kiutasított tíz orosz diplomatát

Nyugati szövetségeseihez hasonlóan Románia is kiutasított kedden tíz orosz diplomatát, tiltakozásképpen a Kijev melletti Bucsában és más ukrán településeken elkövetett vérengzések miatt. A román külügyminisztérium (MAE) közleménye szerint a bukaresti orosz nagykövetség alkalmazottait azért minősítették nemkívánatos személyekké Romániában, mert tevékenységükkel és megnyilvánulásaikkal sértik a diplomáciai mentességekről és kiváltságokról szóló, 1961-es bécsi egyezményt. Románia - Csehországhoz, Szlovákiához és balti államokhoz hasonlóan - már tavaly áprilisban kiutasította a bukaresti orosz nagykövetség katonai attaséjának helyettesét, miután Aurescu nyilvános polémiába keveredett Kuzminnal az ukrán határ mentén végrehajtott orosz csapatösszevonással kapcsolatban.

Észtország, Lettország és Portugália is kiutasít orosz diplomatákat

Észtország és Lettország összesen 27 orosz diplomatát és követségi alkalmazottat utasít ki, Portugália pedig tízet nemzetbiztonsági okokból - közölte a három ország külügyminisztériuma kedden. A harmadik balti állam, Litvánia már hétfőn bejelentette a klaipedai orosz konzulátus bezárását. A litván kormány kiutasította az orosz nagykövetet is. Mindhárom balti országban számottevő orosz kisebbség él.

A portugál külügyminisztérium kedd esti bejelentése szerint tíz orosz diplomatának kell két héten belül elhagynia az ibériai államot. A tárca a döntést azzal indokolta, hogy az érintettek "veszélyeztették a nemzetbiztonságot". Korábban már több európai ország közölte, hogy orosz diplomatákat utasít ki: Spanyolország huszonhetet, Olaszország harmincat. Hétfőn Németország negyven, Franciaország pedig 35 orosz diplomata kiutasítását jelentette be.

Az ukrajnai háború kezdete óta már több mint 100 orosz diplomatát küldtek haza az Európai Unió tagállamaiból.

Bekérették a Külügyminisztériumba Ukrajna budapesti nagykövetét

"Itt az ideje, hogy az ukrán vezetők befejezzék Magyarország sértegetését és tudomásul vegyék a magyar nép akaratát" - közölte Szijjártó Péter a külgazdasági és külügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán, azt is kiemelve, hogy "mindezek világossá és érthetővé tétele érdekében ma reggelre a Külgazdasági és Külügyminisztériumba kérettük Ukrajna budapesti nagykövetét".

"Ez nem a mi háborúnk, ezért abból ki akarunk és ki is fogunk maradni" - írta Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy a kormány nem hajlandó kockára tenni a magyar emberek békéjét és biztonságát, "ezért nem szállítunk fegyvereket és nem szavazzuk meg az energiaszankciókat".

Veszélyben a világbéke?

Az ukrajnai háború a második világháború óta az egyik legnagyobb kihívás a világbéke ellen - jelentette ki kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén a világszervezet főtitkára, míg egyik helyettese bírálta Moszkvát a kazettás lőszerek bevetése miatt. António Guterres hangsúlyozta, hogy a háború sérti az ENSZ Alapokmányát, és a következményei 74 fejlődő ország 1,2 milliárd lakosát is sújtják. "Elemzésünk szerint 74 fejlődő ország, összesen 1,2 milliárd fős lakossággal rendkívül sérülékennyé vált az élelmiszer-, az energia- és a műtrágyaárak gyors emelkedése miatt" - mondta a főtitkár.

Az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta az ENSZ-nek 1480 polgári személy dokumentált haláláról, valamint 2195 civil sebesültről van tudomása az UNHRC adatai szerint. António Guterres közölte, hogy "az orosz offenzíva miatt egy hónap alatt több mint tízmillióan hagyták el otthonukat, ez volt a második világháború óta a leggyorsabb kényszerű lakosságmozgás". Mark Griffith humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettes közölte, hogy nem történt előrelépés a humanitárius célú tűzszünet ügyében. "Mariupol a pokol közepe" - mondta a főtitkárhelyettes az orosz erők által hetek óta ostromlott városról.

Továbbra is tűz alatt Izjum lakónegyedei

Az Ukrajnát támadó orosz erők változatlanul lövik a kelet-ukrajnai Harkiv megyében fekvő Izjum város lakónegyedeit, a civilek elleni támadásokkal az ukrán hadsereget készülnek megvádolni, és erre bizonyítékokat gyártanak - állította keddi helyzetjelentésében az ukrán vezérkar, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett. Az ukrán katonai vezetés értesülései szerint az orosz katonák Harkiv megye több településén begyűjtik és elhurcolják az Ukrajna-párti lakosokat. Helyi lakosokat tartóztatnak le a Zaporizzsja megyében lévő, orosz megszállás alá került Bergyanszk kikötővárosban is. Donyeck megyében az orosz erők folytatják Mariupol kikötőváros ostromát.

Súlyos következményekkel járna a német gazdaságra nézve a gázhiány

Az ukrajnai háború miatt esetleg kialakuló akut gázhiány súlyos következményekkel járna a lakosságra nézve a német szövetségi hálózati felügyelet, a Bundesnetzagentur szerint. "Sajnos nem zárható ki teljesen, hogy olyan döntéseket kell hoznunk, amelyek súlyos következményekkel járnak a vállalatokra, a munkahelyekre, az értékláncokra, az ellátási láncokra, egész régiókra nézve" - mondta Klaus Müller, a Bundesnetzagentur elnöke kedden a Handelsblattnak adott interjúban.

Arra szólított fel minden gázfogyasztót, hogy "már ma takarékoskodjanak a gázzal, hogy ne terheljék a tárolók töltöttségi szintjét". Véleménye szerint e téren még sok tennivaló lenne. "Mindannyian túl sokáig túlságosan figyelmetlenek voltunk" - fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy a hálózati ügynökség teljes mértékben a gázhiány megelőzésére összpontosítja erőfeszítéseit. "Nem akarjuk, hogy a gázveszélyhelyzeti terv harmadik szakaszát is ki kelljen hirdetni" - mondta, hozzátéve: a harmadik fázisban már "a különböző ágazatokkal folytatott intenzív tárgyalásokkal kell kideríteni, hol vannak megtakarítási lehetőségek".

Több mint hétezer-ötszázan érkeztek kedden Ukrajnából

Magyarországra kedden az ukrán-magyar határszakaszon 4204 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 3463-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden. A beléptetettek közül a rendőrség 695 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - tájékoztatott az ORFK.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte szerdán a police.hu oldalon, hogy hétfőn 600 menekültet fogadtak a fővárosban. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba - tudatták. Hozzátették: az 600 ember között 216 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A fővárosi és vidéki szálláshelyeken 37 ember, köztük 22 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.