Újra lépnie kellett az MNB-nek: dúl az orosz-ukrán háború, és ezt a magyar gazdasági sokáig nyögi még

Az inflációs kockázatok fokozódása és a korábbi várakozásoknál messze magasabb infláció miatt az MNB a közelmúltban elválasztotta az effektív egyhetes betéti kamatot az alapkamattól, ezenkívül kiszélesítette, valamint aszimmetrikussá tette a kamatfolyosót, annak érdekében, hogy a pénz- és árupiaci mozgások kiszámíthatatlansága miatt növelje a mozgásterét.

A tavalyi őszi hónapokban meredeken elszálltak a földgáz-, áram-, és olajárak, ami jelentős, és széleskörű inflációs nyomáshoz vezethet a háztartási energiaárak szinten tartása mellett is. Az ukrajnai konfliktus hatására érdemben folytatódott az energia-, nyersanyag-, és élelmiszerárak emelkedése, az elmúlt hetekben kifejezetten erős volatilitás és kiszámíthatatlanság jellemezte az áru- és pénzpiacokat, ez pedig tovább fokozta a kamatemelési várakozásokat is. Az MNB vezetése üzeneteiben már előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt, amit szinte minden oldalról érkező külső nyersanyagár sokkok mellett az újranyitás kereslet – kínálati súrlódásai okoznak.

Noha az infláció az idei év során bázishatások miatt fokozatosan mérséklődhetne, az előbb említett tényezők jóval magasabb inflációs pályát eredményeznek a következő hónapokban, miközben a minimálbér jelentős emelése mellett a szja visszatérítés, a rendvédelmi állomány hathavi bónusza, valamint a februári 13. havi nyugdíj mintegy 1000 milliárd forinttal növeli a háztartások jövedelmét, ami lökést adhat a fogyasztásnak, ugyanakkor az inflációnak is. A nyersanyagárak robbanásszerű emelkedése továbbra is felfelé mutató kockázatokat jelent, mivel számottevő másodkörös hatással járhatnak, csakúgy, mint az újra megjelent munkaerőhiány hatására várhatóan élénkülő bérnövekedési dinamika. Az inflációt az MNB megítélése szerint a költségvetési kiadások növelése is fűtheti

- emelte ki a Takarékbank vezető elemzője. Ezért az MNB proaktív jelleggel a tavalyi év közepén kamatemelési ciklust kezdett, ami az MNB iránymutatása szerint az idei év elején is határozott ütemben folytatódhat, így az év közepéig további kamatemelésekre számítunk. Az inflációs kockázatok számottevő fokozódása miatt az év közepére 7,00%-ig emelkedhet az alapkamat, fokozatosan felzárkózva az egyhetes betéti kamathoz, ami a várakozásaink szerint májusban érheti el az 7,00%-ot. Az év közepére pedig ismét szimmetrikus lehet a kamatfolyosó, 6,00-8,00%-t jelölve ki a két szélének. Az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat mérséklésére legkorábban 2023 második félévétől számítunk, amennyiben az inflációs előrejelzések arra utalnak, hogy az infláció 2023 után visszatérhet a toleranciasávba, ezért a jövő év végére a várakozásunk szerint 6,25%-ra csökkenhet az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat, fejtette ki az elemző.

Mivel a jegybankok a kínálati ársokkokat nem igazán tudják befolyásolni, elsődleges céljuk a másodkörös hatások kiszűrése, az inflációs várakozások lehorgonyzása, az ár-bér spirál kialakulásának megelőzése. A jelenlegi globális inflációt azonban főleg a megélhetéshez szükséges áruk árának meredek emelkedése növeli, ez azonban önmagában is fékezni fogja a gazdaságokat a vásárlóerő visszaesésének hatására. Ezért a monetáris konfíciók túlszigorítását is érdemes lenne elkerülni, ez pedig kifejezetten megnehezíti a jegybankok munkáját. A hazai kamatemelések és a várható további kamatemelések feltehetően elégségesek lesznek az előbbi hatások kiszűrésére, de ennek eredményét csak egy-másfél év múlva láthatjuk.    

Az MNB Monetáris Tanácsának legutóbbi kamatdöntő ülésen készült közleménye hangsúlyozza, hogy az inflációs kilátások és kockázatok alakulásával kapcsolatban, a Monetáris Tanács adatvezérelt módon, havi kamatdöntő ülésein értékeli a monetáris kondíciók további szigorításának szükségességét. A Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, amíg az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódik, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak. A Monetáris Tanács kivezette a mennyiségi lazításokat, így az állampapír vásárlási és a növekedési kötvény programot is. A jegybank egyelőre nem értékesíti a mérlegében lévő állampapír-állományt, a megvásárolt állampapírokat lejáratig tartja. Az MNB ugyanakkor az állampapírpiac likviditási folyamatait a jövőben is szoros figyelemmel követi, és szükség esetén készen áll átmeneti és célzott állampapír-vásárlásokkal beavatkozni az állampapírpiac stabilitásának fenntartása érdekében. Az eseti állampapír-vásárlások nem jelentik a monetáris politikai irányultság megváltozását. A Monetáris Tanács a múlt évben kivezette a forintlikviditást nyújtó devizaswap-eszközt, szűkítve az eszközön keresztül nyújtott forintlikviditás. A kamatdöntés megfelelt a piaci árazásoknak, a határidős kamatlábak egy hónap múlva 7,25%, három hónap múlva közel 8,00%, hat hónap múlva 7,85%, 2022 végére 7,70%, egy év múlva 7,40% körüli kamatszintet jeleznek előre, az utóbbiak azonban némileg meghaladják jelenlegi várakozásainkat, fejezte be elemzését a Takarékbank vezető elemzője.

Az Equilor elemzői is reagáltak a helyzetre, elmondásuk szerint gyorsabb, és erősebb monetáris szigorítás szükséges. A közlemény utolsó, hangsúlyos bekezdésében a jegybank leszögezi, hogy az inflációs kockázatok mérséklése és a várakozások megfelelő alakítása a monetáris kondíciók folytatódó szigorítását és az alapkamat-emelési ciklus korábbinál nagyobb lépéssel történő folytatását szükségessé. Az alapkamat fokozatosan felzárkózik az egyhetes betéti kamat következő hónapokban kialakuló szintjéhez. A tartós negatív kínálati hatások miatt emelkedő másodkörös inflációs kockázatok kezelése érdekében a szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt.

A jelenlegi turbulens pénzpiaci környezetben elsődleges, árstabilitási célja mellett az MNB kiemelt feladata a piaci stabilitás biztosítása is. A Tanács az elmúlt hónap során a kamatfolyosó kiszélesítésével bővítette a rendelkezésre álló monetáris politikai mozgásteret, ami a jelen helyzetben kulcsfontosságú. Az MNB szükség esetén az eszköztár minden elemével készen áll beavatkozni a pénzügyi piacok stabilitásának biztosítása érdekében

– fejtette ki az elemző. A háború több oldalról fokozza az inflációs nyomást. Februárban 8,3 százalékra emelkedett az éves bázison számított infláció Magyarországon, ilyen magas értékre 15 éve nem volt példa. A tavalyi bázis hatása áprilistól enyhítené némileg a nyomást, azonban az orosz-ukrán fegyveres konfliktus hatásai miatt erre közel sem számíthatunk. Az ellátási láncok ismételt megszakadása, az erőteljesen emelkedő élelmiszer- és energiaárak miatt a következő hónapokban átlépheti a 10 százalékot az infláció, az év egészében még akkor is 8-9 százalék körül alakulhat átlagosan, ha a háború néhány héten belül véget érne.

A februári döntésnél még az 50 bázispontos havi ütemet jelölték ki a közeljövőre irányadónak, ám ezt a szomszédban zajló háború felülírta

– kommentálta a döntést Kiss Péter. Az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a forint gyengülése és a fejlődő piaci kockázati felárak megemelkedése miatt az MNB inkább a korábbiakban jelzettnél nagyobb kamatemelést tarthatott célszerűnek. Ez azonban csak szimbolikus értékű, mert az irányadó kamatszintet az egyhetes jegybanki betét 5,85 százalékos kamata jelenti. Nagyon nehéz helyzetben van most minden jegybank, így az MNB is, ugyanis a kialakult kínálati válság okozta inflációs megugrásra (amin a háború még tovább rontott) nem nyújtanak hatékony megoldást a monetáris politika tradicionális eszközei – hangsúlyozta Kiss Péter. Így jogosak merül fel ismét a kérdés, hogy milyen további eszközök állhatnak még rendelkezésre.

Egyes elemzők a legjobb megoldásnak az erőteljes kormányzati beavatkozást látják, ami azonban igen sokba fog kerülni. Ez pedig minden bizonnyal újra felveti a jegybanki állampapírvásárlások újraindítását

- tette hozzá a befektetési igazgató, aki kiemelte, hogy kérdés, hogy ez a magyar viszonyok között mennyire működőképes, rekord alacsony munkanélküliségi ráta, gyenge forint és a választások előtti fiskális költekezés közepette.