Így függ az orosz gáztól az EU: Magyarországnak szuperkegyetlen lenne a leválás

Az oroszok szerepe a globális energiaellátásban óriási: Oroszország a világ legnagyobb földgáz-exportőre, és a második legnagyobb nyersolaj-szállítója Szaúd-Arábia után. Ha ezt számokban akarjuk kifejezni, akkor tavaly nagyjából az EU földgáz-felhasználásának 40%-a – mely elengedhetetlen a fűtéshez, az áramellátáshoz és az ipar működéséhez – Oroszországból érkezett.

Amerika viszont már megtette súlyos ellenlépéseit az ukrajnai háború miatt, és betiltotta az orosz energiaforrások vásárlását. Ez azonba a gyakorlatban náluk csak kis részét tette ki a nyersolaj- és petróleumbeszerzésnek – tavaly novemberben pédául csak 7%-ot. Más viszont a helyzet Európában: a kontinens energiafüggősége stratégiai- és gazdasági sebezhetőséget jelent, miközben folyamatos bevételt biztosít Oroszországnak.

A jelenlegi orosz-ukrán háború miatti nyugati szankciós politikai tehát kifejezetten mélyen érinti Európát, még akkor is, ha a tervek egyébként már megvannak az oroszoktól való nagyobb függetlenedés irányába. Igaz, ez nem megy egyik pillanatról a másikra. Az ügymenet felgyorsítása ugyanakkor kedvező hatásokkal is járhat, az orosz energiaimport fokozatos megszüntetése ugyanis felgyorsíthatja az átállást a környezetbarát forrásokra, például a szél- és a napenergiára.

Mégis mennyi orosz gáz érkezik az EU-ba?

Ha lakossági szempontból nézzük ez európai energiaellátást, niylvánvalóan a gáz a legfontosabb: elengedhetetlen a fűtséhez és a villamosenergia-termeléshez, hogy csak a két legfonotosabbat említsük. Az EU éves gázfelhasználása 400,5 milliárd köbméter volt, ebből majdnem 153 milliárd köbméter származott Oroszországból (40%, ahogy azt korábban említettük). A második legfontosabb gázszállító, Norvégia, ennek a mennyiségnek a csak a felét adta ugyanebben az évben, 74 milliárd köbmétert.

Rajtuk kívül még a tíz legnagyobb beszállító közé tartozik Algéria, Hollandia, Katar, az USA, az Egyesült Királyság, Németország és Nigéria is. Ezek az országok viszont egyenként meg sem közelítik az orosz gáz éves mennyiségét – csak 10 és 25 milliárd köbméter között szállítanak földgázt az EU-nak. 

És bár egyenként nem, közösen már nagyobb részét fedi le a kontinens gázellátásának, ami az energiafüggetlenedés szempontjából mindenképp pozitív előjel lehet. A jövőben tehát az EU dolgozhat azon, hogy a már meglévő import-partnereitől még több gázt hozzon. Érdemes megnézni például, hogy az USA csak 2016 óta szállít gázt az EU-ba, de négy év alatt közel 65-szörösére nőtt ez a mennyiség, és 2020-ban összeségében ez már már 15,5 milliárd köbméter volt.

Az orosz energia nélküli Európa

Az orosz energiafüggőség megszüntetését szorgalmazza a múlt héten Versailles-ban tartott EU-csúcson elfogadott nyilatkoza, valamint a REPowerEU terv is. Ezek mentén 2022 végéig az Unió kétharmadával akarja csökkenteni az Oroszországból érkező energia mennyiségét, 2027-re pedig a tervek szerint egyáltalán nem is lenne már szükség az orosz energiaimportra.

Az EU-s terv egyik fő célja persze adott, a kontinens gázellátásának folyamatosan biztosítva kell lennie. Ezért például idén október elsejéig a gáztározóknak el kell érniük a 90%-os töltöttségi szintet, így az ellátást nem befolyásolná a gázszállítás csökkenése vagy a gázárak hirtelen emelkedése.

A jelenlegi helyzetet egyébként külön súlyosbítja, hogy tavaly ősszel Európa nem rendelkezett megfelelő mennyiségű földgáztartalékkal.

Ezen kívül kulcsfontosságú még az energiaszállítók diverzifikálása, valamint a megújuló energiákra történő átállás felgyorsítása. Az EU növelné a cseppfolyós földgáz (LNG) importját, valamint a gázszállítást a nem orosz partnerektől. Szintén a terv részét képezik a megújuló energiaforrásos projektek, a jobb energiakihasználás, a hidrogénpiac fejlesztése, gáz- és villamosenergia-hálózatok összekapcsoltságának növelése, és a nagyobb ellátásbiztonság.

Ugyanakkor az európai energiaellátás komplextiása miatt így is rendkívül nehéz lesz az orosz függőség megszüntetése. Putyin pedig pontosan figyeli az energiapiaci változások alakulását, és egyértelműen ehhez igazította például az Ukrajna elleni támadást is, kihasználva Európa kiszolgáltatottságát az energiaellátás terén.

Az orosz gázszállítás megszüntetése már elkezdődött

Az Egyesült Államok és Norvégia a héten jelezte, hogy mennyivel tud több gázt biztosítani Európának idén. Az USA 5,7 milliárd köbméterrel több cseppfolyós földgázt (LNG) fog küldeni, ami a tavalyi 155 milliárd  köbméterhez képest jelentős bővítés. Norvégia is igyekszik növelni a szállítási kapacitását 1,4 milliárd köbméterrel, így viszont már a norvég gáz 95%-a érkezik a kontinensre, tehát ennél többre nem nagyon lehet számítani a közeljövőben. Olaszország bejelentette, hogy három év múlva tudnak teljesen leválni az orosz gázról, Franciaország pedig április közepétől nem támogatja a gázkazánok beépítését, csak az alternatív fűtésrendszerekét.

De mi a helyzet itthon?

Magyarország gázellátás hagyományosan szintén Oroszország biztosítja, hazánkban az egyik legmagasabb az orosz gázimport aránya Európában. Ahogyan azt a magyar kormány többször is hangsúlyozta, az orosz gázcsap elzárása beláthatatlan gazdasági következményekkel bírna. Ha számszerűsíteni akarjuk, hazánk mennyire függ az orosz gáztól: az Eurostat adatai szerint 2020-ban a magyar gázfelhasználás 12 milliárd köbméter volt, ebből 11,5 milliárd köbméter volt orosz gáz.

Az ábrán jól látszik, hogyan változott Magyarország gázellátása az utóbbi húsz évben. A 2000-es években még fontos partner volt ezen a téren Németország és Franciaország, Türkmenisztán, de például Üzbegisztán 2007–2008-ban a gázszállítás közel 15%-át adta. 2012 óta viszont csak Oroszországból érkezett hozzánk gáz, lassan tíz éve az ellátás 95%-át kapjuk innen. Ebből pedig egyenesen következik, hogy Magyarországot mennyire komolyan érintené bármilyen, EU-s energia-szankció Oroszország ellen. És ha jelen állás szerint ez drasztikusan most nem is fog bekövetkezni, az átállás hosszabb távon nálunk lehet az egyik legnehézkesebb az EU-ban.

EZ IS ÉRDEKELHET

Európa gázellátása forog kockán az orosz-ukrán háborún: brutális következményre is készülhetünk

Az orosz-ukrán konfliktus Európát az energiaellátás szempontjából érintheti a legkeményebben: képes lesz-e a kontinens elzárni az orosz gázcsapot?