Elindult az EU-s leválás az orosz gázról: egyre csak érkeznek a bejelentések

A múlt heti informális EU-csúcson megszületett a döntés, hogy az orosz gázról, olajról, szénről minél előbb, lehetőleg 2027-ig le kell válni, amelynek részletes terveit májusban mutatja be az Európai Bizottság (ami eddig tudható, azt itt és itt írtuk meg), de a döntéssel összefüggésben máris záporoznak a konkrét megvalósítást jelző hírek. Ezt jelzi néhány szerdai bejelentés is.

• Az amerikai energiaügyi minisztérium engedélyezte két újabb LNG-kitermelő létesítménynek, hogy Európába (tehát szabadkereskedelmi megállapodással nem rendelkező célpontok felé) adhassanak el cseppfolyósított földgázt. A most engedélyezett plusz LNG-export együttes volumene napi 0,72 milliárd köbláb, azaz 0,02 milliárd köbméter naponta. Ez az év hátralévő mintegy 9 hónapját tekintve 5,7 milliárd köbméter plusz gázszállítást jelent, ami nem csekély, tekintettel arra, hogy tavaly az éves uniós orosz gázimport 155 milliárd köbméter volt. Az Egyesült Államok egyébként már most is a legnagyobb LNG-exportőr a világon, január-februárban 10 milliárd köbméter feletti volument teljesített, megelőzve Katart is, és a Reuters összefoglalója szerint az év végéig várható további amerikai engedélyek/fejlesztések nyomán még mintegy 20%-kal több LNG-t lesz képes exportálni.
• A norvég Equinor azt jelezte, hogy bizonyos karbantartási munkák és egyéb műveletek áthangolásával sikerült elérnie, hogy idén őszig az eddig tervezettnél összesen 1,4 milliárd köbméterrel több gázt tudjon vezetéken Európába küldeni két mezőjének fokozott kitermelésével (norvég gáz 95%-a így érkezik a kontinensre, Németországba, Franciaországba, Belgiumba és az Egyesült Királyságba).  Ez a norvég jelzés többek között annak az uniós tervnek a teljesítésében segít, hogy szeptember végéig 90%-ra fel lehessen tölteni az európai gáztárolókat azért, hogy a téli hónapok ellátásbiztonsága növekedjen és az orosz zsarolási potenciál csökkenjen. Norvégia tavaly 113 milliárd köbméter gázt exportált az EU-ba, így az uniós gázimport közel negyedét biztosította, de a számokból is érzékelhető, hogy a kitermelési kapacitása csaknem 100%-on pörög, tehát nem tud jelentősen több gázt küldeni rövid távon.
• Olaszországban az ökológiai átállásért felelős miniszter, Roberto Cingolani, arról beszélt az olasz felsőházban a Reuters beszámolója szerint, hogy az orosz gázimport helyettesítése “legalább három éves időhorizonton lehetséges”. Olaszország évente mintegy 30 milliárd köbmétert importál az oroszoktól, ami az ország éves gázimportjának mintegy 40%-a és Cingolani elmondása szerint ebből a 30-ból 20 milliárdot rövid és közép távon már ki tudnak váltani. Ennek egyik fő csatornája az lesz, hogy felpörgetik Algériából a gázszállításokat (évi 9 milliárd köbméterrel), emellett megnövelik az olaj- és széntüzelésű erőművek kapacitását, hogy mintegy 3-4 milliárd köbméternyi gázt kiváltsanak. További lehetőség, hogy megnövelik az uniós áramimportot, illetve 6 milliárd köbméterrel az LNG-behozatalt (jelenleg 3 LNG-terminál üzemel az országban, amelyek a napi import 20%-át fedezik). Ez együtt tehát megközelíti a 20 milliárd köbmétert. Emellett azt is vázolta, hogy tengerre telepített LNG-terminálokkal további 16-24 milliárd köbméternyi gázt tudnának fogadni, amiket az engedélyek kiadása után 12-18 hónappal lehet megépíteni. Azt is jelezte, hogy további két tengerparti LNG-terminál megépítése 3-4 évbe telne (együttes kapacitásuk 20 milliárd köbméter lenne) és most átvizsgálják az engedélyeiket, hogy hogyan lehetne haladni ezekkel.
• Franciaországban az uniós stratégiai tervvel összhangban meghirdették, hogy 2027-ig le akarnak teljesen válni az orosz fosszilis energiahordozókról és ennek jegyében tegnap azt is bejelentették, hogy április 15-től immár nem jár támogatás a lakossági gázkazánok beépítéséhez, miközben megnövelik az alternatív fűtési rendszerek (hőszivattyú, biomassza) beépítésének támogatását. Barbara Pompili környezetvédelmi miniszter ki is jelentette: a cél az, hogy a gázfelhasználás helyett az egyéb fűtési módokat ösztönözzék az országban és minél inkább leváljanak nemcsak az orosz gázról, hanem a fosszilis nyersanyagokról is. A tudósítás emlékeztet rá, hogy az európai hőszivattyú egyesület adatai szerint tavaly a 7 millió darabnyi fűtési egység eladásnak már több mint 25%-a hőszivattyú volt és egyre nő ennek a módozatnak az aránya, főleg az újépítésű ingatlanokban, illetve a felújítottakban is.

Szerdán este Németország és Norvégia illetékes miniszterei egy közös közleményben azt jelentették be a Bloomberg tudósítása szerint, hogy egy közös zöld hidrogén vezeték kiépítésének tervein kezdtek el dolgozni. Amint egy másik múlt heti cikkben megírtuk: a norvégok a lengyelekkel is építenek egy nagy projektet, ott évi 10 milliárd köbméteres kapacitású gázvezetékről van szó, amely a felfrissített tervek szerint októbertől kezdheti meg a szállítást.

Magyarországon egyelőre semmilyen kormányzati bejelentés nem érkezett arról, hogy az orosz fosszilis energiahordozókról való mielőbbi leválás uniós tervéhez milyen lépésekkel járulunk hozzá.