Orosz-ukrán háború: Zelenszkij szerint új fal emelkedik Európában a szabad és rabságban élő országok között

Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el az orosz szóhasználatban "különleges katonai műveletnek" nevezett háború megindítását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is, támadnak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről.

Sokan meghaltak a Harkiv megyei Merefa elleni tüzérségi támadásban

Az eddigi adatok szerint 21-en vesztették életüket és 25-en sérültek meg a Harkiv megyében lévő Merefa város elleni orosz tüzérségi támadásban - közölte csütörtökön a kelet-ukrajnai megye ügyészsége. A korábban megjelent hírek szerint csütörtökre virradóan az orosz erők tüzérségi támadást indítottak a település ellen, és szétlőttek egy iskolát és egy kultúrházat - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

A Harkiv megyei ügyészség közölte, hogy a 25 sérültből tíz állapota súlyos. Még tart a romok eltakarítása. Az ukrán ügyészek büntetőeljárást indítottak a háborús normák és szabályok megsértése miatt, valamint szándékos emberölés gyanújával. Közben az ukrán belügyminisztérium Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnökre hivatkozva azt közölte, hogy két rendőr meghalt, egy pedig megsebesült, miközben civileket evakuáltak a fővárostól északnyugatra fekvő településekről. A közlemény szerint orosz harckocsik nyitottak tüzet a menekülők konvojára a bucsai járásban, Irpinynél pedig Grad típusú sorozatvetőből indított rakéta talált el egy rendőrautót.

Nyebitov szavai szerint az orosz csapatok az evakuálásra megnyitott "zöldfolyosók fedezékében rejtőztek el" és onnan támadtak, így az evakuálások Kijev megyében jelenleg "ellenséges tűz alatt" folynak. Hozzátette, hogy az ukrán fegyveres erők sikeres támadása után Irpiny, Hosztomel és Nemisajeve irányában az ukrán hadsereg előrenyomult, de még heves harcok dúlnak a térségben. Közölte, hogy Kijev megyében "partizánakciók is megfigyelhetők", állítása szerint "a városok és falvak utcáin orosz katonák és ukrán civilek holttestei hevernek".

Budapest háromezer helyjegy árával segíti a menekültek vasúti közlekedését

A fővárosi önkormányzat háromezer helyjegy árának erejéig gyors támogatást nyújt azoknak a civil szervezeteknek, amelyek az ukrajnai menekültek vasúti utazását segítik - közölte Karácsony Gergely főpolgármester csütörtökön a Facebook-oldalán. A főpolgármester úgy fogalmazott: "a kormány által biztosított ingyenes vasúti utazás mégsem teljesen ingyenes a putyini agresszió elől menekülők számára, ezért a fővárosi önkormányzat 3000 helyjegy árával segít".

Az elmúlt napokban a budapesti pályaudvarokon egyre több olyan, Ukrajnából menekült emberrel lehet találkozni, aki nem tud az elvileg ingyenes vasúti jegy lehetőségével élni. Ennek oka, hogy a továbbutazók számára pénzbe kerül a helyjegy, amelyhez forintra van szükségük - írta. Karácsony Gergely közölte, információik szerint Budapesten az ukrán hrivnyát napok óta nem lehet átváltani, illetve egyre több menekült nem tud a bankkártyájával fizetni. Az eddig tapasztaltok szerint civil szervezetek, önkéntesek állnak a nemzetközi jegypénztárnál, és fizetnek a menekültek "ingyenes" jegyéért - olvasható a bejegyzésben.

Több mint harminc, sérült szíriai zsoldos tért haza

Nemrég több mint harminc, sérült szíriai zsoldos érkezett Oroszországból a szíriai orosz Hmejmim légitámaszpontra, olyanok, akik az ukrajnai harcokban sebesültek meg - állította a kijevi védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága csütörtökön a Telegram üzenetküldő portálon közzétett jelentésében. Az ukrán katonai hírszerzés szerint a sérültek látványa elkedvetlenítette Szíriában az ukrajnai háborúban orosz oldalon részt venni készülő szíriai zsoldosokat, többen visszavonták jelentkezésüket, de feljegyeztek olyan eseteket is, amelyekben a korábbi jelentkezők állítólag megcsonkították magukat, hogy mégse kelljen harcba menniük. A jelentésben - amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál és az UNIAN ukrán hírügynökség is idézett - azt írták: a zsoldosok egy része úgy tekint az ukrajnai "kalandra", amelyhez előbb Oroszországba, illetve Fehéroroszországba kell utazniuk, mint dezertálási lehetőségre, mert Ukrajnába jutva azután illegális bevándorlóként az Európai Unióba akar eljutni. Az ukrán hírszerzés nem támasztotta alá ezt az értesülését.

Kijev értesülése szerint Bassár el-Aszad szíriai elnök állítólag negyvenezer fegyverest ígért Oroszországnak. Ezenfelül a hírszerzés olyan információk birtokába jutott, amelyek szerint a közeljövőben fegyvereket, katonai felszereléseket és egyéb erőforrásokat is terveznek szállítani Szíriából Oroszországba és Fehéroroszországba az Ukrajna elleni támadásokban részt vevő orosz erők számára.

Az ukrán védelmi miniszter szerint országának több katonai támogatásra van szüksége

Ukrajnának több katonai támogatásra van szüksége, az Európai Uniónak pedig további, rendkívül erős, a gazdaságot megbénító szankciókkal kell sújtania Oroszországot - jelentette ki az ukrán védelmi miniszter az Európai Parlament (EP) külügyi bizottságának ülésén csütörtökön. Olekszij Reznyikov, az EP szakbizottságának üléséhez videón keresztül kapcsolódva elmondott beszédében hangsúlyozta: olyan robusztus megszorító intézkedésekre van szükség Oroszországgal szemben, amelyek arra kényszerítik Moszkvát, hogy "megállítsa az Ukrajna elleni agressziót".

A miniszter ismételten ukrajnai repüléstilalmi zóna bevezetését szorgalmazta, és sürgette az uniós országokat, hogy bürokratikus akadályok nélkül szállítsanak fegyvereket országának. Reznyikov kérdéssel fordult az EP-képviselőkhöz: vajon a helyzet elmérgesedésére van-e szükség ahhoz, hogy az Unió határozottabban lépjen fel Oroszországgal szemben és Ukrajna megsegítésére? - fogalmazott. Közölte továbbá: Ukrajna készen áll arra, hogy mihamarabb fogadja és felhasználja az Európai Unió felajánlotta pénzügyi segítséget.

Az EP tájékoztatása szerint a képviselők elkötelezték magukat amellett, hogy felszólítják az uniós kormányokat: "tegyenek többet Ukrajna megsegítésére az orosz agresszióval szemben". Leszögezték, támogatni fogják a további szankciós csomagokat, hogy Oroszország illetékesei tárgyalóasztalhoz kényszerüljenek.

Párizs szerint Oroszország csak színleli a tárgyalást

Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter azzal vádolta meg csütörtökön Oroszországot, hogy csak színleli a tárgyalást a tűzszünetről Ukrajnában, miközben továbbra is "a fegyvereket beszélteti". "Pont úgy, mint Aleppóban (Szíriában) vagy Groznijban (Csecsenföldön), az orosz logika a megszokott hármasságon alapul: válogatás nélküli bombázások, úgynevezett humanitárius folyosók létrehozása azért, hogy aztán az ellenfelet megvádolják ezek semmibe vételével, valamint tárgyalások azzal az egyetlen céllal, hogy színleljék a tárgyalást" - mondta a francia diplomácia vezetője a Le Parisien című napilapban megjelent interjúban.

Moszkva szerdán azt közölte, hogy nem könnyű tárgyalások folynak Oroszország és Ukrajna között, de van remény a kompromisszumra. Az orosz fél azt kérte, hogy Ukrajna nyilvánítsa magát semleges országnak, ezt viszont Kijev elutasította. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyanakkor korábban kijelentette, hogy Ukrajna a NATO "nyitott ajtók" politikája ellenére sem lesz az észak-atlanti szövetség tagja.

Németországban a részmunkaidős foglalkoztatás növekedését okozhatja a háború

A nürnbergi foglalkoztatáskutató intézet (IAB) tanulmánya szerint az ukrajnai háborúnak a koronavírus-válsághoz hasonló, bár kisebb mértékű munkaerőpiaci következményei lehetnek Németországban. A szűk ellátási keresztmetszetek miatt elsősorban a  részmunkaidős foglalkoztatás kerülhet ismét előtérbe. Enzo Weber, az IAB (Institut für Arbeitsmarkt- und Berufsforschung der Bundesagentur für Arbeit), a német szövetségi munkaügyi hivatal foglalkoztatáskutató intézelének a szakértője szerint az iparban és az építőiparban az anyaghiány miatt 2021 áprilisa és 2022 januárja között 76 ezren veszítették el a munkájukat. A részmunkaidős foglalkoztatásra tett bejelentések száma pedig 446 ezerrel nőtt. A tapasztalatok szerint azonban a jelzettnél kisebb számban veszik igénybe a vállalatok a részmunkaidős foglalkoztatásra kapott engedélyeket.

Úgy tűnik, hogy a részmunkaidős foglalkoztatást túlnyomórészt az ellátási hiányhoz való alkalmazkodásra használják

- írják a szerzők a "Wirtschaftsdienst" című szaklapban megjelent tanulmányban, amelyről a "Der Spiegel" online kiadása csütörtökön számolt be. Weber szerint az ukrajnai háborúnak is hasonló hatásai lesznek a munkaerőpiacra nézve. "Ha szűk keresztmetszet keletkezik az alapanyag-ellátás terén, akkor ennek a munkaerőpiacra gyakorolt hatása elsősorban a részmunkaidős foglalkoztatás növekedésében mutatkozik meg" - mondta. Egy háborúnak ugyanis csak rövid távú hatásai vannak. Vagy véget ér, vagy a gazdaság alkalmazkodik a megváltozott feltételekhez  - mutatott rá.

Weber arra is számít, hogy a háborúnak kisebb hatása lesz az ellátási láncokra, mint a világjárványnak volt. "A koronavírus globális jelenség volt, amely minden országban közvetlen hatást gyakorolt a gazdaság működésére. Az ukrajnai háború viszont csak két országra van közvetlen hatással. Azonban figyelembe kell venni, hogy a járvány által okozott szűk ellátási keresztmetszetek még mindig fennállnak, és a háború ezen felül súlyosbítja tovább a helyzetet" - mondta.

Élnek a mariupoli színház légoltalmi pincéjében menedéket talált emberek

Sértetlen maradt annak a mariupoli színháznak a légoltalmi pincéje, amelyet bombatámadás ért, és ahol korábbi közlés szerint több, mint ezer ember talált menedéket - írta csütörtöki Facebook-bejegyzésében Szerhij Taruta ukrán parlamenti képviselő. "A romok eltakarítása megkezdődött. Az emberek élve jönnek ki a pincéből" - írta Taruta a dpa német hírügynökség jelentése szerint. Az értesülést független forrásból nem lehet megerősíteni.

Ukrán közlés szerint az épületet szerdán érte támadás, melyben súlyos károkat szenvedett. Kijev és Moszkva egymásra hárítják a felelősséget. Az ukrán hadsereg közlése szerint az orosz csapatok folytatják az északkelet-ukrajnai Harkiv ostromát. A milliós nagyváros lövetése egész éjjel folytatódott, több lakóépületet is találat ért. A harcok Izjum és Csuhujiv irányában terjednek tovább. Az orosz erők Merefa városban szétlőttek egy iskolát és egy kultúrházat, vannak sebesültek, de a hadsereg közleményében nem szerepelnek pontos számok.

Moldova nem képes több ukrán menekültet befogadni

Moldova nem képes már több, a háború elől menekülő ukrán állampolgárt befogadni és ellátni, miután a 2,6 millió lakosú országban napok óta több mint százezer menekült tartózkodik - közölte csütörtökön a román G4Media.ro hírportál Dumitru Udreának, a chisinaui kormány főtitkárának egyik rádióinterjúját idézve. Udrea a - román közszolgálati rádió által a moldovai fővárosban alapított - Radio Chisinaunak elmondta: a háború kezdete óta 340 ezer ukrán állampolgár érkezett Moldovába, akik közül 103 ezren maradtak az országban, a menekültek csaknem fele pedig kiskorú.

Az ukrajnai szülők eddig 650 gyermek számára kérvényezték a felvételt a moldovai iskolákba és óvodákba. A moldovai hatóságok azt remélik: a tanulók egy része számára lehetővé tudják tenni, hogy online bekapcsolódhassanak az Ukrajna nyugati részén működő iskolák tanóráiba - magyarázta a chisinaui kormány főtitkára. Udrea szerint a chisinaui kormány pénzügyi támogatásban fogja részesíteni az ukrán menekülteket befogadó családokat, amint megérkezik az országba a nemzetközi közösség által megígért segítség, addig azonban csak a segélylerakatokat felkeresve juthatnak hozzá az adományozóktól összegyűjtött élelmiszerhez és más létszükségleti cikkekhez.

Mivel az ország négyszer annyi menekült ellátásáról gondoskodik, mint amennyire elvileg képes lenne, a moldovai hatóságok Románia és más európai uniós országok felé irányítják az ukrajnai menekülteket, közvetlenül az ukrán-moldovai határátkelőktől vagy légi úton - mondta a kormányfőtitkár. Szerdán Klaus Iohannis román államfő Chisinauba látogatott, hogy arról biztosítsa a moldovai vezetőket: mindenben és mindenkor számíthatnak Románia támogatására. Maia Sandu moldovai elnökkel közös sajtóértekezletén Iohannis azt ígérte: Románia annyi ukrajnai menekültet fogad be, ahány érkezik.

A válság két százalékponttal növelheti az inflációt

Az ukrajnai háború több mint egy százalékpontot vehet el a világ idei gazdasági növekedéséből és két százalékponttal megdobhatja az inflációt. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) az ukrajnai háború gazdasági és társadalmi hatásairól és politikai következményeiről készített első értékelésében úgy fogalmazott, hogy Oroszország inváziója humanitárius válságot okozott Ukrajnában, életeket, otthonokat és infrastruktúrát tönkretéve, miközben megzavarta a globális gazdasági fellendülést a koronavírus-járvány után.

Az OECD szerint az orosz invázió okozta helyzetben átmeneti, jól időzített és jól célzott fiskális intézkedésekre van szükség a válság fogyasztókra és vállalkozásokra gyakorolt azonnali hatásainak az enyhítésére. Az OECD értékelése szerint  a GDP 0,5 százalékának megfelelő értékű jól célzott kormányzati fiskális intézkedések lényegesen mérsékelhetik a válság gazdasági hatását anélkül, hogy az inflációt érdemben növelnék.

A nemzetközi szervezet értékelése szerint a háború rávilágított az Oroszországtól való függés minimalizálásának fontosságára, a kulcsfontosságú importok, az energiaforrások diverzifikálása, valamint a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás felgyorsítása a megújuló energiákba való nagyobb befektetések révén.

Ismét tömegek indulhatnak el a magyar határ felé

Felkészülten várjuk a következő napokban az Ukrajnából várhatóan nagyobb létszámban elinduló menekülteket a magyar-ukrán határ mentén lévő segítségpontokon - mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács elnöke csütörtökön. Soltész Miklós Barabáson és Beregsurányban tett látogatását követően elmondta: a határon szolgáló rendvédelmisek és a segélyszervezetek munkatársainak tapasztalatai szerint az elmúlt napokban viszonylagos nyugalom volt a térségben, de a szomszédos országból érkező hírek szerint a következő napokban tömegek indulhatnak el Kárpátaljáról Magyarországra.

Soltész Miklós arról is beszámolt, hogy a segítségpontok megteltek az ország minden részéből elindított adományokkal. Ezért arra kérik a segíteni akarókat, hogy az Aranyosapátiban kialakított központi raktárba juttassák el az elsősorban tartós élelmiszerből álló felajánlásaikat, amelyeket tartalékolnak vagy szükség szerint a segítségpontokra és Kárpátaljára szállítanak ki. A Karitatív Tanács szervezetei számára létrehozott biatorbágyi gyűjtőponton elsősorban a nagy cégek felajánlásait várják reggel nyolctól este nyolcig - tette hozzá az államtitkár.

Szabján Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vészhelyzetkezelési munkacsoportjának vezetője arról beszélt, a menekültek számára az ellátás mellett lelki elsősegélynyújtást is igénybe vehetnek a beregsurányi segítségponton, erre pedig a tapasztalatok szerint egyre nagyobb szükség van. Sajnos egyre több traumatizált menekülttel találkoznak, őket pszichológusok segítik, de vannak olyan szakemberek is, akik speciálisan képzettek, például a gyerekekkel történő foglalkozásban - tette hozzá.

A menekülők könnyen embercsempészek áldozataivá válhatnak

Az Európa Tanács emberkereskedelem elleni küzdelemmel foglalkozó szakértői csoportja (GRETA) arra figyelmeztetett, hogy az ukrajnai fegyveres konfliktus elől menekülők könnyen az embercsempészek kizsákmányolásának áldozataivá válhatnak. A strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács szakértői csoportja csütörtökön közzétett közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a háború elől menekülő emberek fizikailag és lelkileg is legyengültek, nem ismerik új környezetüket, ezért különösen veszélyezteti őket az embercsempészek és más bűnözők kizsákmányolása.

A szakértők közölték: a menekülőket - akiknek 90 százaléka nő és gyermek - embercsempészek keresik meg már Ukrajnában, vagy a menekülthullám frontországaiban. A kizsákmányolásnak legkitettebbek a felnőtt kísérő nélküli gyermekek, akik egyedül, vagy csoportosan keltek útnak az ukrajnai árvaházak és nevelőotthonok sietős evakuálását követően.

A NATO nem lép be a háborúba

A NATO nem lép be Oroszország Ukrajna elleni háborújába - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtökön Berlinben. A kancellár Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott megbeszélése előtt tett sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy országa kiáll "a bátor ukránok mellett" és pénzügyi és humanitárius támogatás mellett katonai felszerelésekkel is segíti, hogy "megvédhessék hazájukat az orosz agresszióval szemben". Hozzátette, hogy "megrendít bennünket a sok orosz fiatal sorsa is, akiket vezetőik értelmetlen háborúba küldenek, saját szomszédjaik ellen".

Fontos, hogy ezeknek a fiatal embereknek a sorsa Oroszországban is ismertté váljék, mindenkinek tudnia kell Oroszországban, hogy egyedül (Vlagyimir) Putyin elnök viseli a felelősséget, ha meghalnak vagy megsebesülnek

- mondta Olaf Scholz, kiemelve: mindent meg kell tenni azért, hogy a lehető leghamarabb elhallgassanak a fegyverek. Ugyanakkor - fűzte hozzá a német kancellár - "azt is világosan és egyértelműen ki kell mondani, hogy a NATO nem lép be katonailag ebbe a háborúba".

"Ez Putyin elnök háborúja" - jelentette ki Jens Stoltenberg, hozzátéve, hogy az orosz elnöknek meg kell állítania a háborút, vissza kell vonnia csapatait és vissza kell térnie a diplomáciához. A harminc európai és észak-amerikai országot összefogó védelmi szövetség továbbra is támogatja Ukrajnát, hogy élhessen az ENSZ Alapokmányában rögzített önvédelmi jogával, ugyanakkor felelősséget visel azért, hogy ne mélyüljön még tovább a konfliktus, mert csak "még veszélyesebbé válna, még több szenvedéssel, halállal és rombolással járna" - tette hozzá Jens Stoltenberg.

A NATO főtitkára egyben kifejezte nagyrabecsülését a szövetség keleti tagállamainak védelmét, valamint az Ukrajna és az ukrajnai menekültek támogatását szolgáló német erőfeszítések iránt, és az európai biztonságpolitika korszakfordító fejleményeként jellemezte a berlini vezetés azon vállalását, hogy ezentúl minden évben a hazai össztermék (GDP) 2 százalékát meghaladó összegű közpénzt fordít védelemre, és ötödik generációs harci repülőgépekkel - amerikai F35-ösökkel - erősíti meg légierejét.

Emelkedett a csernyihivi csapások áldozatainak száma

Az észak-ukrajnai Csernyihivben 53-ra emelkedett azoknak a száma, akik az orosz erők támadásai következtében vesztették életüket szerdán - közölte csütörtökön Vjacseszlav Hausz regionális kormányzó. Kijev keleti részén egy elfogott rakéta darabjai csapódtak be  magas lakóépületbe szerda éjszaka, a hatóságok szerint legalább egy ember meghalt és három megsebesült.

Katasztrofális állapotokról számolt be egy lapinterjúban az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol alpolgármestere. A napok óta orosz ostrom alatt álló kikötővárosban a legnagyobb gondot az összeomlott ivóvíz-szolgáltatás okozza. Az emberek radiátorcsövekből, pocsolyákból próbálnak ivóvízhez jutni - mondta el Szerhij Orlov a Forbes Ukraine című kijevi magazinnak az ukrán sajtó csütörtöki jelentése szerint. Orlov elmondása szerint Mariupol épületeinek 80-90 százalékát érte bombatalálat. Az alpolgármester azzal vádolta az orosz erőket, hogy kifejezetten a polgári lakosságot veszik célba.

Az ukrán hatóságok közlése szerint az elmúlt két napban 6500 személyautó távozott Mariupolból, annak ellenére, hogy a város környékén nem volt tűzszünet. Még nagyon sokan rekedtek azonban a harcok dúlta városban. Szerda este óvóhelyül szolgáló színházépületet ért bombatámadás a helyi ukrán hatóságok szerint. Az ott tartózkodó több száz ember sorsa bizonytalan, mert az óvóhely bejáratát elzárta a törmelék.

Az ukrán vezérkar csütörtök reggeli tájékoztatása szerint az orosz hadihajók továbbra is gátolják a hajóforgalmat a Fekete-tenger északnyugati részén. Múlt szombaton jelentették be az ukrán vízi közlekedési hatóságok, hogy a háború kezdete óta 94 külföldi hajó rekedt ukrán kikötők környékén. Az orosz fél szerint a blokádra "az aknák magas kockázata" miatt van szükség.

Oroszország ET-tagságának megszűnése az orosz állampolgárok jogainak csorbulását jelenti

Aggodalomra ad okot, és az orosz állampolgárok jogainak újabb korlátozását jelenti, hogy ukrajnai katonai műveletei miatt Oroszország tagsága az Európa Tanácsban március 16-án megszűnt - jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön. Közleményében Josep Borrell aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy "Oroszország magatartásának következményeként" az orosz állampolgárok a továbbiakban nem részesülhetnek az Emberi Jogok Európai Egyezménye által biztosított védelemben, és nem vihetik az emberi jogok megsértésének eseteit az Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elé.

Zelenszkij szerint új fal emelkedik Európában

Európa közepén a szabad országok és a rabságban élők térségét felosztó fal emelkedik, amelynek ledöntéséhez Ukrajnának több segítség kell Németországtól - jelentette ki Volodomir Zelenszkij ukrán államfő csütörtökön a német szövetségi parlamentben (Bundestag). Az ukrán elnök videón közvetített beszédében kiemelte, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás megelőzését szolgáló lépések elmaradása mind-mind megalapozták az Európát megosztó falat.

Úgy vélekedett, hogy elmaradtak a többi között a preventív, megelőző szankciók Oroszország ellen, vagy éppen Ukrajna felvétele a NATO-ba, és azt mondta, hogy mivel mindig csak a gazdaság volt fontos, sok német cég a büntetőintézkedések helyett kiváló kapcsolatokat ápolt a szerinte Európát csak kihasználó Oroszországgal. Megépülhetett az Oroszországot Németországgal Ukrajna elkerülésével összekapcsoló Északi Áramlat földgázvezeték második vezetékpárja, az Északi Áramlat-2 is, amelyről bebizonyosodott, hogy valójában "cement az új falban" - állította  Volodomir Zelenszkij.
    Németország mindezzel hozzájárult Ukrajna elszigeteléséhez és kiszolgáltatásához Oroszországnak, és minden egyes, Ukrajnára vetett orosz bomba tovább emeli a falat - tette hozzá.
    Felidézte Ronald Reagan 1987-es nyugat-berlini beszédét - amelyben az amerikai elnök felszólította Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkárt a várost, és képletesen egész Európát megosztó berlini fal ledöntésére -, és a kormány padsorában helyet foglaló Olaf Scholz kancellárnak címezve azt mondta: "Kedves Scholz kancellár, döntse le ezt a falat! Biztosítsa Németországnak a vezető szerepet, amely megilleti, hogy az utókor büszke lehessen önre! Támogassa a békét, támogassa Ukrajnát, és vessen véget a háborúnak!".
    Volodomir Zelenszkij a felálló képviselők tapsával fogadott rövid beszédében az orosz invázióról a többi között elmondta, hogy nyolcvan évvel a második világháború után szerinte ismét olyan agresszió zajlik Európában, amelynek célja egy nép eltörlése a föld színéről. Ezért katonák mellett civileket is támadnak, lakóházakat, kórházakat, iskolákat és templomokat ágyúznak, bombáznak, rakétáznak, és "sok ezer felnőtt mellett már 108 gyereket is meggyilkoltak" - tette hozzá.
    Az ukrán nép viszont hajthatatlan: szabadon, és nem másik ország rabságában akar élni, ezért "Ukrajna az Európai Unió tagja lesz" - jelentette ki Volodomir Zelenszkij.

Vezető aukciósházak törölték orosz árveréseiket Londonban

A világ vezető aukciósházai, a Christie's, a Sotheby's és a Bonhams törölte júniusra meghirdetett orosz művészeti árveréseit Londonban a nyugati szankciókkal összhangban, amelyeket Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt vezettek be. Az aukciósházak általában júniusban és novemberben rendezik Orosz művészeti hetek elnevezésű aukcióikat, amelyek iránt nagy az orosz érdeklődés.

EZ IS ÉRDEKELHET

Újabb csapást mértek Oroszországra a nyugati nagyhatalmak: ez fájni fog

Az aukciósházak általában júniusban és novemberben rendezik Orosz művészeti hetek elnevezésű aukcióikat.

Újabb ukrán légvédelmi rendszereket semmisítettek meg

Tizenegy újabb ukrán légvédelmi rendszer, köztük egy SZ-300-as üteg megsemmisítéséről számolt be csütörtökön Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője az előző nap eseményeiről ismertetett hadijelentésében. Konasenkov szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán összesen 46 ukrán katonai létesítményt tett harcképtelenné.

Szerda este a Rivne megyei Szárniban nagypontosságú rakétákkal végrehajtott légicsapás számolt fel egy hadianyagraktárat, amelyben egyebek között Tocska-U típusú harcászati rakétákat is tároltak. A tábornok szerint az elmúlt nap alatt egy ukrán Mi-24-es és egy Mi-8-as helikopter, valamint 12 drón, köztük három Bayraktar TB-2-es semmisült meg.

Konasenkov azt mondta, hogy a Moszkva által "különleges hadműveletként" emlegetett ukrajnai háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők 181 repülőgépet és helikoptert, 172 pilóta nélküli légi járművet, 170 légvédelmi rakétarendszert, 1379 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 133 rakéta-sorozatvetőt, 514 tüzérségi ágyút és aknavetőt, és 1168 különleges katonai járművet veszítettek el.

Az orosz védelmi tárca szerint csütörtök hajnalban mintegy háromszáz mariupoli menekülttel újabb 13 autóbusz érkezett Rosztov megyébe. Korábban a tárca azt közölte, hogy kétszáz autóbuszból négy konvojt alakítottak ki az Azovi-tenger partján fekvő, az orosz erők által ostromlott város lakosainak evakuálására. Az első két busz, 59 menekülttel, kedd este lépte át a határt.

Donyeckben leállt a vízellátás, miután ukrán csapás miatt áram nélkül maradt egy szivattyútelep. A helyi hatóságok szerint Horlivka (Gorlovka) településen kritikus helyzet alakult ki a vízhiány miatt, és csütörtökre virradóra a donyecki és a luhanszki "népköztársaság" területén több települést tüzérségi támadás ért. A tábornok szerint az orosz védelmi minisztérium nyilvántartása csaknem kétezer ukrán településről 2 688 726 olyan ember adatait tartalmazza, aki jelezte, hogy Oroszországba kíván távozni, és ez a lista egy nap alatt 10 657 névvel bővült. A TASZSZ hírügynökség hivatalos forrásra hivatkozva azt írta, hogy "Donyec-medencéből és Ukrajnából" eddig csaknem 285 ezer menekült érkezett Oroszországba, köztük 13 ezren szerdán. Számukra 32 régióban alakítottak ki ideiglenes szállásokat.

Orosz luxusjachtokat foglaltak le

A horvát kormány lefoglalt három luxusjachtot a fiumei és a közép-horvátországi betinai és skradini kikötőben - jelentette a Jutarnji List című horvát napilap csütörtökön. Horvátország először blokkolta a vagyonát olyan orosz milliárdosoknak, akik az Európai Unió szankciós listáján szerepelnek az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt. A fiumei kikötőben tartózkodó Royal Romance nevű luxusjacht értéke 180 millió dollár, és a lap szerint Viktor Medvedcsuk, ismert ukrán üzletemberé, akit Vlagyimir Putyin orosz elnök barátjaként tartanak számon. A másik két hajó tulajdonosáról nincsenek információk.

Megbízható források szerint Zágráb még három hajót tervez lefoglalni, valamint további hat orosz érdekeltségű vállalat számláját zárolni. A lap tudomása szerint a pénzügyminisztérium próbál Brüsszellel egyeztetni arról, hogy a Horvátországban tevékenykedő, orosz érdekeltségű vagy tulajdonú cégek hogyan tudnának tovább működni.

3329 menekültet fogadtak szerdán a fővárosi pályaudvarokon

Az ukrajnai háború elől menekülők közül szerdán 3329 ember, köztük 971 gyermek érkezett Budapestre vonattal - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) csütörtökön a police.hu oldalon. A rendőrségi honlapon azt írták: a legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 59 ember, köztük 37 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg - tették hozzá.

A BRFK és a Készenléti Rendőrség a Keleti és a Nyugati pályaudvaron segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. Ellátásukért, szállításukért, elszállásolásukért a rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a katasztrófavédelem, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, valamint a segélyszervezetek munkatársaival - olvasható a közleményben.

Romlott a Nemzetközi Beruházási Bank besorolása: befektetésre nem ajánlott

A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő intézet "A3"-ról egyszerre négy fokozattal, befektetésre már nem ajánlott "Ba1"-re rontotta a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) hosszú távú kibocsátói besorolását. Az ügynökség sajtóközleménye szerint az új besorolást felülvizsgálat alá helyezte további rontás lehetőségével. A leminősítés hátterében az áll, hogy március 2-án az Európai Unió négy NBB-részvényes tagországának, Csehország,  Románia, Szlovákia és Bulgária pénzügyminisztériuma bejelentette kilépési szándékát a bankból az Ukrajna ellen indított orosz háború miatt. Ennek alapján a Moody's már nem feltételezi, hogy ezek a részvényesek további támogatást nyújtanak a banknak a pénzügyi válság idején - áll a közleményben.

Az 1970-ben alapított NBB nemzetközi pénzintézet részvényesei Oroszország, Bulgária, Magyarország, Vietnam, Kuba, Mongólia, Románia, Szlovákia és Csehország. Az NBB központja Budapesten van.