Magyar cégek ezreit érinti közvetlenül az orosz-ukrán háború: a legrosszabbra készülnek

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Orosz Tagozatának elnöke, Szekeres István elmondta, hogy az Ukrajnában dúló fegyveres harcok leginkább a koronavírus-járványhoz hasonlítható helyzetet fognak létrehozni, ugyanis mindkét esetben kulcskérdés, hogy a válságot követően készen fognak-e állni a hazai szereplők.

Szekeres István szerint a magyar gazdaságnak és a cégeknek egyaránt el kell kezdenie felkészülni a háború utáni helyzetre, hogy a válságot követően készen álljanak a hazai szereplők minden eshetőségre.

Biztos, hogy valamilyen formában az érintett cégeket mentőakciókkal kell segíteni, hogy túl tudjanak élni, de nem szabad szem elől téveszteni a piacokra való visszatérést sem, amikor újra hatalmas verseny veszi majd kezdetét minden szektorban

– hangsúlyozta a Világgazdaságnak adott interjúban, ahol arra is kitért, hogy a MKIK vonatkozó javaslattételét a kormányzat számára már elkezdték kidolgozni. Szekeres István szerint vállalati oldalról az lenne a lényeges, hogy azok a kis- és középvállalkozások, amiket a csőd fenyeget a kialakult helyzet miatt vissza nem térítendő támogatást kapjanak.

A kialakult helyzetben viszont az a nehéz, hogy gondolni kell arra is, hogy a háború végeztével újra beindulhat a gazdaság, így fenn kell tartani az erőforrások jelentős részét, hogy a későbbiekben segítse a piacra való visszajutást. Ehhez pedig már sokkal inkább kedvezményes, hosszú távú hitelekre és állami garanciavállalásokra lesz szükség.

De az, hogy a béke mikor fog eljönni a gazdasági tevékenység megtervezéséből mikor kerülhet ki végre a szankciós állapot nem lehet megjósolni. Éppen ezért kell ébernek maradni, ugyanis az egymás térő céges kivonulások ellenére sem kétséges Szekeres István szerint, hogy egyetlen ország vagy vállalat se fog lemondani az orosz vagy az ukrán piacról. Éppen ezért gondolja úgy a szakértő, hogy azt kell szemelőtt tartani, hogy egyszer ezekre a piacokra vissza kell menni. Ebben a folyamatban pedig kulcskérdés, hogy a meglévő piaci pozíciókat meg tudjuk védeni és újakat tudjunk szerezni egyúttal.

Az újranyitás pillanata pedig az MKIK Magyar-Orosz Tagozatának elnöke szerint hasonló lesz majd, mint a volt szovjet térség elsőkörös meghódításához a 90-es évek elején: lesznek olyan országok, amiknek az exportja különösen megerősödik. Éppen ezért érdemes a kormány segítségével a magyar szereplőket megerősíteni, hogy jobb esélyekkel álljanak majd a startvonalhoz.

Az orosz-ukrán háború okozta válság pedig minden gazdasági szektorra hatással van, de talán legnagyobb mértékben az agráriumot, a gépipart, a gyógyszer- és egészségipart, valamint az építőipart sújtja. A körülmények pedig óráról órára változnak folyamatosan, így nehéz biztosat mondani.

Ukrajnában érthető módon szinte teljesen leállt az üzleti élet, mivel nem adottak a piaci feltételek: gond van az energiaellátással, a közlekedéssel, nem működik a nagykereskedelem, az alapanyagok beszerzése akadozik és a bankok sem teljesítenek jelenleg külföldi utalásokat.

Emellett pedig az orosz megrendeléseknél is hatalmas fennakadások vannak, hiszen a szállítmányozási lehetőségek az útvonalak drasztikus csökkenése miatt nagyon beszűkültek, ami pedig a fuvarozási árak emelkedéséhez vezetett. A másik gond pedig az orosz rubel drámai leértékelődése az euróval szemben, ami óriási mértékben megdrágította az importot, és ezáltal az értékesítésre is hatással van. Szekeres István elmondása szerint az orosz állam által vázolt forgatókönyv, amely az ország külföldi tulajdonú leányvállalatait szeretné államosítani a lehető legrosszabb forgatókönyv, de bízik benne, hogy ez inkább csak fenyegetés és nem fog megvalósulni.

Az viszont valós veszély lehet, hogy az EU-szankcióira még nem adtak az oroszok választ. Pedig ezek hatása lehet a legkomolyabb a magyar érdekeltségekre, hiszen a krími válságkor sem az uniós embargó volt az, ami padlóra kényszerítette a hazai cégeket, hanem Moszkva reakciója. Az akkori, ideiglenes beviteli korlátozások ugyanis meggátolták a zöldség, a gyümölcs, a húsáruk és más termékek bevitelét. Ez pedig ebben az esetben azzal is járhat, hogy a magyar kínálatot kínaival fogja pótolni Oroszország.

A veszély pedig nagy, hiszen Oroszországba több mint 800 magyar vállalat exportál éve 2,1 milliárd dollár értékben, míg az ukrán kitettségek esetében mintegy 2000 cég, évi 3,2 milliárd dollárnyi exportot produkál. Ezért pedig elengedhetetlen, hogy a magyar kormány és a magyar tulajdonú cégek minden eshetőségre felkészüljenek.